Robbanhat az USA és Irán titkos háborúja

Az amerikaiak már azt is tudják, mit bombáznának le, ha Irán kihúzza a gyufát. Bár még nincs szó konkrét támadásról, az Egyesült Államok és Irán között a színfalak mögött már régóta zajlik egy titkos háború - írja a Newsweek amerikai magazin, amely terjedelmes cikkben tárta fel a két ország elmúlt öt-hat éves történetét. Kiderült, voltak alkalmak, amikor majdnem elszívták a békepipát, de aztán mindig elszólta magát valaki.

"Minden lehetőséggel számolunk" - ez a leggyakoribb válasz a Fehér Ház részéről, amikor újságírók azt firtatják, hajlandó lenne-e az Egyesült Államok akár katonai erőt is bevetni Irán atomprogramjának megállítására. Úgy tűnik, ez a megfogalmazás nem csupán diplomáciai erőfitogtatást jelent. A BBC legalábbis úgy értesült, hogy az amerikaiaknak már van listájuk is az iráni katonai célpontokról. Az amerikai hadsereg Floridában működő központi parancsnoksága által összeállított listán nemcsak atomlétesítmények (Natanz, Busehr, Arak, Iszfahán), hanem légi és haditengerészeti támaszpontok, rakétaállások, parancsnoki központok is szerepelnek.

A BBC szerint az amerikaiak két esetben támadnának: vagy ha egyértelműen bebizonyosodik, hogy Irán atomfegyver előállításán dolgozik, vagy pedig ha bármely, jelentős amerikai katonai veszteséggel járó iraki támadásról kiderül, hogy közvetlenül Irán érte a felelős. A beszámoló szerint máris jelentős amerikai haditengerészeti tűzerő épült fel a Perzsa-öböl térségében: már harminc amerikai hadihajó állomásozik ott, és úton van egy újabb repülőgép-hordozó kötelék.

"Veszélyes irány"

Az Egyesült Államok és Irán között a nyilvánosság előtt és a háttérben is zajlanak meccsek, és a Newsweek amerikai hírmagazin terjedelmes cikke szerint egyre veszélyesebb irányt vesznek. A lap szerint ennek egyik jele volt Irán bagdadi nagykövetsége másodtitkárának elrablása is. Dzsalal Sarafit az irániak szerint amerikai felügyelet alatt álló iraki különleges egyégek hurcolták el, máig ismeretlen helyre. Az amerikaiak eközben azzal vádolják Iránt, hogy fegyverekkel látja el és kiképzéssel segíti az iraki síita szélsőséges csoportokat.

Egyesek szerint az adok-kapok egyre inkább egy nyílt háború felé tart, amit az USA vezetése sem bánna. "Annyira provokatívan viselkednek, amennyire csak lehet, hogy olyan lépésre kényszerítsék Iránt, amire kénytelenek válaszolni" - mondta a lapnak Hillary Mann, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács volt térségbeli igazgatója.

Csak késleltetné az atomprogramot

Ennek ellentmond, hogy maga Bush elnök is visszafogottabban nyilatkozott a múlt héten Irán ügyében, és a problémás ügyek diplomáciai megoldását szorgalmazta. A Newsweek szerint ráadásul az amerikai tábornokok tisztában vannak vele, hogy egy katonai csapás a legjobb esetben is csupán késleltetné az iráni atomprogramot.

Diplomáciát szorgalmaz

Ráadásul az Irakban lekötött USA-nak egyszerűen nem lenne elég hadereje egy Irán elleni akcióhoz. Hiába például a hírek a Perzsa-öbölbeli tűzerő növeléséról, azt a Newsweek is elismerte, hogy eredetileg rosszul írták: a térségbe tartó a Nimitz repülőgéphordozó és kísérőhajói valójában nem a harmadik ilyen kötelék lesz az öbölben, hanem csak felváltja a már hosszabb ideje ott járőröző Dwight D. Eisenhowert.

A Newsweek szerint az iráni fenyegetést semmilyen katonai erő nem semlegesíthetné, helyette rendszerváltoztatásra lenne szükség. Ez még talán messze van, de biztató jel lehet az amerikaiak számára, hogy Ahmadinedzsád elnök a tavaly decemberi helyhatósági választásokon vesztett támogatásából, és a Newsweek információi szerint a legfőbb vallási vezető, Ali Hamenei is elégedetlen vele. A magazin iráni forrásai szerint az ajatollah a forrófejűnek tartott elnököt, pontosabban megnyilvánulásait okolja, amiért decemberben az ENSZ elmarasztalta Iránt atomprogramja miatt.

Nem volt "Halál Amerikára"

Az amerikai lap terjedelmes cikkéből - amelyben számos iráni és amerikai diplomata szólal meg, sokan közülük név nélkül - ugyanakkor kiderül, az elmúlt néhány évben több olyan alkalom is volt, amikor úgy tűnt, Irán és az Egyesült Államok el fogja ásni a csatabárdot. 2001. szeptember 11. után például Irán hamar elítélte a merényleteket, két hétig még a "Halál Amerikára" kiáltások sem folytak a pénteki imák alatt. Afganisztán küszöbönálló megtámadásakor Teherán egyetértett az amerikai invázióval, és sürgette is azt. Sőt az iráni diplomaták jöttek elő azzal az ötlettel, hogy hangsúlyozzák az afgán demokrácia megteremtésének fontosságát az ország politikai rendezésekor - írja a Newsweek.

Irak lerohanása idején pedig felmerült az is, hogy terrorizmussal gyanúsított foglyokat cserélnek az irániak és az amerikaiak, bár aztán erről nem született megállapodás. 2003-ban pedig Irán - Svájc teheráni nagykövetén keresztül - kétoldalú tárgyalásokat javasolt egy levélben. Ebben felajánlották az atomprogram átláthatóságát, Izrael elismerését, cserébe az USA "erőszakos politikájának" és a szankcióknak a megszüntetéséért.

Mint Mao Ce-tung levele

Condoleezza Rice külügyminiszter - akkori nemzetbiztonsági tanácsadó - most azt mondta, nem is látta a levelet. Az amerikai diplomácia akkori vezetőjének helyettese, Richard Armitage azonban a Newsweeknek megerősítette a levél létezését, bár azt mondta, neki gyanús volt, hogy túl sok mindent ajánlottak az irániak. Bush nemzetbiztonsági tanácsának korábbi Iránért felelős tagja, Hillary Mann viszont a Newsweeknek úgy fogalmazott: "Az se érdekel, ha eredetileg a Marsról jött a levél." Szerinte ugyanis az üzenetnek akár akkora jelentősége is lehetett volna, mint Mao Ce-tung 1971-es kínai nyitást kezdeményező levelének.

Az iráni elnök sem válogatja meg a szavait

Voltak tehát diplomáciai erőfeszítések, ezek azonban kudarcba fulladtak, nem kis részben a két ország vezetőjének egy-egy elszólása miatt. Az afgán rendezést követően George Bush a "Gonosz tengelyéhez" sorolta - Irakkal és Észak-Koreával egyetemben - Iránt. A Fehér Ház beszédíró csapatát akkoriban irányító Michael Gerson azt mondta, Irán és Észak-Korea csak azért került be a nagy visszhangot kiváltó beszédbe, mert Bush nem akarta, hogy egyértelműen kiderüljön, ő már Irakra koncentrál. Gerson szerint Rice ötlete volt, hogy épp Iránt és Észak-Koreát tegye Irak mellé az elnök, akinek tetszett az ötlet.

"Komoly hiba lenne"

A 2005-ös iráni elnökválasztást megnyerő Mahmúd Ahmadinedzsád sem maradt adós a kemény mondatokkal. Dacolt az atomprogram leállítását követelő nyugati nyilatkozatokkal, nyilvánosan tagadta a holokausztot, és azt emlegette, hogy el kellene törölni Izraelt a föld felszínéről.

A The Economist szerint az ilyen nyilatkozatok is vezethetnek ahhoz, hogy Washington támadásra szánja el magát. A másik ok a sokat vitatott nukleáris program lehet, a harmadik pedig az, hogy a Fehér Ház mostanában hajlamos minden közel-keleti problémájáért Iránt hibáztatni. A tekintélyes brit lap vezércikke szerint azonban van egy negyedik ok is, mégpedig Bush kínos helyzete. Ha a negatív népszerűségi csúcsokat döntögető elnök veszélyben látja politikai örökségét, akkor elszánhatja magát támadásra - véli a hetilap, hozzátéve, hogy ez komoly hiba lenne.

Ballai Vince