Meghalt az elfogadható kommunizmus megálmodója

Európaiaknak fenntartott partin csinált botrányt barátaival, vallási fanatikusok vadásztak a fejére, egyszer pedig majdnem India miniszterelnöke lett, de pártja útját állta. Múlt vasárnap, 95 éves korában halt meg Dzsioti Basu, az indiai kommunizmus legismertebb alakja, akihez állam és kormányfők jártak tanácsért.

Dzsioti Baszu

"Nemzetünk kommunista és demokratikus mozgalmának kolosszusa és népünk vezetője, Dzsioti Basu 2010. január 17-én, 11.47-kor meghalt" - olvasható India leghíresebb kommunista politikusának honlapján. Basut tízezrek kísérték utolsó útjára Kolkatában, India összes fontos politikai vezetője is itt volt a gyászmenetben, például megjelent Sonia Gandhi, a kormányzó Indiai Nemzeti Kongresszus elnöke is, és a bangladeshi kormányfő is lerótta kegyeletét - írja a BBC.

"Ő volt a független India egyik legrátermettebb hivatalnoka és politikusa" - méltatta őt Manmohan Szingh indiai miniszterelnök. Szingh azt állította, hogy gyakran fordult tanácsért Basuhoz, tanácsai pedig mindig "méltóak voltak egy államférfihoz, mindig pragmatikusak voltak és rendíthetetlen értékeken alapultak".

Medencézés és matrózoktatás

Basu az első világháború első évében született, megérte India teljes függetlenségét, Nehru és Indira Gandhi kormányzását, és végül az ország legbefolyásosabb kommunista politikusává vált. 24 éven át vezette a 80 milliós Nyugat-Bengál államot. Tüdőgyulladás végzett vele 95 évesen.

Apja a BBC szerint kelet-bengáli orvos volt, középosztálybeli gyerekként kivételezett sorsa volt. Az akkori Calcutta egyik katolikus iskolájában tanult, 1935-ben diplomázott. Már fiatal korában elégedetlen volt a társadalmi osztályok közti különbségekkel és ennek változatos módon adott hangot: egyszer fényes nappal mászott be diáktársaival egy zártkörű, európaiaknak fenntartott klubba. Beugrottak az úszómedencébe, és addig lubickoltak, amíg ki nem halászták őket - írja a BBC.

Később Londonba utazott, itt tanult tovább, és itt szervezte be a Nagy-Britannia Kommunista Pártja Basut. Kelet-Londonban már nem medencékbe ugrált, hanem oktatással próbálta szítani az osztályharcot. Angol nyelvre tanította az írástudatlan indiai matrózokat, majd 1940-ben hazatért. 1943-ban betiltották a brit kommunista pártot (Indiában is), de Basu továbbra is aktívan részt vett az illegalitásba szorult mozgalomban.

Miután hazatért, nekiállt fejleszteni az Indiai Kommunista Pártot. 1944-ben indiai vasúti szakszervezeti főtitkárává választották. Sikeres hivatalnok volt, 1946-ban Bengál állam közgyűlésébe is bejutott (és még 11-szer beválasztották az állami parlamentbe). 1957-ben az ellenzék vezetője lett Nyugat-Bengálban (Kelet-Bengál időközben Pakisztánhoz csatlakozott, majd Bangladesh néven önálló állam lett). Kommunistaként többször került börtönbe, összesen 3,5 évig raboskodott.

Szakadás, merénylet, maoista vádak

Pártja hamarosan kettészakadt, majd később egyre több kis baloldali párt vált ki belőle. Az egyik legnagyobb pártszakadás az 1960-as években történt, amikor éles konfliktus támadt a szovjet és a kínai típusú kommunisták között. Ekkor Basu kilépett 32 társával, és marxista-kommunista pártot alapított.

Basu Nyugat-Bengál kormányában is helyet kapott, de nem sokáig, mert az 1970-es években kitörő maoista erőszakhullám miatt hamar összeomlott a kabinet. Vadásztak rá az Ananda Marga vallási mozgalom szélsőségesei, de túlélte a patnai vasútállomásnál ellene elkövetett merényletkísérletet.

Igazi vörös temetést kapott

1977 volt Basu nagy éve: ekkor választották meg Nyugat-Bengál főminiszterévé, a posztról 2000-ben mondott le egészségügyi okból, és visszavonult.

A nagy baklövés

1996-ban felérhetett volna a csúcsra: nemzeti balközép kormánykoalíciót alakult, és a miniszterelnöki posztot Basunak ajánlották fel. A kommunista párt azonban inkább az ellenzéki szerepet választotta, amit Basu utólag "történelmi baklövésnek nevezett".

Basu utóda Buddhadeb Battacsarja lett, Basu pedig idős alapítótársával, Harkisen Szingh Szurdzsíttel együtt 2008-ban kilépett a pártvezetésből. Basu mára legendává vált a kommunista párton belül - írja róla a Telegraph India. Egykori pártja egy több baloldali pártot egybeolvasztó pártszövetségben (Harmadik Front) több mint 88 millió szavazatot kapott a 2009-es indiai általános választásokon.

Basu érdemének tartják, hogy stabilitást hozott a nyugat-bengáli politikába. Kritikusai szerint azonban nem tudott elég erélyesen fellépni a nagyhatalmú szakszervezetekkel szemben. Basu inkább volt szocialista, mint keményvonalas kommunista. "Elfogadhatónak látszó kommunizmust hozott létre" - mondta róla Szabjaszacsi Baszu Roj Csudhuri, egy kolkatai elemző. Egy fia, Csandan és három unokája viheti tovább Baszu kommunista örökségét.

Basu végakarata szintén szociális elkötelezettségére vallott: testét nem engedte elhamvasztani a BBC szerint, hanem felajánlotta orvosi kísérletek céljára, sőt szemeit külön felajánlotta egy szemkutatással foglalkozó alapítványnak. Ahogy a Times of India lapnak elmondta: "Mi kommunisták azt szoktuk mondani, hogy egyvalaki egészen addig szolgálhatja a népet, amíg meghal. Mostmár úgy vélem, hogy egyvalaki akkor is szolgálhatja a népet, ha már nincs többé".