Bizonytalan, ki büntet majd Darfúrban

Nem tartja népirtásnak a helyzetet, de nemzetközi beavatkozást sürget az ENSZ szudáni vizsgálóbizottsága. A nemzetközi közösség még 2004 őszén küldött öt bírót Darfúr tartományba, hogy mérjék fel a helyzet súlyosságát. A vizsgálóbizottság szerint a Nemzetközi Büntetőbíróságon (ICC) kellene felelősségre vonni a darfúri polgárháború kezdeményezőit. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában nagy vitára lehet számítani az ügyben, ugyanis az USA nem ismeri el az ICC joghatóságát, és ezért az amerikaiak valószínűleg önálló törvényszék felállítását javasolják majd. A darfúri konfliktusban eddig 70 000 ember vesztette életét.

Bírósági eljárást javasolnak a harcosok ellen

Tartózkodik a népirtás kifejezés használatától a drafúri eseményekről szóló ENSZ-jelentés. A nemzetközi közösség öttagú vizsgálóbizottsága azonban elismeri, hogy Drafúrban a szudáni kormányerők és a magukat dzsandzsavídeknek nevező arab milicisták civileket öltek, kínoztak és erőszakoltak meg tömegesen.

Az öttagú bizottságot, amely egy egyiptomi, egy perui, egy ghánai és egy pakisztáni bíróból állt az olasz Antonio Cassese bíró vezetésével, 2004 októberében küldte Darfúrba az ENSZ, hogy kivizsgálja: valóban népirtás folyik-e. Korábban az Egyesült Államok vádolta meg a kartúmi kormányzatot azzal, hogy népirtást folytat Darfúrt tartomány fekete lakossága ellen.

A bizottság jelentésében javaslatot tett arra, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa kezdeményezzen eljárást a darfúri gyilkosságokban bűnösek ellen a Nemzetközi Büntetőbíróságon. A bizottság csatolta jelentéséhez a háborús és emberiség elleni bűntettekkel gyanúsítható vezetők listáját, ezt azonban nem hozták nyilvánosságra a jelentéssel együtt.

Darfúrban 2003 őszén kezdődött az ellenségeskedés, amikor a helyi ellenzéki szervezkedésekre válaszul a kartúmi kormányzat bevetette a hadsereget és az arab dzsandzsavíd milíciát a fekete földművesek falvai ellen. A milicisták megölték vagy elkergették a falusiakat, a házakat lerombolták. Több jelentés érkezett tömegsírokról, az USA műholdfelvételekre hivatkozva állítja, hogy Darfúrban népirtás történt. Becslések szerint a dzsandzsavídek és a szudáni hadsereg legalább hetvenezer emberrel végzett.

A dzsandzsavíd milicisták elől kétmillióan menekülttáborokba húzódtak Darfúrban, illetve a szomszédos Csád keleti részén. A menekülttáborokban embertelen körülmények uralkodnak, folyamatosan éhinség és járványveszély fenyeget. A táborokon kívül dzsandzsavídek portyáznak, akik tömegesen erőszakolják meg az élelmet és tűzifát gyűjtő nőket.

A darfúri ellenzékiek vezetői megdöbbenéssel értesültek arról, hogy az ENSZ nem minősítette népirtásnak az ellenük elkövetett bűntetteket.  "Több száz tömegsír van, ahová a vizsgálóbizottság nem jutott el" - jelentette ki Halil Ibrahim, a darfúri Igazság és Egyenlőség Mozgalom vezetője. Ibrahim szerint politikai döntés húzódik a bizottsági értékelés mögött. Az ellenzékiek szerint a szudáni hatóságok egyszerűen nem engedték oda a bizottságot, ahol az igazán súlyos bűntetteket elkövették.

Emberek milliói éheznek a menekülttáborokban

A Biztonsági Tanács előtt két választási lehetőség áll: vagy a Nemzetközi Büntetőtörvényszékhez (ICC) fordul, vagy külön törvényszéket nevez ki az ügy kivizsgálására, ahogy tette ezt a jugoszláv és a ruandai polgárháború után.

Sok érv szól az ICC mellett, azonban a Biztonsági Tanácsban ott ül az Egyesült Államok, amely nem ismeri el az ICC joghatóságát. A Bush-kormány nem hajlandó ratifikálni a Nemzetközi Büntetőbírósághoz való csatlakozást, mert nem akarja az esetleges háborús bűntetteket elkövető katonáit kiadni a nemzetközi testületnek.

Az Egyesült Államok azt javasolja a nemzetközi közösségnek, hogy ad hoc alapon hozzanak létre egy törvényszéket, amely csak a darfúri ügyekkel foglalkoznia. Az amerikaiak valószínűleg Tanzániába telepítenék a bíróságot, oda, ahol az 1994-es ruandai tömegmészárlásokat kivizsgáló ENSZ-testület is működik. A törvényszéket azonban föl kellene állítani, így jóval később tudna csak munkához látni, mint az ICC.

Az európai államok többsége egyértelműen a Nemzetközi Büntetőbíróság szerepvállalását támogatná Darfúrban. "Ezt az ügyet az ICC-re szabták" - nyilatkozta Emyr Jones Parry, Nagy-Britannia ENSZ-nagykövete a BBC Newsnak. Amerikában is egyre hangosabbak azok a szervezetek, amelyek azt követelik, hogy Bush elnök hagyjon fel eddigi politikájával a Nemzetközi Büntetőbírósággal kapcsolatban.

Christian Palme, a Nemzetközi Büntetőbíróság Ügyészségének kommunikációs vezetője az [origo] kérdésére elmondta, hogy a bíróság kész lenne a darfúri ügyek kivizsgálására. "A dolog a Biztonsági Tanácson múlik" - jelentette ki Palme. Ugyanakkor hozzátette: időbe telik, amíg az ügyészség megvizsgálja a helyzetet és megindítja a nyomozást. Amennyiben az ICC indítja meg az eljárást, baj lehet a forrásokkal. Palme az [origo]-nak elmondta: jelenleg az ügyészségnek csak két vizsgálóbizottsága van: az egyik Kongóban, a másik Észak-Ugandában van lekötve.

Szabó Gergely