Szerb parancsra deportálták a zvorniki bosnyákokat Magyarországra

A boszniai szerb hadsereg utasítására történt 1992-ben a kelet-boszniai Zvornik környékén élő muzulmánok deportálása Magyarországra - az erről szóló katonai parancsot hétfőn mutatták be a kitelepítést levezénylő szerb félkatonai osztag tagjainak belgrádi perén.

A feltételezett háborús bűnösök felett ítélkező belgrádi különbíróságon zajló perre hétfőn az ügyészség beidézte Fadil Banjanovicot, aki a deportálások idején a Zvornik melletti Kozluk önkormányzati elnöke volt. A tanú felmutatta a boszniai szerb hadsereg őrnagyának, Svetozar Andricnak az írásos parancsát, amely tudatja a helyi területvédelmi osztag (TO) fegyvereseivel, hogyan kell lebonyolítani a zvorniki muzulmánok szervezett kitelepítését. Törvényszéki tudósítók szerint a parancs úgy szólt, hogy "csak a nőket és a gyerekeket kell kitelepíteni, a férfiak fogolycsere végett maradnak a fogolytáborban".

A deportálások hat tettesének pere tavaly novemberben kezdődött. A vádlottak a Sárga Darazsak nevű félkatonai osztag és a TO tagjai voltak a boszniai háború kezdetén, illetve egyikük, Branko Grujic Zvornik polgármestere volt.

A vád szerint 1992 májusában-júniusában súlyos háborús bűntetteket követtek el a polgári lakosság terhére. A Zvornik melletti Kozluk és Skocic faluból erőszakkal átszállítottak a szerb határra 1822 helybéli bosnyákot, ahonnan Szabadkára vitték őket. Az elűzött bosnyákok végül Magyarországon leltek ideiglenes otthonra. A vádlottak a hatóságok és a vöröskereszt megtévesztése érdekében nyilatkozatot írattak alá a bosnyákokkal arról, hogy önszántukból hagyják el otthonukat. A vádlottak terhére róják azt is, hogy legalább 22 boszniai muzulmánt gyilkoltak meg a Zvornik melletti Celopek művelődési otthonában, ahol a legkegyetlenebb veréseknek, kínzásoknak és megaláztatásoknak vetettek alá 163 foglyot.