Becsődöltek a Stryker-harckocsik Irakban

Az Egyesült Államokban pénteken nyilvánosságra került belső katonai jelentés szerint a csapatok szállítására használt Stryker harci járműveket Irakban minden előzetes harci tesztelés nélkül állították hadrendbe. A járművek tervezési hiányosságai miatt sok esetben használhatatlanok, illetve védtelenné teszi a benne ülőket az iraki önkéntesek támadásai során - állítja a jelentés.

Az amerikai hadsereg 2003 októberében, pár héttel az Irak elfoglására irányuló nagyobb hadműveletek befejeztével állította hadrendbe a 11 milliárd dolláros költségvetésből kifejlesztett Stryker harci járművet. Azóta 311 ilyen felfegyverzett jármű szállítja az amerikai csapatokat Irak északi részén, és eddig az amerikai hadsereg túláradó lelkesedéssel számolt be a jármű sikeréről.

Azonban a 2004. december 21-én megjelent, az amerikai hadsereg belső használatára készített jelentése már jóval kritikusabban fogalmaz. A jelentés többségében a jármű vezetőivel készített bizalmas interjúk nyomán hosszú listát sorol fel a Washington Post cikkírója a harctéri katonák között népszerű szállítóeszköz hibáiról. A tanulmány szerint a járművek olyan komoly tervezési és kivitelezési hiányosságokkal rendelkeznek, hogy ki lehet jelenteni: a Stryker harctéri környezetben gyakorlatilag csődöt mondott.

A fő probléma, hogy a többségében gránátot használó iraki lázadók támadásai ellen páncélzattal kellett ellátni a Strykert, annak dacára, hogy a Pentagon tesztelő és értékelő központja jelentése szerint a Strykereket mint kizárólag kis csapatok használatára alkalmas könnyű járműveket írta le.

A páncél súlyát nem bírják el a jármű gumikerekei, és a forró sivatagi homokon azok rendszeresen szétdurrannak. A belső riport szerint naponta legalább kilenc alkalommal kell a járműveken gumikereket cserélni, de a hadsereg a The Washington Postnak nyilatkozó tagjai szerint ez a szám inkább tizenegyhez közelít. A plusz terhelés különösen az esős évszakban okoz problémát, mivel a túlterhelés következtében a jármű tengelye túl közel kerül a sárhoz, az bekerül a motorba és a sebességváltóba, megbénítva azok működését.

A Stryker felderítőrendszerének a komputere túl lassú, a sivatagi forróságban gyorsan túlmelegszik, arról nem is beszélve, hogy amikor a jármű mellett egyszerre nagyobb egységek is mozgásban vannak, az túlterheli a szervert, így az többnyire a legkritikusabb pillanatokban áll le - idéz a jelentésből a Washington Post.

A gyakorlati használat során az is kiderült, hogy a Stryker legfontosabb fegyvere, a 157 ezer dollárba kerülő gránátvető - bár eredetileg erre tervezték - nem képes eltalálni a célpontot, amikor a jármű mozgásban van, arról nem is beszélve, hogy néhány osztagnak el kellett távolítania a gránátvető egy részét, mert a fegyver nagy sebességen hajlamos volt veszélyesen közel ráfordulni a mellette haladó járműre.

A jelentés nyomán egyre vitatottabb a Pentagon 2003 októberében hozott döntése a Strykerek hadrendbe állításáról, mivel Irakban ekkor már néhány hónapja véget értek a nagyobb katonai műveletek, így a Strykert nem tesztelték valós harci szituációk során - írta a lap.

Erici Miller, a kormányzati projekteket felügyelő független vizsgálóbizottság elnöke szerint a jelentés is azt mutatja, hogy a Pentagon még mindig nem tanulta meg, hogy a harcmezőt használni tesztelésre nemcsak dollárokba, hanem emberéletekbe is kerül.

Független csoportok, illetve az aktív szolgálattól visszavonult hivatalnokok szerint a Stryker 2003-as hadrendbe állítása döntő részben a hadsereg és a gyártó General Dynamics nyomására történt meg, akik így akarták a kongresszus támogatását megszerezni újabb megrendelésekhez.

A hadsereg adatai szerint a Strykerekkel ellátott osztagokból eddig 17 katona halt meg Irakban bombatámadás miatt, de arról nincs adat, hogy ebből hányan tartózkodtak a jármű belsejében.

Az amerikai hadsereg Stryker-programban részt vevő tisztségviselői szerint a riport több olyan hibára is fényt derített, amiről ők addig nem tudtak, és december óta már dolgoznak a hibák kijavításán. Frederick J. Gellert  alezredes, a hadsereg Strykerek harci alkalmazásáért felelős csoportfőnöke szerint "bár a konsturkció nem mentes bizonyos hiányosságoktól", ők továbbra is büszkék a Strykerekre.

Az amerikai hadsereg vezetősége 1999-ben döntött úgy, hogy a hagyományos lánctalpas harci járműveket lecseréli az autógumikereken gördülő könnyebb és sokkal gyorsabb harci járművekre, mint a Stryker.

Stephen M. Speakes, az amerikai hadsereg fejlesztési igazgatója a Washington Postnak elmondta, hogy amikor először kipróbálta a Strykert, meglepődött azon, hogy az mennyire kényelmesebb és könnyebben használható, mint egy hagyományos Bradley-harckocsi vagy az M113-as, amelyik szerinte belülről "úgy fest, mint egy alumínium szemeteskuka, amit kalapáccsal szétvertek".