Pénzbüntetést is kaptak a Szenegálban bebörtönzött magyar zsoldosok

Vágólapra másolva!
Az életfogytig tartó kényszermunkán kívül pénzbüntetésre is ítélték Szenegálban azt a három magyart, akik 2006-ban terepjárójáért megfojtottak egy helyi taxisofőrt. A három férfi, aki a vád szerint zsoldosnak akart állni, az áldozat két özvegyének, egy volt feleségének, 13 felnőtt gyerekének és két testvérének is kártérítést kell fizessen, összesen közel 19 millió forint értékben.
Vágólapra másolva!

Az életfogytig tartó kényszermunka mellett súlyos pénzbüntetést is kiróttak az egyebek mellett gyilkosság vádpontjában is elítélt három magyar zsoldosra - adta hírül az Afrique Libre szenegáli újság honlapja vasárnap. A bűnösöknek - a szombat esti ítélet szerint - áldozatuk hozzátartozóinak kell kártérítést fizetniük több millió afrikai valutaközösségi frankban. (Az afrikai valutaközösségi frank, vagy CFA-frank korábban a francia frankhoz, ma az euróhoz kötött árfolyamú pénznem, jelenleg tíz CFA körülbelül négy forintot ér.)

Az ítélet szerint a meggyilkolt taxisofőr két özvegyének egyenként 10-10 millió CFA-frank (4-4 millió forint) értékű összeget kell kifizetniük. Az áldozat volt feleségét, akivel négy közös gyermekük van, 20 millió CFA-frank illeti. Az áldozat 13 felnőtt gyermekének együttesen két és fél millió, fivérének és nővérének pedig egymillió jár. Az elrabolt terepjáróért majd 3 millió CFA-frank kártérítést kell kifizetniük.

Kellett a kocsi

A vádirat szerint a 29 éves G. Géza, a 32 éves N. Zoltán és a 34 éves F. Tamás 2006 áprilisában megfojtott egy szenegáli taxisofőrt, és elvették terepjáróját, miután kibérelték tőle. A bíróság gyilkosság, lopás és bűnszövetség miatt találta őket bűnösnek. Az AFP szerint G. Géza a francia légióból dezertált, N. Zoltán pedig a Magyar Honvédségtől. Hamradik társuk eredetileg asztalosnak tanult. A per során G. Géza tagadta, hogy zsoldosnak akartak állni, azt állította, hogy biztonsági őrként akartak elhelyezkedni valamelyik Siera Leone-i gyémántbányában.

A szenegáli ügyészség szerint a három férfi valóban Sierra Leonéba készült, de nem volt pénzük sem ételre, sem utazásra, sem szállásra, ezét tervelték ki, hogy kibérelnek egy terepjárót és megölik a sofőrt. 2006. április 18-án ki is béreltek egy kocsit azzal az ürüggyel, hogy vigye őket szafarira az orszég északi részébe, de Tivaouane-ban, Dakartól 92 kilométerre északra megfojtották a sofőrt, Aly Diop Niangot, akinek testét egy bokorba dobták.

Rendszám nélkül, tilosban

A gépkocsiról leveték a rendszámtáblát, majd elhajtottak. Útközben koccantak egy teherautóval. A hatóságok végül az ország déli részében, a Niokolo-Koba Nemzeti Parkban fogták el a három férfit. A nemzet park őreinek feltűnt a gépjárműforgalom elől elzárt úton, rendszámtábla nélkül haladó megrongált taxi, amelyben gyakorlóruhás férfiak ültek. Átvizsgálták a kocsit, amelyben szúrófegyvereket találtak. A park őrei megtalálták a taxisofőr mobiltelefonját is, amely éppen az átvizsgálás idején csöngött: négygyermekes felesége telefonált, mert a férje egy ideje nem jelentkezett, így tudták azonosítani a rendszámtábla nélküli járművet. Ezután hívták a csendőröket és másnap már értesítették a tiszteletbeli konzult is.

A vádirat szerint elfogásukkor nem volt náluk fegyver, de volt GPS-ük, voltak túlélőeszközeik, valamint az őserdei gerillaharcról szóló tájékoztató iratok. A három férfi először azt állította, hogy egy hadgyakorlaton vesznek részt a brit hadsereg egy elit alakulatával, majd azt, hogy Sierra Leonéba tartanak, ahol biztonsági őri állást kaptak a gyémántbányákban. A vád szerint viszont "célpontjuk a két Guinea - Guinea és Bissau-Guinea - volt, hogy ott pénzért gerillatevékenységet folytassanak".

Kemény börtönök, lassú bíróságok

Szenegálban a kormány elismeri az állampolgári jogokat, de az amerikai külügyminisztérium március elején nyilvánosságra hozott, 2009-es jelentéséből kiderül, a szenegáli igazságszolgáltatásban a fogvatartottakkal embertelenül és megalázóan bánnak, a börtönök túlzsúfoltak, az előzetes letartóztatásban lévőknek néha túlságosan hosszú időt kell eltölteniük ügyük bírósági tárgyalása előtt.

Egy szenegáli emberi jogi szervezet szerint az országban 37 börtön van, amelyekben összesen 3 ezer rabot lehetne tartani, de a valóságban - egy tavaly nyári felmérés szerint - több mint 7 ezer fegyenc van elhelyezve a fegyintézetekben. Az ENSZ egyik szakértői csoportja szeptemberben bejutott Dakar központi gyűjtőfogházába, az eredetileg 800 rab számára épített Rebeuss-ba, ahol akkor 1592 ember raboskodott. A csoport ugyancsak kifogásolta., hogy a foglyok letartóztatásuk után 48 órával sem kaphatnak jogi védelmet.

Soron kívüli tárgyalás

Mindezek a problémák a három magyar ügyében is felmerültek. 2006-os elfogásuk óta Magyarország dakari tiszteletbeli konzulja igyekszik segíteni nekik. A konzul az MTI-nek korábban azt mondta, számtalan levelet írt, rengeteget utazott az ügyben.

Idén január 21-én, amikor Kótay László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára egy tanácskozásra Dakarba utazott, és fogadta őt a miniszterelnök, elkísérte, és közbenjárt a kormányfőnél, hogy minél előbb tűzzék ki a tárgyalást. Az igazságügy-minisztérium végül utasította a dakari esküdtszéket, hogy március 22-ére tűzzék ki a tárgyalást, de akkor nem jelent meg a tolmács. A tiszteletbeli konzul kérésére ezért a szenegáli igazságszolgáltatás történetében példátlan módon, szombaton ült össze az esküdtszék, és még aznap meghozta ítéletét.

A Külügyminisztérium pénteken arról tájékoztatta az [origo]-t, hogy hosszabb ideje sokrétű konzuli segítséget nyújtanak a három férfi számára, mint minden olyan esetben, amikor magyar állampolgárok ezt igénylik.