A földi paradicsomtól a hasiskirályságig - Mit kell tudni a forrongó arab országokról?

Melyik forrongó arab országot tartották a sumérok földi paradicsomnak, és melyik akart az EU tagjává válni? Hol került hatalomra az elnök egy autóbaleset miatt, és hol maradt el a "harag napja" érdeklődés hiányában? Melyik nép tüntetőinek van a legtöbb fegyvere, és hol veszélyezteti a lázongás a magyar olajat és szarvasmarhákat? Összeszedtük, mit kell tudni a forrongó országokról, és azt is, hogy melyik miért fontos és érdekes.

Irán - ahol két éve már elnyomtak egy forradalmat
Főváros: Teherán
Az Iránról szóló legfrissebb cikkeinket itt találja.
Az arab világ forrongásáról szóló összes cikkünket itt gyűjtöttük össze.

Mi volt itt korábban?
Bár Irán nem arab ország, az arab világon végigsöprő forrongások ide is átterjedtek. Irán az ókori perzsa birodalom örököse, amely az Irak és Afganisztán közötti hatalmas területet ellenőrzi. A 20. század közepén az iráni sah nyugati mintára próbálta modernizálni, de ez a törekvése kemény elnyomással párosult. 1979-ben az iráni monarchiát megdöntötte az iszlám forradalom, amely a síita vallási vezetőket segítette hatalomra, és egy szintén tekintélyelvű, az iszlám teokráciát a demokráciával ötvöző rendszert hozott létre.

Kik élnek itt, és mit csinálnak?
Irán 1,65 millió négyzetkilométeres területe akkora, mint három Franciaország, Magyarország majdnem 18-szor elférne rajta. 77 millió lakosának csak fele perzsa, a lakosság közel negyede azeri, és jelentős a gilaki, kurd és arab népesség is. A lakosság döntő többsége (89 százalék) síita muszlim vallású, ezzel Irán a világ legnagyobb síita országa. Az ország az elmúlt években atomprogramjával vívta ki a legnagyobb figyelmet, amely szerinte polgári célú atomenergia előállítására szolgál, az USA azonban atomfegyver gyártására irányuló kísérletnek tekinti.

Miért fontos?
Irán a Közel-Kelet nagyhatalma, 400 ezer fős iráni hadserege és 120-200 ezer fős forradalmi gárdája komoly világpolitikai tényező. Irán támogatja a közel-keleti síita mozgalmakat, és kifejezetten ellenséges viszonyt tart fenn Izraellel, valamint az USA-val. George Bush korábbi amerikai elnök 2002-ben Iránt a "gonosz tengelyének" részeként emlegette.

Miért érdekes?
Iránban a 2009-es elnökválasztások után hatalmas tömegtüntetések voltak, amelyeket erőszakkal vert le a hatalom. A tüntetők akkor azzal vádolták a kormányt, hogy elcsalta a választásokat, amelyeken a korábbi elnök, Máhmúd Ahmadinezsád ismét nyert. Az akkor felbukkanó ellenzéki vezetők adtak hírt magukról a 2011 elején kezdődő forrongásokban is, így a mostani események megmutathatják, mi maradt a két éve levert iráni ellenzékből.

Menekülő tüntetők Teherán utcáin

Ki a főnök?
Irán elnöke Máhmúd Ahmadinezsád, aki 2005-ben Teherán polgármestereként győzte le a korábbi elnököt a választásokon. A keményvonalas, ultrakonzervatív és Amerika-ellenes elnök, aki állítólag egy szegény teheráni kovács fia, nagyon népszerű az egyszerű vidéki emberek között, a városi fiatal értelmiség szemében azonban a jelek szerint diktátornak tűnik. A valódi hatalom mégsem nála, hanem Ali Hamenei ajatollahnál, Irán legfőbb vallási vezetőjénél van.

Mi a baj?
Iránban a januári tüntetések eredetileg nem a kormány ellen indultak, hanem szolidaritásként a többi arab ország forrongó tüntetői érdekében. Az felvonuló iráni fiatalok azonban az utcán azt skandálták, hogy "halál a diktátorra", ami arra utal, hogy továbbra is elégedetlenek a rendszerrel. Iránban még friss seb a 2009-es tüntetések leverése, akkor az [origo]-nak nyilatkozó Irán-szakértő azt mondta, hogy az emberek nem a rendszert akarták megdönteni, hanem demokratikus alapjogaiknak próbáltak érvényt szerezni, amelyektől az egyre jobban bekeményítő elnök megfosztotta őket (az iráni konfliktus hátteréről itt olvashat).

Mi történt eddig?
Teheránban február közepén vonultak utcára a tüntetők, hogy támogatásukról biztosítsák az egyiptomi felkelőket, akiket korábban az iráni kormány is méltatott. A tüntetést erőszakkal verték szét a hatóságok és a civil ruhás baszídzs milíciák, az összecsapásokban két ember meghalt. A felfordulás után a kormánypárti média terroristának nevezte a tüntetőket, a parlamentben pedig képviselők az ellenzéki vezetők kivégzését helyezték kilátásba.

További országokért kattintson a térképre!

http://www.origo.hu/s/teszt/tibikem/middle_east.html