"Mint a vademberek a dzsungelben" - pattanásig feszült a légkör Haitin

Folyamatos lövöldözés hangja szűrődött be a telefonba, miközben egy Haiti fővárosában élő tanárnő beszélt arról az [origo]-nak, mi történik az országban a pusztító földrengés, a kolera, a hurrikán és a múlt heti, zavargásokat kiváltó elnökválasztás után. Az emberek szerinte megvadultak, senki nem tudja megnyugtatni őket. Husángokkal, gépfegyverekkel felszerelt bandák portyáznak az utcákon, sokan nyílt háborúra készülnek.

"Haiti már majdnem halott. Haiti kórházban van, és rengeteg doktor matat rajta, de nem találják a betegséget. Haiti zokog" - mondta péntek hajnalban az [origo]-nak Natascha Marseille, egy Port-au-Prince-i iskolaigazgató, aki az elmúlt évben szemtanúja volt a karibi szigetországot ért összes csapásnak. "Hallja ezt?" - kérdezte, de a recsegő telefonvonalban zokogás helyett lövések és robbanások hangja hallatszott. "Már lőnek az utcán." A telefoninterjút 3-4 percenként megszakította az utcáról beszűrődő lövések zaja. Haiti fővárosában, Port-au Prince-ben helyi idő szerint este hét óra volt.

Haitiban az elmúlt évben egymást érték a katasztrófák: januárban az országot sújtó pusztító földrengésben mintegy 230 ezer ember halt meg, az emberek jelentős része máig sátortáborokban él a városok romjain. Ősszel a rossz higiéniai körülmények miatt gyilkos kolerajárvány tört ki, amely már több mint 2000 áldozatot szedett, majd a Thomas hurrikán söpört végig az országon. Utóbbi szerencsére a vártnál kisebb pusztítást okozott, de a következő csapásra nem kellett sokáig várni: a novemberi elnökválasztások után erőszakos zavargások kezdődtek, amelyeknek már több halálos áldozatuk van.

"Ma kimentem a városba, hogy a saját szememmel lássam, mi történik az utcákon: szörnyű volt, rettenetesen féltem" - mesélt csütörtöki napjáról Natascha Marseille. "Az emberek annak az elnökjelöltnek a képét lengették, akinek győznie kellett volna, és mindenkinél botok, husángok voltak, amivel doboltak, fenyegetőztek. Úgy cipelték a botokat, mintha puskák lennének, és az utcákon autógumikat égettek. Mikor megláttam őket, elfutottam, és elbújtam egy utcasarkon. Még sosem láttam ilyet."

Marseille Port-au-Prince egyik külvárosában vezet egy 200 gyereket befogadó óvodát és általános iskolát. A városban lakik - mondta -, de szerencsére a főutaktól több száz méterre van a háza, így a rendbontók hozzá eddig nem törtek be. A rádiót viszont hallgatja: "Azt mondják, hogy lesz erőszak, hogy össze fognak csapni a tüntetők a kormányerőkkel. Az emberek háborúra készülnek" - mondta. "Csütörtökön eső volt, ezért kevesebben mentek az utcára, mint szerdán. De ha eláll az eső, elkezdődik: ma éjjel vagy holnap".

Frusztráció, kétségbeesés és nyomor

Haitin az után kezdődtek zavargások, hogy kedd este bejelentették a novemberben tartott elnökválasztás első fordulójának eredményeit, de azok durván elütöttek az előzetes közvélemény-kutatásoktól és az emberek várakozásaitól. A közvélemény-kutatások szerint hatalmas támogatást élvező korábbi popénekes, Michael Martelly, akit sokan "Édes Mickey"-nek becéznek, hajszálnyi különbséggel kiesett az első fordulóban. A választást egy korábbi elnök felesége, Mirlande Manigat nyerte 31 százalékkal, a második helyre pedig a kormány embere, jelenlegi elnök által kiválasztott Jude Celestin került, mindössze 6800 szavazattal megelőzve a popsztárt. A második fordulóba csak az első két jelölt jutott tovább.

Feldúlt utcák és barikádok. További képekért kattintson a fotókra!

"Kedd este már a bejelentés előtt hatalmas tömegek gyűltek össze az utcákon, és lélegzet-visszafojtva várták az eredményt. Aztán - háromórás késéssel - egy ideges választási tisztviselő beolvasta az eredményeket, és perceken belül hatalmas utcai zavargások robbantak ki" - számolt be az eseményekről Chris Kaput, egy Haiti újjáépítésével foglalkozó holland segélyszervezet, a Cordaid kommunikációs koordinátora. "Azóta a szervezet azt is megtiltotta nekem, hogy elhagyjam a házat, nehogy bajba kerüljek az utcán" - írta a férfi az [origo]-nak.

Kaput csütörtöki blogbejegyzése szerint várható volt, hogy fellángolnak az indulatok a választások miatt, mert azzal ismét arcon csapták a korábbi tragédiák miatt már "amúgy is frusztrált" haiti embereket. "Ezeket az embereket a kormány néhány hete még arra szólította fel, hogy hagyják el a földrengés után felállított menekülttáborokat, és keressenek menedéket az érkező hurrikán miatt: azt viszont nem mondták meg nekik, hogy hova menjenek" - írta a férfi egy korábbi bejegyzésben. "Az emberek állandó fenyegetésben élnek, bármikor kitehetik őket a sátraikból, amelyek gyakran magánterületen épültek: el lehet képzelni ezt a feszültséget, frusztrációt, kétségbeesést és nyomort."

Kaput szerinte a választások során nyilvánvalóvá vált, hogy "az egésznek nem volt semmi értelme". Visszaélésekről, csalásokról érkeztek hírek, sokan nem szavazhattak, mert a nevükben valaki más már leadta a szavazatukat, mások pedig nem találták meg a szavazókört, amibe sorolták őket. A várható felfordulás miatt Chris Kaput segélyszervezetének irodája már egy héttel a választás előtt bezárt, és Port-au-Prince-ben több más civil szervezet is így tett.

"Énekes elnökünk még sosem volt"

"Én nem tudom, hogy Mickey jó elnök lenne-e vagy sem, de ez a tüntetés most arról szól, hogy az embereknek elegük van a kormányból, és úgy érzik, a kihirdetett eredmény nem az ő szavazatuk" - mondta az [origo]-nak Natascha Marseille. A tanárnő szerint Michael Martelly azért olyan népszerű, mert a nép egyszerű gyermekének tartják: "Volt már az ország elnöke értelmiségi, rutinos politikus, még pap is. De énekes elnökünk még sose volt, mindig csak a burzsoázia irányította az országot" - magyarázta. "A politikusokat már próbáltuk: Mickey talán valami újat tudna hozni."

Marseille hosszan beszélt arról, hogy az egyszerű emberek szerint Haiti kormányát jelenleg az ENSZ és az USA irányítja, akik sosem hagyják, hogy az elnök azt csinálja, amit jónak lát. "Halat adnak nekünk, de nem hagynak halászni" - mondta, és az ENSZ-t okolta az ország állapotáért. "A nemzetközösség vagy egyesült nemzetek, vagy micsoda, csak problémákat csinál itt, mert örökre itt akar maradni. Olyanok vagyunk, mint egy laboratórium, ahol kísérletezhetnek." Az asszony példaként emlegette az ENSZ nepáli békefenntartóit: szerinte már bebizonyosodott, hogy ők hurcolták be Haitire a pusztító kolerát, a katonák mégsem hagyták el az országot.

Natascha Marseille véleménye az ENSZ által befolyásolt haiti kormányról nem összeesküvés-elmélet a Guardian című brit lap csütörtöki cikke szerint. A Haiti stabilizálására létlehozott ENSZ-misszió (MINUSTAH) 2004-ben érkezett Haitira, miután a korábbi elnököt, Jean-Bertrand Aristide-et egy az USA, Franciaország és Kanada által is támogatott, utcai tüntetésekkel kísért puccsal megbuktatták - írja a lap. Az ENSZ kéksisakosai az elmúlt hat évben több tucat embert öltek meg, akik Aristide visszatéréséért küzdöttek. A MINUSTAH vezetője, Edmond Mulet pedig december 3-án kijelentette, hogy "az ENSZ és a nemzetközi közösség sose fogadná el, ha a legitim haiti elnököt utcai nyomásra távolítanák el".

"A túlélésért küzdenek, és felfalják egymást"

"Haitinek teljes újrakezdésre van szüksége" - mondta: olyan elnökre, akit nem az ENSZ választ ki. "Nekünk magunknak kell megoldanunk a problémáinkat, és nem a külföldieknek, mert ha állandóan segítség után nyúlunk, csak rosszabb lesz." Az iskolaigazgató szerint utakra, kórházakra, iskolákra lenne szükség. Az emberek a fővárosban, a sátortáborokban kártyáznak és dominóznak, miközben megjött az eső, és senki nincs a földeken, hogy megművelje azokat.

"Az a baj, hogy minden a fővárosban van, nagy a centralizáció, csak itt van víz, áram" - mondta. Szerinte a földrengés után mindenkit haza kellett volna küldeni vidékre, és ott elkezdeni az újjáépítést: akkor megindult volna a termelés. Az iskolaigazgató szerint a másik fontos probléma az oktatás: Haitin szerinte az általános iskola sincs ingyen, az emberek pedig teljesen iskolázatlanok, nincs hova beíratni a vidéki gyerekeket. "Alig van valaki, aki ismeri a törvényeket, az emberek nem ismerik a jogaikat, nem tudják, hogy mit kellene tenni. Olyanok vagyunk, mint a vademberek a dzsungelben, akik a túlélésért küzdenek, és felfalják egymást."

"Katasztrófáról katasztrófára"

Haitin az elmúlt napokban állandósultak az erőszakos zavargások, a tüntetők barikádokat emeltek az utcákon, és felgyújtották a kormánypárt székházát is. Az ENSZ békefenntartóival is összecsaptak, akik könnygázzal próbálták fenntartani a rendet Port-au-Prince utcáin. Rene Preval elnök videoüzenetben szólította fel a tömegeket, hogy hagyják abba a pusztítást és bontsák el a barikádokat, mert azok miatt a kolerás betegek nem jutnak el a kórházakba (a videót a Telegraph című brit lap honlapján, itt nézheti meg). A kormány arra is ráállt, hogy újraszámolják a szavazatokat, mindez azonban egyelőre hatástalan volt.

"Fogalmam sincs, hogy hova fog ez vezetni, de az elnök már semmit nem tud mondani, amivel lenyugtatná az embereket" - mondta az [origo]-nak péntek hajnalban Natascha Marseille. A Port-au-Prince-i reptér lezárva, pénteken tanítás sem lesz: az igazgatónő ezért szintén az utcákra megy, hogy meglássa, mi történik.

"Ez most megint egy nagy akadály: épp hogy elkezdtünk új otthonokat építeni, amikor ismét napokra le kell állnunk a munkával" - írta blogjában Chris Kaput. Ezek az események jól mutatják, mért is olyan nehéz Haitin bármit építeni - írta a segélymunkás, aki szerint valódi, strukturális változások, nem pedig sebeket elfedő ragtapaszok kellenek Haitinek. "Ehhez erős vezetés kell, de pont ez az, amiben az itteniek már régóta nem hisznek, és nem bíznak. Addig tehát csak dolgozunk tovább, együtt velük, katasztrófáról katasztrófára."