Az egyiptomi alkotmánybíróság elnökének értelmezése szerint fel kell oszlatni a parlament alsóházát, mert az alkotmányba ütközik az a törvény, amelynek alapján a választást megrendezték. A hatalmat gyakorló legfelső katonai tanács bejelentette, hogy az alkotmánybíróság döntése alapján ismét rájuk száll a törvényhozás joga mindaddig, amíg az új parlamentet meg nem választják.
Az egyiptomi alkotmánybíróság két döntést is hozott a választásokkal kapcsolatban csütörtökön. Az egyik értelmében a pártoknak nem lett volna szabad saját jelölteket indítani az eredetileg függetleneknek fenntartott helyekért a tavaly novemberben megkezdett és több szakaszban lebonyolított alsóházi választásokon.
Ezekre a helyekre pótválasztást kell kiírni, vagy - az alkotmánybíróság elnökének értelmezése szerint - az iszlamista irányzatok uralta egész parlamentet fel kell oszlatni, és újra kell választani. A másik határozat alapján versenyben maradhat az elnökválasztáson Hoszni Mubarak utolsó kormányfője, vagyis szombat-vasárnap államfővé választhatják Ahmad Safikot, akit egy korábbi, most érvénytelennek nyilvánított törvény - a tavaly megdöntött Mubarak-rezsim más vezető személyiségeivel együtt - bizonyos ideig kizárt volna a politikai életből.
Puccsról és a fiatalok válaszáról beszélt az egyik jelölt
Politikai hatalomátvétel zajlik Egyiptomban - jelentette ki az elnökválasztás egyik jelöltje. Abdel-Moneim Abul Futúh független iszlamista politikus szerint összességében ezt jelenti a parlamentet feloszlató csütörtöki alkotmánybírósági döntés, a hadsereg elnökjelöltjének versenyben tartása és az, hogy szerdán ismét engedélyt adtak a katonai rendőrségnek és titkosszolgálatnak, hogy civileket vegyen őrizetbe.
Ez egy teljes puccs, de hiú reményekkel áltatja magát, aki azt gondolja, hogy a fiatalok milliói ezt hagyni fogják - mondta a politikus a brit hírügynökségnek.
Katonák védik az alkotmánybíróság épületét Kairóban
A legerősebb politikai mozgalom, a Muzulmán Testvériség egyik vezetője is úgy vélekedett, hogy Egyiptom "sötét alagútba" jut, ha tényleg feloszlatják a parlamentet, amelyben a képviselők fele a hozzájuk kötődő párt tagja. Az elnökválasztáson Mohamed Morszi, a testvériség jelöltje vetélkedik Safíkkal, akit viszont a katonák támogatnak. A két jelölt mélyen megosztja az egyiptomiakat. Safíktól azért félnek, mert azt gyanítják, hogy "visszaépíti" Mubarak autoriter rendszerét, Morszira viszont azok gyanakszanak, akik szerint a Muzulmán Testvériség iszlamista államot akar, és korlátozná a szabadságjogokat, ha hatalomhoz jut.
A bíróság kairói épületét erős katonai védelem alá helyezték a feszült helyzet miatt. A bírákat még Mubarak alatt nevezték ki - emlékeztetnek a hírügynökségek.