A verespataki bányászcég bejáratához láncolták magukat a Greenpeace aktivistái

A Verespatakon aranybáényát tervező kanadai cég, a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) bukaresti irodaházának bejáratához láncolta magát 15 Greenpece-aktivista. A környezetvédők az aranybánya előkészületeit akarják megakadályozni. Romániában egyre nagyobb az RMGC tervének politikai támogatottsága, az engedélyezésiu eljárások várhatóan hamarosan újrakezdődnek.

Ma elhagyatott a régi verespataki bánya

Magyar és román Greenpeace aktivisták lezárták a  Rosia  Montana  Gold  Corporation  (RMGC) bukaresti irodaházának  bejáratát. Szerdán reggel 15 aktivista  a  bejárathoz  láncolta  magát - addig szeretnének ott maradni, amíg a bányászcég le nem állítja a verespataki cianidos aranybánya előkészületeit - közölte a környezetvédő szervezet.

Az aktivisták transzparensein ez áll: "Ne dolgozzatok egy katasztrófáért!", "Nektek üzlet, nekünk katasztrófa!" Az RMGC dolgozói a Greenpeace szerint minden nap Verespatak lerombolásáért dolgoznak, és "minden perc felfüggesztett RMGC-tevékenység egy újabb megnyert perc Verespatak és a ciánszennyezéstől fenyegetett folyók, a Maros, a Tisza és a Duna számára". A környezetvédők azt követelik Romániától, hogy tiltsa be a cianidos bányászati technológiát.

Az RMGC már több mint tíz éve kampányol azért, hogy megnyithassa Európa legnagyobb külszíni fejtésű aranybányáját, ahol ciános technológiát alkalmazna. Az eddig különféle bírósági eljárásokkal, felfüggesztéssel megakasztott engedélyezési folyamat hamarosan újra kezdődik, miután a cég benyújtotta az ehhez szükséges iratokat a román kormánynak. A projekt elutasítottsága az utóbbi időben egyre kisebb lett, miközben az RMGC egyre nagyobb politikai támogatást élvez. Minderről bővebben ebben a cikkünkben olvashat.

Az Erdélyi Érchegységben fekvő Verespatak (románul Rosia Montana) környéki hegyekben Európa egyik legnagyobb arany- és ezüstkészlete rejlik, és az RMGC a kontinens legnagyobb aranybányáját szeretné itt megnyitni. Úgy becsülik, hogy a hegyekben 330 tonna arany, és 1600 tonna ezüst van, amelyet külszíni fejtéssel, cianidos technológiával nyernének ki 16 év alatt. A 80 százalékban a kanadai Gabriel Resources tulajdonában álló RMGC azt ígéri, hogy projektje 4 milliárd dollárhoz juttatja a román államot, miközben munkahelyek ezreit biztosítja majd a helyieknek. Az általa alkalmazott technológia teljesen biztonságos a cég szerint.

Az ellenzők szerint viszont az RMGC ígéreteivel szemben a bányanyitás a környék felvirágoztatása helyett katasztrófát eredményezne. A cég lényegében lerombolja a régi bányásztelepülést, Verespatakot, elbont négy hegyet, egy völgyet pedig zagytározóvá alakít - állítják a környezetvédők, akik szerint a cianidos bányászat soha nem lehet elég biztonságos. Ezt bizonyítja - állítják - a 2000-ben bekövetkezett tiszai ciánkatasztrófa, amikor a nagybányai aranybányából 100 ezer tonna szennyezett víz ömlött a vizekbe, gyakorlatilag elpusztítva a Tisza élővilágát. 1240 tonna hal pusztult el, és veszélybe került 2,5 millió ember ivóvize. A verespataki aranybánya tervét Magyarország határozottan ellenzi.