Százezer halottja is lehet a mianmari ciklonnak

A Mianmarban állomásozó amerikai nagykövet szerint akár a százezret is elérheti az országban pusztító ciklon áldozatainak száma. A diplomata szerint járványok kitörésétől lehet tartani. A helyzetet súlyosbítja, hogy a katonai kormány csak részben engedi be a külföldi segélyszervezeteket. Elemzők szerint azért, mert attól félnek: a külföld iránt érezne hálát a segélyek miatt a katasztrófa által sújtott lakosság.

Segítségre várnak

Gyors segítségnyújtás nélkül akár a százezret is elérheti a mianmari ciklon áldozatainak száma - figyelmeztetett az Egyesült Államok mianmari nagykövete, Shari Villarosa. A diplomata szerint ugyanis a helyzet "egyre borzasztóbb", és fennáll a veszélye annak, hogy járványok törnek ki.

A mianmari kormány hivatalos közlése szerint több mint 22 ezer ember vesztette életét az ázsiai ország déli részét szombaton feldúló Nargis trópusi ciklon következtében. Továbbra is gondot jelent azonban, hogy sok túlélő nem jut segítséghez, pedig egymillióra teszik azoknak a számát, akik otthon nélkül maradtak.

A BBC egyik tudósítója szerint a katonai junta inkább az információk irányítására koncentrál, ahelyett, hogy a segélyek ügyét intézné. Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára is felszólította szerdán a mianmari kormányt, hogy könnyítse meg a segélyek és a mentőalakulatok bejuttatását az országba.

Öt nappal a Nargis ciklon pusztítását követően csütörtökön adták ki az első beutazási engedélyt a hatóságok. Csütörtökön ugyanis megérkezett Mianmarba az ENSZ Élelmezési Világprogramjának első segélyszállító gépe. Az első gép Olaszországból érkezett, és még csütörtökön érkezik további három, köztük egy olyan, amely az Egyesült Arab Emírségekből indul 44 tonna élelmiszerrel és orvosi felszereléssel. Két másik gép Bangladesből indul.

Fél a segélytől a junta

Annak ellenére, hogy a mianmariakat éhínség és járványok fenyegetik, az országot vezető katonai junta nem siet a külföldi segélyszállítmányok és segítők az országba engedésével. "Nem örülnek a külföldi segélynek, mert azt akarják, hogy a lakosság bennük lássa megmentőiket" - így vélekedik a katonai vezetés viselkedéséről Vin Min mianmari elemző, aki Thaiföld északi részében él száműzetésben.

Az öregedő vezérkar erős kézzel irányítja az országot 1962 óta, és félresöpör minden külföldi bírálatot azzal a magyarázattal, hogy azok forrásai "a gyarmatosítók". Ennek ellenére a mostani hatalmas természeti katasztrófa hatására kivételesen elvben beleegyeztek a nemzetközi segélyek fogadásába. A külföldi országoknak, segélyszervezeteknek azonban tárgyalniuk kell a hatóságokkal a belépésükről.

A rendszer "bürokratikus és akadékoskodó", ez azonban nem véletlen - véli Vin Min. "Így akarják érzékeltetni, hogy továbbra is ők tartják ellenőrzésük alatt az országot" - magyarázta.

Magyar segély

"A rezsim attól tart, hogy a humanitárius szervezeteknek - és rajtuk keresztül a nyugati országoknak, különösen az Egyesült Államoknak - a segélyezés ürügyén hátsó gondolata támad a mianmari hatalom esetleges megváltozásával kapcsolatban" - mondta a mianmari diaszpóra egyik neves tagja, egy oxfordi professzor, a csak egy nevet használó Zarni. Szerinte a tábornokok inkább elfogadják a segélyt a szomszédos ázsiai országoktól, különösen pedig a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségétől (ASEAN), mert a regionális szervezet mindig engedékeny volt velük szemben.

De Mianmar adott esetben kereken visszautasítja a szomszédos országokat is. A junta 2006-ban nem engedte meg az ASEAN képviselőjének, hogy találkozzon Aung Szan Szú Kji ellenzéki vezetővel. A buddhista szerzetesek vezette tavalyi népfelkelés véres leverése után nem tettek eleget a nemzetközi közösség egyik felhívásának sem. Végül adtak beutazási engedélyt az ENSZ képviselőjének, de meghatározták tárgyalásai rendjét. A felkelés óta a katonai vezetés még kevésbé hajlandó beutazási engedélyt adni független újságíróknak, akik gyakran turistavízummal tudnak csak bejutni az országba.