A földi paradicsomtól a hasiskirályságig - Mit kell tudni a forrongó arab országokról?

Melyik forrongó arab országot tartották a sumérok földi paradicsomnak, és melyik akart az EU tagjává válni? Hol került hatalomra az elnök egy autóbaleset miatt, és hol maradt el a "harag napja" érdeklődés hiányában? Melyik nép tüntetőinek van a legtöbb fegyvere, és hol veszélyezteti a lázongás a magyar olajat és szarvasmarhákat? Összeszedtük, mit kell tudni a forrongó országokról, és azt is, hogy melyik miért fontos és érdekes.

Algéria - az ország, amely elébe ment a felkelésnek
Főváros: Algír
Az Algériáról szóló legfrissebb cikkeinket itt találja.
Az arab világ forrongásáról szóló összes cikkünket itt gyűjtöttük össze.

Mi volt itt korábban?
Marokkó és Tunézia közé ékelődve Algéria mintegy 1000 kilométeres partszakasszal rendelkezik a Földközi-tenger mentén, de területének nagyobbik részét az Atlasz-hegység és a Szahara sivatagai teszik ki. Az ország több mint 100 évnyi francia uralom után az 1950-es években vívta meg függetlenségi harcát Franciaországgal. A háborúban 1962-ig több mint félmillió ember vesztette életét, majd átmeneti nyugalom után az 1992-es választások eredménye miatt újabb véres polgárháború tört ki, ez 7 évig tartott.

Kik élnek itt, és mit csinálnak?
Közel 2,4 millió négyzetkilométeres területével a Földközi-tenger partvidékének legnagyobb kiterjedésű országa, ez több mint 25 magyarországnyi területnek felel meg. 35,4 millió lakosával Egyiptom után a második legnépesebb arab ország, az arab többség mellett a lakosság 30 százaléka megőrizte berber identitását és nyelvét. Algéria gazdaságát nagyon erősen kézben tartja az állam, amely az utóbbi években egyre jobban kiszorítja a külföldi befektetőket.

Miért fontos?
Algéria sivatagaiban az 1950-es években jelentős olaj- és földgázlelőhelyeket fedeztek fel, az ország jelenleg is Európa egyik fontos gázszállítója, az európai gázellátás közel 20 százalékát adja. Az ország stabilitása fontos lenne a szélsőséges iszlamisták ellen vívott harchoz is, ugyanis 2006-ban algériai szélsőségesek itt, Nyugat-Európa közvetlen szomszédságában hozták létre az al-Kaida észak-afrikai szárnyát, az Iszlám Maghreb al-Kaidáját (AQMI).

Miért érdekes?
Algéria a francia gyarmati múltja miatt nagyon szoros kapcsolatban áll egykori uraival, és Franciaországban hatalmas algériai bevándorló népcsoport él. Egy francia marketingcég 2009-es becslése szerint mintegy 3,2 millió észak-afrikai él az országban, akiknek a legnagyobb része algériai. Zinedine Zidane, a francia futballválogatott egykori sztárja is algériai származású.

Algériában teljesítik a követeléseket

Ki a főnök?
Abdel-Azíz Buteflika elnök a polgárháború végén a hadsereg támogatásával került hatalomra egy olyan választáson, amelyet kritikusai szerint elcsaltak. A betegeskedő, 73 éves elnököt 2009-ben harmadszor is újraválasztották, ezt a választást az ellenzék már teljesen bojkottálta. Buteflika egyszerre a hadsereg főparancsnoka, államfő és kormányfő, mivel a 2008-as alkotmánymódosítások a kormány vezetését is az elnöki pozícióhoz rendelték.

Mi a baj?
Algériában régóta komoly gondot okoz a munkanélküliség és a szegénység, mivel a kőolaj eladásából származó bevételek nem jutnak el a nagy néptömegekig. Nincs elég lakás, megbízhatatlan a vízellátás és az elektromos hálózat, legutóbb pedig a rendkívüli mértékben növekvő élelmiszerárak váltottak ki tüntetéseket. Bár lenne pénz a problémák orvoslására, a kormány nem elég hatékony, a korrupció pedig hatalmas méreteket ölt. Az országban 1992, a polgárháború kitörése óta rendkívüli állapot van érvényben, ez diktatórikus módon korlátozza a gyülekezési és szólásszabadságot.

Mi történt eddig?
A növekvő élelmiszerárak miatt január első hetében éhséglázadások törtek ki, amelyek az arab világon végigsöprő forrongások hatására kormányellenes tüntetésekké változtak. A tüntetők összecsaptak a rohamrendőrökkel, a zavargásokban két ember meghalt. A kormány a kedélyek megnyugtatására újból csökkentette az élelmiszerárakat, és az egyiptomi eseményekből tanulva a helyzet elfajulása előtt elébe ment a követeléseknek. Az elnök megígérte, hogy megszünteti a közel két évtizede érvényben lévő rendkívüli állapotot, ez Egyiptomban is a felkelők fő követelése volt.

További országokért kattintson a térképre!

http://www.origo.hu/s/teszt/tibikem/middle_east.html