Ketyeg az iráni-izraeli háborús bomba

Pattanásig feszült a helyzet Izrael és Irán között, miután kiszivárgott hírek szerint Izrael, az Egyesült Államok és szövetségeseik katonai csapás lehetőségét fontolgatják Iránnal szemben. Irán nyáron rákapcsolt az atomfejlesztésre, egy jövő hétre várható nemzetközi jelentés várhatóan bizonyítékokkal támasztja majd alá, hogy évekig hazudott az iráni vezetés, és az atomfejlesztéseket katonai célra akarja használni. Az iráni ellenzék szerint az agresszív lépéssel a jövőre esedékes választáson fenyegető kudarctól próbál menekülni az ország vezetése.

A háború küszöbére sodródott Izrael és Irán, miután kiszivárgott tervek szerint Izrael a közeljövőben rakétacsapást akart mérni Irán atomlétesítményeire. Izraelben napok óta arról találgat a sajtó, hogy mikor indul a rakétacsapás, az al-Dzsazíra arab nyelvű hírtelevízió szerint pedig a hadművelet már folyamatban volt, amikor a leleplezésével megakadt a folyamat.

A katonai csapás tervét nem titkolják az izraeli politikai vezetők: Simon Peresz államfő szombaton egy tévéinterjúban megerősítette, hogy a katonai megoldás egyre valószínűbbnek tűnik a diplomáciai megoldáshoz képest. Peresz közölte: szerinte a titkosszolgálatok minden országban "a ketyegő órát nézik", amely arra figyelmezteti a vezetőket, hogy már nincs sok idő hátra.

"Iránnak nemsokára atomfegyvere lesz, és a hátralévő időben a világ nemzeteihez fordulunk, hogy felszólítsunk őket, teljesítsék ígéretüket" - mondta a BBC szerint, arra utalva, hogy Izrael katonai segítséget is vár Irán ellen.

A legostobább ötlet

A hírek szerint nem Peresz volt az első, aki felvetette az ötletet - izraeli lapok szerint Benjamin Netanjahu miniszterelnök és Ehud Barak védelmi miniszter az elmúlt napokban azt tervezte, hogy utasítást ad az iráni Natanzban lévő urándúsító lebombázására. Az esetleges támadásról szóló vitát tovább erősítette, hogy Izrael szerdán sikeresen tesztelt egy nukleáris töltőfej szállítására is alkalmas, Iránig is elérő rakétát.

A natanzi üzem miatt 2006-ban egyszer már pattanásig feszült a helyzet Irán, Izrael és az Egyesült Államok között. Irán az üzem építésekor folyamatosan azt állította, hogy békés célra, energiatermeléshez akar uránt dúsítani az üzemben, ezt azonban az amerikai kormány nem hitte el, és több akkori beszámoló szerint a Bush-kormányzaton belül komolyan felmerült, hogy az Egyesült Államok katonai csapást indít Irán ellen (részletek itt).

Bár izraeli vezetők sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarták az esetleges támadásról most megjelent híreket, árulkodó, hogy több izraeli miniszter is bírálta az értesülés kiszivárogtatását. Netanjahu miniszterelnök nyilvánosság előtt is megvádolta az izraeli titkosszolgálatok volt vezetőit, hogy ők hozták nyilvánosságra a támadás tervét, mert így akarták azt megakadályozni.

Izraeli lapok szerint Benjamin Netanjahu miniszterelnök az iráni urándúsító lebombázását tervezte

Az izraeli kormányzat szerint Meir Dagan, a Moszad korábbi vezetője juttatta ki a támadásról szóló esetleges adatokat. Dagant az év elején bocsátottak el. A New York Times szerint hozzá köthető a Stuxnet nevű számítógépes vírus is, amely az iráni atomprogram számítógépes rendszerében korábban komoly károkat okozott. Dagan januárban kijelentette: az Irán elleni támadás a legostobább ötlet, amelyet valaha hallott.

"Irán atomfegyverrel szerelkezik fel, és a világ mindmáig nem állította meg. A létünket és jövőnket fenyegető veszély nem elméleti. Nem lehet a szőnyeg alá söpörni, nem lehet lekicsinyelni. Leselkedik ránk és az egész emberiségre, és ezért meg kell hiúsítani" - reagált akkor Dagan kijelentéseire Netanjahu.

Nem világos, hogy Dagan távozásának köze volt-e Iránról vallott nézeteihez, de azt tudni lehet, hogy elhibázottnak tartja az Irán elleni katonai akció tervét, és hatékonyabbnak tartja, ha diplomáciai nyomással, szankciókkal és szabotázzsal próbálják megtörni az iráni atomprogramot. A Haaretz izraeli napilap elemzői szerint azonban a mostani helyzetben sem teljesen egyértelmű, hogy az izraeli kormányzat valóban támadásra készül-e, vagy Netanjahu és Barak kifinomult pszichológiai hadviselést kezdett Irán ellen.

Készülő rakétacsapásról tudnak a britek

Az egyre éleződő konfliktusban fordulat várható, hiszen a jövő héten nyilvánosságra hozzák a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) legfrissebb negyedéves jelentését az iráni atomprogramról. A BBC meg nem nevezett diplomáciai forrásokból úgy tudja, hogy a jelentés bizonyítékokat tartalmaz majd arról, hogy Irán nem csupán békés célra dúsít uránt, hanem atomfegyver gyártására törekszik.

A jelentésből állítólag kiderül majd, hogy az iráni tudósok több számítógépes modellt is készítettek atomrakéta-töltetekről, egy műholdfelvételen pedig olyan acéltárolót örökítettek meg, amelyet valószínűleg atomfegyverek kifejlesztéséhez, kísérleti robbantásokhoz használtak. Irán ráadásul az elmúlt években több, a korábban hadrendben lévőknél nagyobb hatótávolságú hordozórakétát is tesztelt. A tesztek szintén arra utalnak, hogy Irán katonai csapásmérő ereje hamarosan növekedni fog.

Az iráni vezetés már megelőlegezte, hogy a jelentést hamisnak tartja, de a nagyhatalmak számolnak a beavatkozás lehetőségével. Barack Obama amerikai elnök és Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár ugyan a diplomáciai megoldást és az Irán elleni szankciókat hangsúlyozta múlt heti franciaországi látogatásán, a Guardian című brit napilap szerint már vannak tervek a támadásra Amerikában is.

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség jelentése kimondhatja, hogy Irán nem csupán békés célra dúsít uránt

A brit lap szerdán arról írt, hogy a brit hadsereg elkezdett terveket kidolgozni egy lehetséges katonai akcióra, amelyet az Egyesült Államokkal közösen indítana Irán ellen. A lap szerint a brit védelmi minisztérium úgy véli, hogy az Egyesült Államok hamarosan továbbíthatja nekik terveit, amelyek kulcsfontosságú iráni létesítmények elleni rakétacsapásokról szólnak.

Iráni hatalmi harc pörgeti az atomprogramot

A nukleáris fejlesztések miatt Irán ellen az elmúlt években több nemzetközi szankciót vezettek be, ennek ellenére Irán idén nyáron bejelentette, hogy a korábbinál is jobban felpörgeti energiatermeléshez és fegyverkezéshez egyaránt használható atomprogramját. Irán nyári bejelentése arra utal, hogy nem csak békés szándéka van az urándúsítással, ugyanis a nyáron megkezdett fejlesztéseket csak kutatóreaktorokban lehet használni, energiatermelő reaktorokban nem.

A helyzetet bonyolítja, hogy 2012-ben törvényhozási, 2013-ben elnökválasztást tartanak Iránban, és a politikai harcok egyre kiélezettebbek, Mahmúd Ahmedinezsad államfőt számos bírálat éri. Mohammad Khatami korábbi államfő arra intette októberben Ahmedinezsadot, hogy fel kell hagynia az agresszív külpolitikával, amely Irán területi integritását és biztonságát fenyegeti. Ali Juneszi, a ma is népszerű volt hírszerzési miniszter pedig kijelentette, az iráni kormányzatnak fel kell hagynia azzal a politikával, "amely ellenségeket és kemény szavakat gyárt, mert ezek nem szolgálják országunk érdekeit". Az ellenzék azzal vádolja az iráni vezetést, hogy az iráni gazdaság felpörgetésében elszenvedett kudarcokat és a szabadságjogok korlátozását akarja elfedni az agresszív külpolitikával.

Izraeli hírszerzési források szerint Irán 2015-re érheti el azt a technológiai fejlettséget, hogy működőképes atomfegyvert tudjon előállítani.