Megtartanák Gázát a narancsos tiltakozók

Tízezres tiltakozásokat szerveznek Izraelben a kormány gázai és ciszjordániai kivonulási terve ellen a naracsszínbe öltözött ellenállók. A kormány azonban eltökélt: drasztikusan csökkentik a kárpótlást az önszántukból nem kiköltözőknek, és perrel fenyegetik őket. A Gázai övezetből várhatóan augusztus 17-én, Ciszjordániából szeptember 4-én rakják ki a telepeseket.

Heves tiltakozások kísérik Izraelben a közeljövőben induló gázai és ciszjordániai kivonulást. Az izraeli kormány augusztus 17-től kezdené felszámolni a gázai kolóniákat, a kabinet egyes források szerint már vasárnap szavaz a zsidó telepek első, hármas csoportjának kiürítéséről. A 21 tagú kormány 16 minisztere várhatóan az evakuálás mellett lesz. Ciszjordániában szeptember 4-én kezdik meg a négy zsidó település kiürítését. A hadsereg szerint a kiürítés hat napot vesz majd igénybe.

A várható erőszakos tiltakozásoktól tartva az izraeli kormány komoly biztonsági intézkedéseket vezetett be, és igyekszik más módon is elrettenteni az ellenállókat: azok, akik nem hajlandók önként elhagyni a telepeket, csak jelentősen csökkentett kárpótlást kapnak a kiköltözésért, sőt akár még pert is indítanak ellenük.

Ez azonban úgy tűnik, nem zavarja azokat, akik szeretnék megakadályozni, hogy megszüntessenek 25 zsidó telepet a kérdéses területeken. Csütörtökön például százötven olyan zsidó szélsőségest vettek őrizetbe, akik az előző éjszaka szervezett nagyszabású felvonulás résztvevőiként beszivárogtak a Gázai övezetbe. A rendőrök csütörtök hajnalban házról házra járva szedték össze a behatolókat. Negyven embert pedig még a kiszufimi átkelőnél fogtak el. A tiltakozók nagy része az övezet nagy zsidó teleptömbje, Gus Katif narancssárga zászlajába öltözött, és vallásos dalokat énekelt. A narancssárga szín itt is - akárcsak Ukrajnában - az ellenállás jelképe lett.

Nem a szerdai azonban az első alkalom, amikor az Ariel Saron miniszterelnök által kezdeményezett egyoldalú gázai kivonulási terv ellen tiltakoznak Izraelben. Igaz, már a terv elfogadása is csak módosított formában sikerült, és csak azután, hogy kidobták a kormányból az egyik jobboldali - és a tervet ellenző - koalíciós párt tagjait.

Főleg a szélsőjobboldali és fanatikus vallási csoportok körében népszerűtlen az elképzelés, amelyet ugyanakkor közvélemény-kutatások szerint az izraeli lakosság csekély többséggel támogat. Igaz, a közelmúltban már volt olyan felmérés, amely szerint 50 százalék alá csökkent a támogatók aránya. A terv ellen - és mellette is - számos megmozdulást szerveztek, amelyek fő jellegzetessége, hogy míg az ellenzők általában tízezres menetekkel, élő láncokkal tiltakoznak; a terv melletti demonstrációk csak kevés - esetenként néhány tucat - résztvevőt vonzanak.

Ellenérvek

Az ellenzők egyebek mellett vallási okkal támasztják alá meggyőződésüket, e szerint az Úr egyik legfontosabb parancsolata, hogy Izrael földje mindenestül a zsidóké, és semmiféle kormánynak nincs joga, hogy lemondjon erről az elvitathatatlan jogról.

A főleg a szélsőjobboldali pártok által hangoztatott politikai érvelés szerint a területek ugyanolyan legálisan Izraelhez tartoznak, mint Tel-Aviv vagy Haifa, kiürítésük pedig jogtalan, és sérti a telepesek emberi jogait. Egyesek odáig is elmennek, hogy háborús bűntettet kiáltanak.

A tervet katonai szempontból ellenzők szerint Izrael védelme katasztrofális csapást szenved. Nem csak azért, mert nem lesz lehetőség arra, hogy megelőzzék a Kasszám rakéták Gázai övezetből való indítását, hanem mert a terv komoly erkölcsi sikert jelent majd a Hamásznak és más fegyveres palesztin szervezetnek, amelyek felbátorodva további terrorcselekményeket követnek majd el - érvelnek.

A Palesztin Hatóság ugyan üdvözölte, hogy békemegállapodás hiánya ellenére is kiürítik a területeket, a palesztinok többsége azonban ellenzi a tervet, mivel szerintük ezzel a lépéssel az izraeliek azt akarják elkerülni, hogy teljesen ki kelljen vonulniuk a területekről.

A terv értelmében felszámolnák az összes állandó izraeli települést a Gázai övezetben és négyet Ciszjordániában. Összesen 25 izraeli telepről van szó. Saron szerint kiürítésükkel növelnék Izrael biztonságát és nemzetközi státusát. Az izraeli kivonulás valós indítékairól azonban sokat elárult egy Dov Weisglass-szal, Saron egyik fő tanácsadójával tavaly összel készült interjú, amelyben arról beszél, hogy céljuk a palesztin államiság létrejöttének megakadályozása és annak elkerülése, hogy tárgyalni kelljen a menekültekről, a határokról és Jeruzsálem megosztásáról. A telepek kiürítése mellett az izraeli hadsereg fenntartaná támaszpontjait az övezet és Egyiptom határán, és továbbra is Izrael ellenőrizné Gáza határait, partjait és légterét, illetve fenntartaná magának a jogot, hogy katonai akciókat hajtson végre ott.