Százezrek készülnek az egyiptomi fordulatra

2011.02.01. 11:26

Kedden minden korábbinál több - egyes becslések szerint egymillió -  ember gyűlt össze Egyiptomban, hogy akormány és az elnök távozását követelje. Az utcai demonstrációknak a hadsereg kijelentése adott újabb lendületet, amely közölte, nem fognak erőszakkal fellépni a tüntetők ellen, sőt, ha kell, megvédik őket. Miközben Mubarak palotája körül szögesdrótot húznak, a Mubarak elbukásában bizakodó tüntetők tömege egyre hatalmasabbra duzzad a Tahrír (felszabadulás) téren.

Már több százezer ember gyűlt össze kedden a kairói Tahrír téren - az [origo] helyszíni tudósítója szerint egymillióra becsülik a tömeget, az al-Dzsazíra egyik riportere kétmillió emberről beszélt -, hogy részt vegyen a Hoszni Mubarak egyiptomi elnök leváltására szervezett meneten. Az emberek a BBC és az al-Dzsazíra helyszíni beszámolói szerint szinte karneváli hangulatban vannak az évszakhoz képest szokatlanul verőfényes és meleg napon.

"Hej, hej, Hoszni, ma éjjel el fog bukni" - skandálják többekközött a tüntetők. A BBC és az al-Dzsazíra híradásaiban visszatérő képeken látható, ahogy Mubarakot jelképező bábukat húznak fel a lámpavasakra, vagy hogy az elnök portréjára hitlerbajuszt és frizurát firkálnak. Népszerűek az elnököt felkötve ábrázoló táblák vagy azok, amelyeken az elnök fotója alatt az a felirat állt: "Lehullik a fejed!"

Az [origo] Kairóban tartózkodó munkatársa szerint elvileg kijárási tilalom van  ugyan érvényben, de az emberek egyáltalán nem törődnek ezzel, és összevissza mászkálnak, amit a rendre felügyelő katonák tétlenül tűrnek. Hasonló a helyzet Egyiptom több nagyvárosában is, Alexandirában több tízezerre becsülik a tüntetők számát.

A hatalom azonban egyelőre úgy tűnik, nem hátrál, a BBC szerint az egyiptomi állami tévé híradójában egyetlen képet sem mutattak a kairói Tahrír téren gyülekező tömegről, az al-Dzsazíra délután azt jelentette, hogy a rendőrség szögesdróttal veszi körbe Mubarak Heliopoliszban lévő elnöki palotáját. Ezenkívül a nap folyamán többször érkeztek jelzések, hogy a Tahrír tér környékén megszűnt a mobiltelefon-szolgáltatás, vagy hogy az al-Dzsazíra arab nyelvű adását zavarni próbálják a helyi adókkal, vagy leveszik a műsorról a helyi műholdas-, illetve kábelszolgáltatók.

A hadsereg semlegességet ígér

Az egy hete tartó egyiptomi tüntetéssorozat kedden érkezett fordulópontjához, miután az egyiptomi hadsereg hétfőn este egyértelművé tette, hogy nem hajlandó részt venni a tüntetések erőszakos letörésében. A hadsereg vezetői közölték, hogy legitimnek tartják az egyiptomiak követeléseit, majd hozzátették, hogy a csapatok "nem fognak erőszakhoz folyamodni Egyiptom nagyszerű népével szemben".

Korábban nem volt egyértelmű, hogy a katonák kinek az oldalán állnak, hiszen eredetileg Hoszni Mubarak egyiptomi elnök hívta be őket a városokba a rend fenntartására a rendőrség kudarca után, a fegyveres erőket azonban a tüntetők is éljenzéssel fogadták. A zavargásokról tudósító külföldi lapok szerint napok óta a hadsereg kezében volt Egyiptom sorsa, és a tábornokok döntésétől függ, hogy Mubarak elnök rezsimje túléli-e a tüntetéseket, vagy győznek a tiltakozók.

"Az önök érdekét szolgálja"

"A hadsereg utcai jelenléte az önök érdekét szolgálja, hogy biztosítsuk az emberek biztonságát és jólétét" - közölte a hadsereg hétfőn. "Az önök katonái vállalják a felelőséget a nemzetnek és polgárainak megvédéséért, és megerősítik, hogy a békésen gyakorolt szólásszabadság mindenki számára biztosított" - írták. Korábban erre kérte a hadsereget utcai beszédében Mohamed el-Baradei ellenzéki vezető, valamint a Human Rights Watch jogvédő szervezet igazgatója is: utóbbi a tábornokoknak írt levelében azt mondta, hogy "ebben az Egyiptom és a Közel-Kelet számára kritikus történelmi pillanatban a felelősség nehéz terhe ül az egyiptomi fegyveres erők parancsnokainak vállán", az "ő felelősségük biztosítani a zavartalan átmenetet".

Forrás: AFP/Khaled Desouki
Tele a tér (Kattintson a képekre további fotókért!)

A hadsereg esti bejelentése a BBC szerint annak a jele lehet, hogy a Mubarak-rendszer a végét járja, hiszen a fegyveres erők három évtizede Egyiptom legerősebb intézményének számítottak, és eddig mindig lojálisak voltak az elnökhöz. Az egyiptomi tudósítók szerint nyilatkozatuk hatalmas pofon Mubaraknak és bátorítás az elnök távozását követelő tüntetőknek. "Egyre erősebb az érzés, hogy Egyiptomban itt a változás: túl sok minden történt túl rövid idő alatt ahhoz, hogy a dolgok visszaálljanak a korábbi állapotukba" - írta a BBC közel-keleti szerkesztője.

A hadsereget az oldalukon tudva még elsöprőbb lehet az a keddre meghirdetett tüntetés és menet, amelyet hétfőn jelentettek be az ellenzéki szervezetek. A szervezők egymillió embert várnak az utcákra Kairóban hétfőn délután, és szintén egymilliós tüntetést hirdettek meg a tengerparti Alexandria városában is. Ha valóban összegyűlik ennyi ember, az elsöprő erejű lehet, hisz a múlt hét végén még csak tízezres tömegekkel indultak a zavargások, és becslések szerint hétfőn is legfeljebb 250 ezres tömeg gyűlt össze Kairó központjában.

A hétfői tüntetések a jelentések szerint teljesen erőszakmentesek voltak, egyfajta fesztiválhangulat alakult ki a fővárosban. Az al-Dzsazíra szerint különféle korú és politikai beállítottságú emberek táboroztak a Tahrír téren, a veszély ellenére bulihangulat volt, családok is felvonultak, és mindenki tiltakozó táblákat lengetett (az [origo] Kairóban tartózkodó újságírójának beszámolóját itt olvashatja). Sokan az éjszakai kijárási tilalmat immár sokadszorra megtagadva egész éjjel kinn sátoroztak: egyikük a BBC-nek azt mondta, hogy a hangulat már most "elsöprő", és addig nem is mennek haza, amíg Mubarak elnök le nem mond.

Új kormány és reformígéretek

A tiltakozásokra válaszul hétfőn kora délután Mubarak elnök bemutatta a menesztett kormány helyén felálló új kormányt, amely néhány régi minisztert is megtartott ugyan, de főleg új emberekből áll. Megmaradt Abdul Gejt korábbi külügyminiszter, belügyminiszternek viszont a büntetés-végrehajtás korábbi vezetőjét, Mahmud Vagdit nevezte ki, és új pénzügyminiszter is érkezett a kormányba. A sebtében kinevezett kormány felállítása azonban nem ment könnyen, az al-Arabíja arab hírtelevízióra hivatkozó Guardian szerint Rasid Mohamed Rasid korábbi kereskedelmi miniszter például visszautasította a neki felajánlott posztot.

Forrás: EPA
Az emberekkel vannak

Mubarak a kormány kinevezése előtt korrupcióellenes fellépést, a támogatási rendszerek fenntartását és megfelelő gazdasági intézkedéseket ígért. Az elnök politikai reformokról is beszélt a kormányhoz intézett, televízióban felolvasott levelében. Szerinte a reformokat a többi párttal egyetértésben hajtják majd végre, de részleteket erről nem közölt.

Mikor és hogyan távozik?

Politikai elemzők szerint ugyanakkor már nem az a kérdés, hogy Mubarak távozik-e a hatalomból, hanem az, hogy mikor és milyen körülmények között. "A hatalom átadása már elkezdődött. A legfontosabb most Mubarak távozásának megszervezése, mert gondoskodni akarnak arról, hogy az méltóságteljesen menjen végbe. A hadsereg - védendő a mundér becsületét - támogatja, hogy így történjen, és nem másképp" - mondta Steven Cook, a Council on Foreign Relations (CFR) amerikai elemző intézet egyik munkatársa.

A New York Times szerint az amerikai kormány már elküldte Kairóba Mubarakkal tárgyalni Frank G. Wisner korábbi (1986 és 1991 között szolgált) egyiptomi nagykövetet. A hétfőn Kairóba érkezett Wisner személyesen ismeri az egyiptomi elnököt. Az amerikai lap szerint a veterán, nagy tiszteletben álló és rendkívül tapasztalt diplomata (többek között ő közveített Koszovó függetlenedésekor a koszovóiak és a szerbek között) elküldése arra utalhat, hogy az ő feladata lesz finoman meggyőzni Mubarakot a lemondásról. Az amerikai külügy elzárkózott attól, hogy közölje, Wisner visz-e magával üzenetet Mubaraknak Barack Obama amerikai elnöktől.

Forrás: AFP

Menekülő külföldiek, blokkolt közlekedés

A felálló kormány láthatóan nem nyugtatta meg sem a tüntetőket, sem a külföldieket, akiket hétfőn már szervezetten menekítettek Egyiptomból. Az USA, Törökország és India után már Kína, Németország és Irak is elkezdte kimenekíteni állampolgárait, a külföldiekért több ország külön repülőgépeket küldött Kairóba. Hasonlóan cselekedtek hétfőn a nagyobb nemzetközi cégek is - jelentette a brit Telegraph: a Nissan japán autógyártó, a Royal Dutch Shell olajtársaság, a német Metro áruházlánc, a Nokia Siemens és a francia építőanyag-gyártó, Lafarge is visszafogta működését, volt, amelyik bezárta egyiptomi üzemeit is. A magyar utazási irodák úgy döntöttek, hogy felfüggesztik a charterjáratokat Egyiptomba.

Közben vélhetőleg a keddi, milliósra tervezett zavargások miatt tovább korlátozták Egyiptomban a távközlési és közlekedési szolgáltatásokat. A hadsereg lezárta a Kairó központjába, és a város határában a városba bevezető utakat is. A többi olyan városba (El-Fajjúm, Szuez, El-Manszúra, Alexandria), amelyekben kedden tüntetésre lehetett számítani, szintén a hadsereg akadályozza a belépést. Az Alexandria felől a fővárosba tartó autókat Kairótól egy kilométerre megállítják, és nem engedik tovább.

Hétfőn leállították a vasúti közlekedést: Szultan al-Kasszemi, a National című abu-dzabi lap munkatársa szerint ezzel próbálja a kormány megakadályozni, hogy a keddre meghirdetett egymilliós tüntetésre vidékről is el tudjanak utazni a tiltakozók Kairóba. Ezzel egyidőben az országban leállt az utolsó, még működő internetszolgáltató is - jelentette a BBC amerikai netfigyelő szolgáltatásokra hivatkozva.

(Az egyiptomi eseményeket percről percre követő cikkünket itt olvashatja, a forrongásokról szóló összes írást pedig ezen az oldalon találja összegyűjtve.)

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK