Missouri - A "Mutasd meg" Állam

 

Székhely: Jefferson City
Lakosság: 5,88 millió fő
Kormányzó: Jeremiah Nixon (demokrata)
Az elnökválasztás eredménye: 49% republikánus párt, 49% demokrata párt
Elektorok száma: 11

Innen jött: Omar Bradley (II. világháborús tábornok), Harry S. Truman (amerikai elnök), Robert Altman (filmrendező), Ginger Rogers (színésznő, táncosként Fred Astaire párja), Kevin Kline (filmszínész), Eminem (rap-zenész), Dwight F. Davis (a tenisz Davis-kupa alapítója), T.S. Eliot (drámaíró), Joseph Pulitzer (magyar származású újságíró, itt telepedett le), Max Factor (kozmetológus, a róla elnevezett márkanév atyja).

Hivatalos madara a vörösbegyű kékmadár, virága a galagonya, fája a floridai virágos som.

Jelmondat: Salus populi suprema lex esto. (latin) - Az emberek jóléte a legfőbb jog.

St. Louis éjszakai ege

Missouri az USA földrajzi szívében, a Közép-Nyugaton fekvő állam, nem lehet így egyértelműen délinek, jenkinek vagy nyugatinak mondani. Emiatt kapta St. Louis, a "legnyugatibb keleti város" becenevet. Ettől függetlenül a missouriak zöme a déli identitást és életformát követi. Az állam fő folyójáról, a Missouriról kapta nevét, a folyó pedig a sziú indiánoktól ('wimihsoorita' - azok, akiknek fából vájt kenujuk van). Az állam területe nagyrészt sík, a Préri felé nyugati irányban emelkedik kissé. Az USA második legtöbb barlangjával rendelkezik, 6000 járat halad a föld alatt.

Meglepő módon itt volt az USA történetének eddig legnagyobb földrengése New Madrid epicentrummal. A Richter-skála szerinti 8-as erősségű rengést a Mississippi völgyétől keletre mindenhol érezni lehetett, 3 millió négyztekilométeres területen. Még a borzasztó távoli Maine államban is kémények dőltek le, Missouri állam tája pedig megváltozott: új tavak, dombok jöttek létre és a Missouri folyó új mederbe került az iszonyatos erejű földmozgástól.

Missouri korábban Louisiana terület része volt, majd egy kompromisszumos megállapodással 1821-ben vált az USA tagállamává. Hamar a vadnyugatra induló telepesek kiindulópontjává vált. Probléma volt, hogy Missouriba északról mormonok, délről pedig rabszolgatartó protestánsok érkeztek, és ez később komoly feszültségeket eredményezett az eltréő világnézetek között. Az ún. missouri mormon-háború az 1830-as években 22 áldozatot szedett, és a mormonok elköltözésével ért véget.

A polgárháborúban megosztott lett a - hivatalosan az Unió oldalán maradt - állam, és itt is folytak súlyos harcok és öldöklések (pl. St. Louis-i mészárlás). Sok történész szerint még a békekötés után is voltak, akik fenntartották partizánmozgalmuk, és gerillaháborút vívtak az Unióval.

Missouri fehér többségű állam német, ír és angol ősű lakosokkal, de 12%-nyi fekete kisebbséggel is rendelkezik. A helyiek 77%-a keresztény felekezethez tartozik, ezen belül a legtöbben a baptista rítusokat követik. Gazdasága a repülőgépgyártásra, élelmiszeriparra, gépjárműgyártásra és a szolgáltatási szektorra épül, és az amerikaiak egyik alaptermékének, a Budweiser sörnek a gyártója is itt székel.

Egyik legnagyobb városa St. Louis egykor az USA negyedik legnépesebb települése volt, a 19-20. század fordulóján rendezett világkiállítást és nyári olimpiát is. Missouri irányadó a politikában: akire a missouriak szavaznak, általában az lesz az elnök. Ez 1904 óta egy kivétellel minden évben bejött, így jól látszik, hogy Missouri nem mondható egyik párt biztos bázisának sem.

http://www.mo.gov