Egyik kezével üti, a másikkal simogatja a tüntetőket a szíriai kormány

Teljesítette a tüntetők legfontosabb követelését a szíriai kormány, amely kedden feloldotta az országban 48 éve életben lévő rendkívüli állapotot. Az arab államban országos méretűre nőttek a forrongások, amelyeket előbb éles lőszerrel, majd kecsegtető ígéretekkel próbáltak kioltani.

Kettős fordulatot vettek Szíriában a hetek óta erősödő forrongások, miután a kormány előbb engedékeny hangon reformokat hirdetett, majd bekeményített, és harcot indított a terjedő tüntetések letörésére. Az ország elnöke, Bassár el-Aszád szombaton önkritikus beszédet mondott, mártíroknak nevezte a tüntetések áldozatait, és amnesztiával, valamint példaértékű demokrácia ígéretével próbálta csillapítani népét. A kormány a SANA szíriai hírügynökség szerint kedden el is törölte a 48 éve életben lévő rendkívüli állapotot, amely eddig diktatórikus jogokat adott a hatóságoknak. A kormány ugyanakkor fegyveres felkelőknek és terroristáknak bélyegezte a tüntetőket, a biztonsági erők pedig kíméletlen akciókat indítottak ellenük.

A Törökország és Izrael között található Szíriában, ahol februárban még érdeklődés hiányában elmaradt az egyiptomi és tunéziai mintára meghirdetett "harag napja", mostanra vált országos méretűvé a kormány elleni tiltakozás. Az országban március végén kezdődtek az első komolyabb tiltakozások, amelyek először csak az ország déli csücskében található Dernaa városát forgatták fel. Miután azonban a hatóságok erőszakkal próbálták letörni a forrongásokat, azok futótűzként terjedtek tovább az ország középső és északi részébe is: a nemzetközi hírügynökségek szerint az elmúlt napokban demonstrációkat tartottak az ország majdnem mindegyik jelentősebb városában.

A tüntetők a diktatórikus hatalom ellen keltek fel, amelyet a közel fél évszázados,1963-ban elfogadott, rendkívüli állapotot elrendelő törvény éltet. A kemény kézzel kormányzó, síita iszlámhoz tartozó alavita Baath párt a rendszer belső ellenfeleit eddig rutinszerűen bebörtönözhette, a hatóságok bírósági végzés nélkül megkínozhatták, eltüntethették a rendbontókat. A tüntetők ezért a politikai foglyok elengedését és a rendkívüli állapot megszüntetését követelték. Bassár el-Aszád elnök elkergetése az első tüntetéseken még nem is került szóba, a reformokért tüntető tömegek azonban az elmúlt hetekben egyre radikalizálódtak, és a tüntetések jelszavai között most már gyakoriak az elnök megbuktatását követelő szólamok is.

A diktátor egyik keze: ígéretek és reformok

A szíriai kormány március óta a többi arab országhoz hasonlóan próbálta letörni a tüntetéseket, és éles lőszert használó biztonsági erőket vetett be, ami immár több mint 200 halálos áldozatot követelt. Bassár el-Aszád március végén még arról beszélt, hogy külföldiek által szervezett összeesküvés áll a tüntetések mögött, amely az ország stabilitását és egységét próbálja megtörni. Szombaton azonban látványosan taktikát váltott, és ígéretet tett a tüntetők szinte minden követelésének teljesítésére.

Az elnök többek között megígérte, hogy egy héten belül feloldják a rendkívüli állapotról szóló törvényt, és új kapcsolatot építenek ki a kormány és a nép között. Az elnök a korrupciót ostorozta, és elismerte, hogy egyre növekvő szakadék van az emberek és a kormány között, amit csak bizalommal és az állam "teljes átláthatóságával" lehet áthidalni. "Egyetlen kormány sem kormányozhat a nép támogatása nélkül" - idézte az elnök szombati beszédét a BBC.

Ezt az ígéretet Aszád meg is tartotta: a csütörtökön kinevezett új kormány már kedden rábólintott a jogszabályra, amely érvényteleníti a rendkívüli állapotot, és feloszlatja a legfelsőbb nemzetbiztonsági bíróságot. A kormány jóvá hagyott egy olyan törvényt is, amely a békés tüntetéshez való jogot szabályozza: Aszád szombaton beszélt arról, hogy ez is az első feladatok között lesz.

Az elnök meghallgatta a különböző régiók vezetőinek panaszait és követeléseit, majd széles konzultációt ígért. Azt mondta, pontos menetrendet fognak készíteni a reformokról, a legfontosabb feladatok között pedig egy új, modern médiatörvény elfogadását, valamint a kormányzó Baath párt egyeduralmának megszüntetését is említette. A többpártrendszer bevezetésével az elnök szerint Szíria a térség példaértékű demokratikus államává válna.

Aszád szombaton amnesztiát adott a politikai foglyoknak is, akiknek egy részét a BBC szerint a hatóságok szabadon is engedtek. A hatalomban lévők hitelességét azonban gyengíti, hogy az elnök korábbi reformígéretei és próbálkozásai sem jártak tartós javulással, a BBC szerint pedig nem lehet tudni, hogy a rendkívüli állapot helyébe lépő új "terrorizmus ellenes törvény" nem lesz-e ugyanolyan diktatórikus, mint az eddigi rendszer.

Orvosból lett elnök
Bassár el-Aszád elnök eredetileg orvosnak tanult Nagy-Britanniában, és a BBC szerint csak azért lett belőle államfő, mert a bátyja autóbalesetben életét vesztette. Apja 1970 óta vezette kemény kézzel Szíriát, neki pedig hat év alatt át kellett nyergelnie az orvosi pályáról a politikába, hogy apja 2000-ben bekövetkezett halála után elnök lehessen. El-Asszáf elnöksége első éveiben is elengedte a politikai foglyokat, és nagyobb szabadságot adott a médiának, a hadsereg és az uralkodó párt azonban hatalmát féltve végül visszájára fordította az általa kezdett reformokat.

A diktátor másik keze: éles lőszer és könnygáz

Az elnök ígéretei keddig nem hozták meg a kívánt hatást: a szombati beszéd óta a korábbiaknál is nagyobb tüntetések söpörtek végig Szírián, a tüntetők pedig kijelentették, hogy Aszád fogadkozásaival már nem elégszenek meg. A fokozódó tüntetések pedig fokozódó erőszakkal párosultak: vasárnap óta 24 embert lőttek le a biztonsági erők, de több tucat sérültje is van az oszlatásoknak. Homsz városának központjában kedd reggel a biztonságiak tüzet nyitottak a tüntetőkre, majd szétverték azt a több ezer fős tüntetést, amely a kairói Tahrír tér mintájára próbált állandó tábort ütni a rezsim bukásáig. Talbisában hétfőn szintén tüzet nyitottak egy temetésen a gyászoló tömegre (a szétvert tüntetésekről és az áldozatokról itt olvashat bővebben).

Megbilincselt tüntetőket vernek a biztonságiak (további fotókért kattintson a képre!)

A hét elején a szíriai hatóságok ideológiai síkon is bekeményítettek: a belügyminisztérium a tüntetéseket "fegyveres felkelésnek" minősítette, és közölte, hogy "a terrorista tevékenységeket nem fogják tolerálni". A kormány szerint a Homsz és Banijasz városában szalafista szervezetek kezdtek fegyveres harcot, nyílt lázadást a kormány ellen. A szalafisták a szunnita muszlimok szélsőséges ága, akiket az arab országok többsége az al-Kaida terrorszervezethez köt. A BBC libanoni tudósítója szerint ezért a kormány bejelentése azt jelen azt jelenti, hogy a szíriai hatóságok a "terrorizmus elleni harc" nevében fogják letörni a tüntetéseket.

Tüntetők vagy lázadók?

Az arab forrongások során korábban több másik országban is próbálták a tüntetőket külföldről szervezett fegyveres felkelőknek beállítani, vagy szélsőséges vallási szervezetekhez kötni. Egyiptomban a Muszlim Testvériség nevű betiltott szervezetre, Líbiában az al-Kaidára mutogatott a hatalom. Utóbbi esetben pedig be is vált Moammer Kadhafi líbiai vezető jóslata, hogy a tüntetések külföldi beavatkozáshoz és polgárháborúhoz vezetnek majd.

A különböző beszámolókból azonban nem egyértelmű, hogy Szíriában milyen érdekcsoportok mozognak. Az állami média és a szíriai kormányt támogató iráni híradások "fegyveres bandákról" beszélnek, akik civilekre és rendőrökre lőnek, illetve a köztulajdont rongálják. Az iráni PressTV szerint a "bűnöző csoportok" megöltek és brutálisan megcsonkítottak egy katonatisztet és annak családját, Homszban pedig lelőttek két rendőrtisztet, és tucatnyi rendőrt megsebesítettek. A szíriai állami tévé be is játszotta "terroristák vallomásait", akik a biztonsági erők szerint külföldről kaptak pénzt és fegyvert, hogy terrorista akciókat hajtsanak végre és nyugtalanságot keltsenek. A kormány szerint a tüntetéseken sem a biztonsági erők, hanem a fegyveres bandák kezdenek lövöldözni, de a halálesetek tisztázására az elnök részletes vizsgálatot is ígért.

Tüntetők Homszban (további fotókért kattintson a képre!)

A szíriai tüntetők és ellenzékiek szerint ugyanakkor nincs semmi bizonyíték az állítólagos összeesküvésekre - írja az al-Arabíja arab hírtelevízió. A tüntetésekről jelentő aktivisták szerint a könnygázt és éles lőszert bevető biztonságiak egyszerűen tüzet nyitnak a békés tüntetőkre.

Amerika aggódik

A szíriai helyzet nemzetközi jelentőséggel is bír, mivel a síita vezetésű ország Irán barátja, Aszád elnök pedig az elmúlt évtizedben tovább erősítette az apja által létrehozott Izrael-ellenes szövetséget a perzsa állammal, és támogatja a palesztin Hamász és a libanoni Hezbollah fegyvereseit is. Az amerikai külügyminisztérium, amely ezáltal érdekelt a rezsim gyengítésében, hétfőn közölte, hogy "nagyon aggódnak a helyzet miatt".

A közlemény szerint az USA nem akarja aláásni a szíriai kormány hatalmát, de igyekszik támogatni az országban a demokratikus törekvéseket, ahogy a világ más részén is - idézte a minisztériumot az al-Arabíja. Az arab hírtévé szerint a diplomácia nyelvén ez gyakorlatilag mégis azt jelenti, hogy az USA szeretné megbuktatni az Aszád-rezsimet. Ezt támasztja alá egy, a Washington Post által közölt WikiLeaks-akta is, amely szerint a külügyminisztérium 2006 óta mintegy 6 millió dollárral támogatta a szíriai ellenzék londoni tévécsatornáját.

Magyarország is érintett
Szíria stabilitása kifejezetten fontos Magyarország számára, mivel a Mol magyar olajtársaság jelentős kitermelést folytat az országban. A HVG adatai szerint a Mol napi kőolaj- és gázkitermelésének 12 százaléka származik innen, az országban a magyar cég naponta több mint 4000 hordó olajat termel.