Egyetemet is bombázott a Gázai övezetben Izrael

A gázai iszlám egyetemet is bombázta Izrael, amely 1967 óta nem indított olyan véres akciót az izraeli célpontokat támadó palesztinok ellen, mint szombaton. A Hamász palesztin militáns szervezet elleni légi támadások halottjainak száma már a 300-hoz közeledik - sok köztük a civil -, és a szervezet több fontos létesítményét a földdel tették egyenlővé. A Hamász bosszúval fenyeget és rakéták tucatjait lőtte ki, miközben Izrael második napja támad és szárazföldi akcióra készül, amivel célja, hogy egy kiütéses győzelemmel semlegesítse a militáns csoportot.

Az izraeli légierő vasárnap csapást mért a Gáza városában található Iszlám Egyetemre, a Hamász militáns csoport egyik fontos kulturális jelképére - közölte a Hamász a Reuters hírügynökség szerint. Szemtanúk szerint hat légi csapás érte az egyetemi komplexumot nem sokkal éjfél után - közölte az AP hírügynökség.

Arról egyelőre nem érkezett jelentés, hogy vannak-e áldozatok, a BBC egyik tudósítója szerint azonban a Hamász számított az egyetem elleni támadásra, így az épületeket kiürítették. Az egyetem a Hamász egyik fontos bázisa, sok tagja is innen került ki. Az izraeli hadsereg egyelőre nem kommentálta az egyetem elleni támadásról szóló beszámolókat.

Palesztin források szerint vasárnap közel 300-ra emelkedett az izraeli légi csapásokban elhunytak száma. Ha az adatokat megerősítik, akkor ez minden idők legvéresebb Gázai övezet elleni akciója. Az 1967-es háború óta nem volt ehhez mérhető áldozatokkal járó izraeli akció a palesztin terület ellen - írja a BBC News. A halottak többsége a Hamász militáns csoport rendőre volt, ám civilek, köztük nők és gyerekek is életüket vesztették. A sérültek száma eléri a 700-at a palesztin források szerint.

A szombaton indult akciók vasárnap is folytatódtak, és Izrael elrendelte 6500 tartalékos katona készenlétbe állítását. Vasárnap Izrael a Gázai övezet déli részén található alagutak ellen intézett légi támadásokat, amelyeken keresztül egyiptomi szállítmányokat szoktak fogadni a palesztinok - számolt be a BBC. Izrael szerint az alagutakat fegyvercsempészésre használják, ezért bombázták őket.

Válasz a rakétákra

A zsidó állam szerint jól halad az akció, amelynek elindítását azzal indokolta, hogy meg akarja állítani a Hamász Izrael elleni rakétatámadásait. Ezek a rakéták ugyan elvétve szednek áldozatokat, de Izrael szerint a militánsok szándéka az, hogy civileket öljenek meg. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Navi Pillay vasárnap kijelentette, hogy aránytalan katonai választ adott Izrael a palesztin támadásokra. Pillay közölte, aggasztónak tartja a gázai halálos áldozatok "rendkívül magas" számát, egyúttal fölszólította Izraelt, ne hagyja érvényesülni a kollektív büntetés elvét.

Az Izrael létét el nem ismerő Hamász másfél éve vette át az ellenőrzést a Gázai övezet felett a rivális Fatah mozgalommal folytatott összecsapások után. A Fatah végül visszaszorult Ciszjordániába. A Hamász militáns szervezet, amely rendszeresen indít fegyveres akciókat izraeli célpontok ellen, de közben politikai tevékenységet is végez, és közszolgáltatásokat is ellát. A szervezet győzött a 2006-os demokratikus parlamenti választásokon, de Izrael-ellenes politikája miatt elszigetelődött, ami a külföldi segélyek elapadásával is járt.

Kiütéses győzelem

Izrael ambiciózus célt tűzött ki maga elé: új biztonsági környezetet akar teremteni azzal, hogy semlegesíti a Hamász militánsait. A BBC Közel-Kelet-szakértője, Jeremy Bowen szerint ennek érdekében Izrael nemcsak minél több fegyveressel akar végezni, de egyúttal meg akarja semmisíteni azt a hatalmi berendezkedést, amelyet a Hamász épített ki a Gázai övezetben. A zsidó állam bízik abban, sikerül kihasználnia azt, hogy az övezetben is sok palesztin elégedetlen a Hamásszal, és így ki tudja húzni a mozgalom alól a talajt.

A BBC elemzője azonban emlékeztet arra, hogy a támadások azt is eredményezhetik, hogy a palesztinok összezárnak, és a Hamász elutasítása helyett egységesen lépnek fel Izraellel szemben. Ráadásul az Izraelre nehezedő nemzetközi nyomás is erősödhet, miután akciói már eddig is több civil áldozatot követeltek, köztük gyerekeket is. Így kérdés, hogy lesz-e elegendő ideje és energiája Izraelnek arra, hogy elérje a célját.

Súlyos csapás

A BBC televízió helyszíni tudósítója szerint vasárnap reggel folyamatosan lehetett hallani az izraeli gépek zaját az övezet határán, a háttérben lévő város felett fekete füst szállt. Légi támadás érte a Hamász gázai kormányzati központját, és az itt lévő börtönt, az épület romba dőlt, a rabok közül aki túlélte a támadást, megszökött.

A szombaton indított izraeli légi csapások főként a Gázai övezet sűrűbben lakott részeit érték: északon Gázát, délen Khán Juniszt és Rafahot. A Hamász szerint az összes gázai létesítményüket lerombolták az izraeliek, utóbbiak szerint körülbelül 40 célpontot támadtak.

A legtöbb áldozatot Gázából jelentették. Iszlam Sahvan a Hamász rendőrségének szóvivője szerint az egyik rendőrőrsöt akkor lőtték ki amikor épp újoncokat avattak. A támadásokban életét vesztette Tavfik Dzsaber gázai rendőrfőnök is. Szombat késő éjjel egy gázai mecsetet is találat ért, és célba vettek egy Hamász által üzemeltetett televíziót is az izraeli gépek.

A Gázai övezet legnagyobb kórházában tele vannak a műtők, fogyóban a gyógyszerek, és kevés a sebész. A mecsetekben véradásra szólítják fel az embereket. Egyiptom megnyitotta a rafahi átkelőt, hogy náluk láthassák el a legsúlyosabb sebesülteket. A BBC News szerint tele vannak a hullakamrák, a holttestek a folyosókon és az utcán fekszenek egymás hegyén-hátán.

Izrael azt hangsúlyozza, hogy célpontjai a militánsok, ám a rendkívül sűrűn lakott térségben, ahol a Hamász létesítményei a polgári lakosság otthonainak közelében vannak, szinte lehetetlen különbséget tenni az ártatlan civilek és a fegyveresek között.

"Aránytalan" önvédelem, száz rakéta

Az ENSZ BT a hadműveletek azonnali leállítására szólította fel minkét felet rendkívüli ülésén. Mahmúd Abbász palesztin elnök is nyugalmat kért, és azt javasolta politikai riválisának, a Gázát ellenőrzése alatt tartó Hamásznak, hogy újítsa meg az Izraellel kötött tűzszünet. Abbász szerint a Hamász elkerülhette volna az izraeli légi csapásokat, ha nem hagyja veszendőbe menni az egyiptomi közvetítéssel megkötött megállapodást.

Szöknek a rabok a lerombolt börtönből

Izrael azzal érvel, hogy csupán saját állampolgárai nyugalmát akarja biztosítani, a palesztinok szerint azonban az izraeli akció aránytalan. A radikálisok szerint Izrael emberiség elleni bűntettet követ el a palesztinok elleni támadással, amiért felelni fog. Khálid Mesál külföldön élő Hamász-vezér harmadik intifádára - forradalomra - szólította fel híveit. Iszmáil Hánije, a mozgalom gázai vezetője szerint nem lesz fehér zászló, nem adják fel. "Palesztína még soha nem látott ennél ocsmányabb vérengzést" - mondta.

A Hamász az akció megindulását követően bosszút kiáltott, és több mint száz rakétát lőtt ki izraeli területre a Gázai övezetből. Vasárnap az övezet határától 38 kilométerre fekvő Asdod környékét érte el két Grad típusú rakéta. Még soha nem fordult elő, hogy a Gázai övezetből kilőtt rakéták ilyen mélyen csapódjanak be Izrael területén. A lövedékek egy izraelit öltek meg Netivotban szombaton.

Miközben az övezetben a temetésekre készülnek, a palesztin területeken általános sztrájkra szólítottak fel, Ciszjordániában pedig több településen - Ramallahban és Hebronban - is tüntetéseket szerveztek a légi csapások ellen. A tüntetők összetűzésbe keveredtek az izraeli katonákkal.

Európa-szerte is több ezren vonultak az utcákra vasárnap a Gázai övezetben végrehajtott izraeli légi támadások ellen tiltakozva - derül ki az MTI összefoglalójából. Párizsban közel 1500-an tartottak békés demonstrációt, a legtöbben a Diadalívnél, illetve a város északi részén fekvő Barbes negyedben, ahol sok arab él. A spanyol fővárosban közel ezren tüntettek az izraeli nagykövetség épülete előtt.    Londonban ugyancsak a zsidó állam képviselete előtt gyülekeztek a tüntetők. A rendőrség szerint 700-an, az egyik szervező szerint viszont háromezren vonultak az épülethez, hogy tiltakozzanak az izraeli katonai akciók ellen. Volt tiltakozás a dán fővárosban is.

"Nem pár napig tart majd"

Izrael csupán "saját polgárait védi a további terrortámadásoktól" - közölte Gabriela Salev izraeli ENSZ-nagykövet. "Egyetlen ország sem hagyná megfelelő válaszlépések nélkül, hogy rakétákkal lőjék polgári lakosságát" - mondta. Izrael szerint addig bombáznak, amíg csak szükséges. Ehud Barak izraeli védelmi miniszter azt mondta, hogy az akció "eltart egy ideig", de azt ígérte, igyekeznek elkerülni, hogy humanitárius katasztrófa alakuljon ki. "Nem pár napig tart majd" - közölte Barak aki ugyanakkor azt is mondta, hogy ha a légicsapásokkal nem sikerül célt érni, akkor a szárazföldi hadműveletek következhetnek.

Miközben a légicsapások folytatódtak, az izraeli hadsereg páncélosai felsorakoztak az övezet határán, és mozgósítják a tartalékosokat. Egy névtelenül nyilatkozó kormánytisztviselő szerint több ezer - a támadó- és védelmi egységekhez tartozó - tartalékos behívását hagyta jóvá a kormány.

Hamasztán a kampányban

A BBC jeruzsálemi tudósítója szerint az izraeli akció jelentőségét időzítése adja: Izraelben februárban választásokat tartanak, és a kormány ezzel próbál jó pontokat szerezni a szavazók körében. Az emberek alapvetően nem voltak elégedettek azzal, ahogy kormányuk kezelte Hamasztán - ahogy sok izraeli csúfolja a Hamász uralta Gázai övezetet - problémáját.

Izraeli megfigyelők - szárazföldi támadás jöhet

A kormányt ráadásul erősen gyengíti Ehud Olmert miniszterelnök korrupciós botránya. Olmert lemondásra kényszerült, ám ügyvezetőként még mindig ő viszi az országot. Hiába választották ugyanis helyére a párt támogatói Cipi Livni külügyminisztert, ő nem volt képes stabil új koalíciós kormányt felállítani, ezért előrehozott választást kellett kiírni.

Amíg a kormány be nem keményített, az ellenzéki Benjamin Netanjahu vezette a népszerűségi listát. Előnye azonban mostanra csökkent. Sok, az övezet közelében élő izraeli üdvözölte az akciót, jóllehet továbbra is tartanak a radikális palesztinok bosszújától. Nem kizárt ugyanakkor, hogy Izrael nagyobb szabású szárazföldi akcióba is kezd, amelynek lehetőségét már másfél éve, azóta fontolgatja, hogy a Hamász átvette az uralmat a térségben.

Nem kizárt az sem, hogy szándékosan időzítették az őket támogató George W. Bush távozó amerikai elnök utolsó hivatali napjaira az akciót az izraeliek. Barack Obama megválasztott amerikai elnököt ugyanis sokan tekintik úgy Izraelben, mint aki a mostani vezetéshez képest jobban szimpatizál a palesztinokkal.

A katonai akciókat alig pár nappal azt követően indultak, hogy lejárt az Izrael és a Hamászal közötti tűzszünet. A felek nyáron állapodtak meg hat hónapos fegyvernyugvásról, ám többször is fenyegetőztek annak felmondásával. Decemberben végül, amikor a tűzszünet lejárt, nem újították meg. Ennek oka a Hamász szerint Izrael volt, amely szerintük nem tartotta be a feltételeket, például az övezetet sújtó blokád feloldását, amely miatt többnyire csak segélyszállítmányokat - azokat is csak korlátozott számban - engedtek be a térségbe. Izrael azt állítja, ugyan elkezdte enyhíteni a blokádot, ám végül lefújta, mert a Hamász nem tartotta be a megállapodás rá vonatkozó részét: a rakétatámadások leállítását és a fegyvercsempészet beszüntetését.