Megbukott az EU-alkotmány Franciaországban

A franciák - magas részvétel mellett - tömegesen elutasították a vasárnapi népszavazáson az Európai Unió alkotmányát. A népszavazáson 54,87 százalékos volt a nem szavazatok aránya. Az EU-alkotmány elfogadását a szavazók 45,13 százaléka támogatta. Párizsban a szavazók 66 százaléka támogatta az európai alkotmányt.

A franciaországi népszavazás eredménye nem jó hír, de nem is katasztrófa. A szavazás kimenetelére szerencsétlen módon befolyást gyakorolhattak a francia belső problémák - tudatta véleményét szóvivőjén keresztül a spanyol miniszterelnök.

A szocialista José Luis Rodriguez Zapatero szerint a francia referendum kudarca ellenére folytatni kell a ratifikációs folyamatot. A szerződést már jóváhagyta kilenc ország, köztük Németország, Spanyolország és Olaszország, és szavazásra kell bocsátani azta többi tagállamban is - hangoztatta. Alberto Navarro spanyol külügyi államtitkár, aki arra mutatott rá, hogy "most ugyan egy európai válsággal állunk szemben, de Európa válságok sorozata közepette épült fel". A kormányzó Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) óva intette a madridi kormányt attól, hogy elsietett döntéseket hozzon a francia referendum eredménye kapcsán.

A svéd kormányfő szerint Jacques Chirac francia elnöknek tartania kell magát korábbi kijelentéseihez és nem szabad kérnie az alkotmány újratárgyalását. "A szavazás kimenetele csapás a francia elnökre és kormányára, a ratifikációs folyamatra és óriási csapás az európai távlatokra" - mondta a svéd köztévében a szociáldemokrata Göran Persson, aki mindazonáltal úgy vélte, hogy a francia választópolgárokat az alkotmánytól független megfontolások is befolyásolták döntésükben: "a franciák aggódnak a munkanélküliség miatt és elégedetlenek elnökükkel". Az euroszkeptikus svéd zöldek szóvivője máris népszavazás megtartását követelte Svédországban is.

Traian Basescu román elnök higgadtságra, a jajveszékelés és a depresszió kerülésére intett. Basescu szerint a francia népszavazás kimenetele nem jelenti az uniós tagság szertefoszlását Románia számára, "az egyetlen dolog, ami befolyásolhatja az EU-hoz való csatlakozásunkat, az a mi képességünk a csatlakozási feltételek teljesítésére" - mondta. Basescu meggyőződését fejezte ki, hogy Románia 2007. január 1-én az EU tagja lesz.

- A francia "nem" mindenekelőtt Franciaország számára vereség. Azt jelenti, hogy az ország a múltat választja, nem a jövőt, és azt kockáztatja, hogy elveszíti az Európa politikai vezetőjeként játszott természetes szerepét - mondta a lengyel külügyminisztérium egy tisztségviselője. Pawel Swieboda rámutatott, hogy Franciaország szimbolizálta az integráció előrehaladását; az alkotmányra adott nem súlyos politikai válságba taszíthatja az EU egészét. Meglehet az unió most jobban belső problémáira összpontosít és befelé fordulóbbá válik.

A szélsőjobboldali Dán Néppárt (PPD) az alkotmánnyal kapcsolatban szeptember 27-re kitűzött dániai népszavazás törlését követelte. A párt elnöke, Pia Kjaersgaard szerint a szerződés "a padlón hever, nem létezik többé".

Franciaország nem dönthet egymaga Európa sorsáról - jelentette ki Richard Corbett, az Európai Parlament brit munkáspárti képviselője, az alkotmányról szóló parlamenti jelentés előterjesztője. Corbett szerint minden tagállamnak joga van véleményt nyilvánítani, "Franciaország nem dönthet egész Európa helyett".