Választások Bosznia-Hercegovinában

Választásokat tartanak a hétvégén Európa egyik legszebb fekvésű és legzivatarosabb modernkori történelmű országában. Bosznia-Hercegovina lakói több kérdésben döntenek: szövetségi parlamentet és államelnököt is választanak.

Az enyhe napsütésben csak a mindent elborító plakátrengeteg utal arra, hogy fontos események zajlanak a szarajevói szavazóhelyiségekben. Bosznia-Hercegovina népeinek döntenie kell arról, hogy mely jelölteket és pártokat juttatják a szövetségi parlamentbe és ki képviselje érdekeiket az államelnökségben.

Az utca embere belefáradt ugyan az eltelt időszak csatározásaiba, ennek ellenére mégis az várható, hogy minden eddiginél több választó megy el szavazni vasárnap. Boczka Károly, az [origo] szarajevói tudósítójával beszélgetve Enver, a taxisofőr inkább a közelmúltbeli bosnyák-magyar focimeccs részleteibe merült bele, de annyit sikerült kicsikarnia belőle, hogy az SDA-ra fog szavazni. Muzulmán vallású, végigélte a háború borzalmait, számára nem kívánkozik más alternatíva - mondta. Drazen, egy szerb nemzetiségű egyetemista, véleménye szerint az egész választás csak egy bohózat, a korrupt politikusok közül szinte képtelenség választani. Hosszas unszolásra elárulta, hogy valószínűleg az SNSD-re fog szavazni, mivel azt a pártot "legalább tárgyalópartnernek tekinti a nemzetközi közösség". Snezana, a szálloda recepciósa nem árulta el, hogy kire fog voksolni. Kedvesen mosolyogva csak egy sokat sejtető megjegyzést tett: "ha elmennék, akkor sem látnám jelentőségét, hogy kit választok. Szeretnék én is az Európai Unióban, normális körülmények között élni, de a jelenlegi régi-új politikusok alkalmatlanok arra, hogy ezt megvalósítsák."

Bosznia-Hercegovina az 1995-ös dayton-i békeszerződés aláírása óta a nemzetközi közösség ellenőrzése alatt működik. Az államalakulat gyakorlatilag két országrész laza konföderációja: a Bosnyák-Horvát Föderációé (BHF), mely az ország főleg muzulmánok lakta nyugati részét és az elsöprő horvát többségű Hercegovinát foglalja magában, illetve a Republika Srpska (RS)-é, amely az állam területén élő szerbek túlnyomó részének ad otthont. Az állam elnöksége három tagú, egy bosnyák, egy szerb és egy horvát nemzetiségű elnökből áll. Hatalmukat nem csak a parlament, hanem a tulajdonképpeni teljhatalmat gyakorló ENSZ Főmegbízotti Hivatal (OHR) is korlátozza.

A minden kérdésben ellentétes álláspontra helyezkedő három legnagyobb számú nemzetiség tagjai egyben egyetértenek: szerintük az ország minden problémájának az ENSZ "diktatúrája" az oka. Az OHR ugyanis a demokratikus átalakulás akadályozására hivatkozva menesztheti a neki nem tetsző honatyákat, minisztereket, sőt az államelnököt is. Bosznia-Hercegovina lakói pontosan ebben látják a demokrácia megszilárdulásának akadályát: véleményük szerint így a nép nem tudja hatalmát gyakorolni. Christian Schwarz-Schilling Főmegbízott és a nemzetközi közösség véleménye szerint ugyanakkor a boszniai politikai élet szereplőinek önzése és nacionalizmusa a kerékkötője annak, hogy az itt élő közösségek nem tudják egymást elfogadni és nem tudnak szinte semmilyen kérdésben sem megegyezésre jutni.

Sem a fiatal államalakulat több mint egy évtizedes működése, sem a mostani választásokat megelőző kampány nem mutatott abba az irányba, hogy az ország a kívánt pályán haladna. A béke ugyan viszonylag stabil, de ez nagyban köszönhető az Európai Unió által delegált nagy számú békefenntartónak (EUFOR) is. Az alkotmányreformok lassan haladnak, a különböző nemzetiségek vezetői képtelenek az együttműködésre. A kampány során is a radikális nacionalizmus volt a fő motiváló tényező. A nemzetközi iszlám közösség által is támogatott bosnyák Demokratikus Akciópárt (SDA) radikalizmusra szólít fel és a bosnyákság érdekeinek egyedüli védelmezőjeként tünteti fel magát. Válaszul a más véleményen lévő radikálisok mecseteket gyújtottak fel. Milorad Dodik, a boszniai szerbek miniszterelnöke függetlenségi népszavazással fenyegetőzik és ehhez politikai támogatást kap a Koszovó példáját emlegető Belgrádtól.

Az előzetes felmérések szerint a győzelemre a legnagyobb esélye bosnyák részről az SDA-nak, a horvátoknál pedig a horvát katolikus egyház támogatását is elnyerő, a horvátországi anyapárt hercegovinai szervezetéből kivált, egy éve alakult Horvát Demokratikus Közösség 1990 (HDZ 1990)-nek van. A Republika Srpska-ban a Dodik miniszterelnök vezette Független Szociáldemokraták Szövetsége (SNSD) és a Szerb Demokrata Párt (SDS) fej-fej mellett küzdenek a voksokért. A pártok elnevezésében a "demokratikus", "szociáldemokrata" stb. jelzők ne tévesszenek meg senkit: valamennyi párt nacionalista és az általa képviselt nemzetiség érdekeit az összállami érdekek fölé helyezi.

Bárhogyan is alakuljanak a választási eredmények, a különböző etnikai tömböket képviselő pártok egyike sem fog tudni egymaga kormányt alakítani: szövetséget kell majd kötniük egy másik nemzetiség képviselőivel. Nagy valószínűséggel ez egy bosnyák-horvát koalíció lesz, ami a szerbek további radikalizálódásához fog vezetni. Az újsütetű kormánykoalíciónak nemcsak a nézeteltéréseken kell felülemelkedni, hanem saját választóik előtt is vállalniuk kell ígéreteiket: megvédeni saját nemzetiségük érdekeit. A politikai békének és a progresszív fejlődésnek a folyamatos korrupciós botrányok sem kedveznek.