Ígéretből sötét ló lett Gyurcsány

Szkeptikus szemlélődés, óvatos lelkesedés, kritikus kivárás - nagyjából ezekkel az érzelmekkel követte a külvilág Magyarország elmúlt három hónapját. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a választások után azt ígérte, hogy a kormány első száz napja a rendszerváltás utáni legintenzívebb reformkorszak lesz, úgy tűnik azonban, hogy erről még nem sikerült meggyőznie a külvilágot. A kormány által meghirdetett reformok és költségvetési megszorítások, a többség szerint akár még sikeresek is lehetnek, de a helyzetet egyelőre leginkább a szerencsejátékokhoz hasonlítják: vagy bejön vagy nem.

"Az első száz nap több lesz, mint száz lépés, a rendszerváltást követő időszak legintenzívebb reformkorszaka következik" - ígérte Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a választások után. A kormány június 9-én tette le az esküt, így a Gyurcsány által emlegetett 100 nap hétvégén telik le. Az [origo] a jubileum alkalmából arra volt kíváncsi, milyen várakozások előzték meg külföldön az áprilisi választásokat és az új kormány hivatalba lépését, illetve mennyit javult vagy romlott a kormányról kialakított kép 100 nap alatt a kívülállók szemében, illetve hogyan reagáltak az intézkedésekre potenciális befektetők.

Tivornya

"A politikusok mindent megígértek, de nehéz dolguk lesz, ha nyernek" - több külföldi lap szerint ilyen hangulatban készült az áprilisi választásokra Magyarország. A választás előtt olyan riportok jelentek meg több lapban, ahol vidám magyarok nyilatkoztak arról, bárki nyer is, mindenképp jó lesz, hiszen a kormánypártok biztató jövőt ígérnek, a Fidesz pedig még rájuk is licitál.

Az Economist azonban már ekkor megjegyezte: mindkét oldal össze-vissza ígérget, de a színfalak mögött sokkal józanabbak. A brit gazdasági lap szerint szép csendben mind az MSZP, mind a Fidesz szakértői jelezték a külföldi piaci szereplőknek, hogy a választások után gyors költségvetési megszorítások, sőt, a közellátások radikális átalakítása várható. "Kellemetlen sokk lesz a magyaroknak, akik hozzászoktak a jóléthez, még akkor is, ha veszélyes kényelem kölcsönpénzen henyélni" - írta pesszimista előrejelzésében az Economist.

Az MSZP-SZDSZ koalíció győzelme és Gyurcsány gyors bejelentése a reformokról még nem győzött meg mindenkit. A Deutsche Bank elemzője például megjegyezte: "Engem csak az nyugtalanít, hogy a kormány által a következő hónapokban beterjesztett program sem lesz elegendő a visszaesés megállításához". A Financial Times (FT) szerint érthető, hogy sok elemző szkeptikus volt egy olyan kormánnyal szemben, amely az elmúlt években rendszeresen túllépte hiánytervét.

Az Economist levette a kereszvizet a kormányról is: "Gyurcsány gyors tesztnek néz elébe: a feladat, hogyan lehet kitölteni a magyar közkiadásokban tátongó űrt, melyek jelentős részét az ő saját kormánya hozta létre a választásokat megelőző tivornyában". A lapnak nyilatkozó HSBC-szakértő sem volt sokkal lelkesebb, a beígért reformokról csak annyit mondott: "hisszük, ha látjuk".

Jön az új Blair

Úgy tűnik azonban, hogy az MSZP kampányában hangoztatott "együtt sikerülhet", "meg tudjuk csinálni" filozófiából átragadt valami a külföldi lapok egy részére is. A magyar választási marakodást távolságtartóan kritizáló vagy meg sem említő külföldi sajtó bizakodva fogadta az új kormányt. Több cikk - például a BBC közép-európai elemzőjének, Pártos Gábornak az írása is - kihangsúlyozta, hogy a választás nagyrészt Gyurcsány személyes sikere volt. Karizmatikus, kommunikációs képességei kitűnőek, fiatalos - leginkább ezen tulajdonságai miatt dicsérték Gyurcsányt a külföldi lapok.

Az Economist egyenesen a poszkommunista országok megmentőjét látta benne, aki kiélezett versenyben is meg tudta tartani hatalmát, pedig rövid ideje volt a felkészülésre. A brit lap szerint Gyurcsány sikere véget vethet a volt szovjet tömb országaiban uralkodó, politikai instabilitás által sugallt törékenységnek és sebezhetőségnek, ami az eddigieknél vonzóbbá teheti a térséget.

Több lap a kormány és Gyurcsány politikáját is reménytelinek ítélte. Azt általában mindenki megemlítette, hogy üzleti és családi kapcsolatban áll az egykori kommunista elittel, de ennél jóval hangsúlyosabban esett a latba, hogy a miniszterelnököt igazi blairistának, az új baloldal elszánt követőjének tartották. Az FT egyenesen "Az ember, aki Blair akar lenni" címmel közölt cikket Gyurcsányról, utalva arra, hogy hasonló utat szeretne követni, mint Tony Blair brit miniszterelnök, aki az 1990-es évek végén lendületes programjával előbb a brit Munkáspártot állította talpra, majd a gazdaságot is sikerült felpörgetnie.

"Mr. Gyurcsány hajlandó beáldozni az ideológiát a választási sikerért. Másfél éves miniszterelnöksége alatt semmit nem tett az egyre tornyosuló költségvetési hiány megzabolázáért, ami aggodalmaskodóvá tette a befektetőket és aláásta a forint stabilitását" - idézte az FT Nigel Thorpe, egykori budapesti brit nagykövetet. A lap ugyanakkor hozzátette azt is, hogy információi szerint az új ciklus új irányt hoz majd, ami az egészségügy és az oktatás radikális reformját eredményezheti és visszavesz a hiányból is. "Végre valami, amit a piac szívesen hallana" - írta megkönnyebülten az FT a választások másnapján.

Rulett

Az elmúlt száz napban a kormány nyilvánosságra hozta programját, bejelentette a felsőoktatási és az egészségügyi reform főbb, többször komoly tiltakozást kiváltó elemeit, a hiány visszaszorításáról kialakított elképzeléseit, az euró bevezetésére hozandó intézkedéseket, illetve a következő évek adóváltozásainak tervét. Ezek jelentős része gyökeresen eltér a választások előtt ígért politikától. A kormány tagjai szerint azonban a terv tartható és már 2009-re a mindennapok szintjén érezhető javulást hoz majd, hosszú távon pedig hozzájárul olyan elüszkösödött területek felfrissítéséhez, mint a drága, de rossz minőségű és nem hatékony egészségügy vagy az egyre kevésbé versenyképes oktatás.

Ennek ellenére a külföldi lapokban követhető, kezdeti lelkesedés jócskán alábbhagyott. Kevés olyan cikk tűnik fel, ami a kormány elképzeléseivel, gazdaságpolitikájával foglalkozik. Ezekben is több a bírálat és az óvatos bizonytalanság, mint a reményteli várakozás.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) például csütörtökön megismételte nyáron már egyszer felvetett kritikáját. Az IMF jelentése szerint a reformterv nagyratörő, komoly kihívást jelent. A valutaalap ugyanakkor továbbra is úgy érzi, hogy a kiigazítások féloldalasak, az egyensúlyteremtés sokkal inkább támaszkodik a növekvő adóbevételekre, mint a kiadások csökkentésére. Az AFP beszámolt részletesen is a reformtervekről, de a hírügynökség által megkérdezett szakértők félsikernek értékelték a kormány lépéseit. Az IMF-hez hasonlóan, a kiadási oldal nagyobb csökkentését hiányolták.

Történelmi mélypont

A Gallup augusztusi felmérése szerint történelmi mélypontot ért el Gyurcsány Ferenc miniszterelnök népszerűsége, a kormányfő munkájával a választók 61 százaléka elégedetlen és csak 27 százalékuk gondolja azt, hogy Gyurcsány jól végzi dolgát. Az MSZP július óta ugyan nem vesztett több támogatót, de így is csak a választók 23 százaléka szavazna a szocialistákra.

A Süddeutsche Zeitung szerint azonban nem csak a pénzügyi szempontokat figyelembe vevő IMF szigorú, a kormánynak egyelőre nem sikerült meggyőznie a magyar lakosságot sem. A német lap igazát támasztja alá a Gallup augusztusi felmérése, miszerint a lakosság kétharmada anyagi helyzetének romlására számít a következő 12 hónapban, de négyéves távlatban is csak a felnőttek 25 százaléka vár javulást.

A megjelent cikkekből az olvasható ki: mindenki azt lesi, sikerül-e a kormánynak a hiány lefaragása, a reformok keresztülvitele úgy, hogy - az ígéreteknek megfelelően - 2009-ben már kézzelfogható eredmények látszódjanak. Bár nem zárja ki, kétségesnek tartja a sikert az MTI által idézett, konzervatív Neue Zürcher Zeitung. A lap ennek ellenére arra inti a Fideszt, hogy ne bízza el magát a kormány pillanatnyi gyengélkedése láttán, ugyanis minden bizonytalanság ellenére nyitott a lehetőség, hogy a reformterv bejön és sikerül felpörgetni a gazdaságot, időben lezárni az átszervezéseket.

A Financial Times is a kormány intézkedéseinek azt az oldalát emeli ki, hogy kicsit ruletthez hasonlítanak az elképzelések: nem tudni, mi lesz a vége, tartható-e a terv a hiánycsökkentésre, keresztülvihetők-e a reformok. Az FT szerint a bejelentett megszorítások ellenére a magyar kormány helyzete törékenyebb lett a külvilág szemében nyár végére. A lap Joacquin Almunia pénzügyekért felelős EU-biztost idézi, aki szerint a kormány költségvetési programja "komoly és szigorú". Az egyedüli kérdés, hogy tartható-e.

Sáling Gergő