Washington és Moszkva háborújává válik a szíriai konfliktus

2012.02.09. 21:05

Egyre élesebben kirajzolódik az orosz és amerikai ellentét a polgárháborúvá váló szíriai konfliktusban, amelyben a két nagyhatalom egymással szemben álló oldalra került. Miközben az USA az ellenzéki felkelők támogatására szólított, Oroszország a kormányerők fegyverkezését segíti, és diplomáciai támogatást is nyújt a rezsimnek. Az egyre durvább nemzetközi zűrzavarban mindenki békés megoldást keres, a csapdahelyzetből mégsem látszik a kiút.

Nagyhatalmi ellentétek rajzolódtak ki az eddig leginkább helyi ügyként kezelt szíriai konfliktusban, a kibontakozó polgárháborúban ugyanis egymással ellentétes oldalra állt az Egyesült Államok és Oroszország. Miközben az USA damaszkuszi nagykövetségét is bezárta, megszakította kapcsolatát a szíriai kormánnyal, és a felkelők támogatására szólított fel, Oroszország a külügyminiszterét küldte Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz tárgyalni. A két nagyhatalom kiterítette kártyáit: egyikük a lázadók győzelmében, a másik a rezsim túlélésében érdekelt.

Szíria tizenegy hónapja kezdett forrongani, a lázongások a brutális megtorlások miatt fokozatosan fegyveres ellenállássá alakultak, és immár két rivális hadsereg küzd egymással. "Szíria már nem sodródik a háború felé, Szíria háborúban áll" - írta elemzésében az amerikai Time magazin. A kormányerők hadseregével szemben a dezertált katonákból és fegyveres civilekből álló Szabad Szíriai Hadsereg (Free Syrian Army, FSA) egyre több támadást indít, és egyértelművé tette, hogy katonai erővel akarja elűzni a kormányt. Ebben a felállásban a helyzet elmérgesedése azzal fenyeget, hogy különböző szíriai frakciók az USA és Oroszország támogatásával és fegyvereivel indulnak harcba egymás ellen.

Egy vétóval szakadt ketté a világ

A szíriai vérontást a világ vezető hatalmai eddig békésen próbálták rendezni: tavaly novemberben az arab országokat tömörítő Arab Liga béketervet dolgozott ki, és megfigyelőket is küldött Szíriába, hogy felügyelje a megbékélést. A szíriai kormány először elkötelezte magát a terv mellett, viszont az erőszak folytatódott, ezért az Arab Liga megfigyelő missziója januárban felfüggesztette működését. A liga ezután az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordult, hogy az is álljon az arab terv mögé, és világméretű összefogással szorítsa sarokba a szíriai kormányt.

A 15 tagú Biztonsági Tanács 13 tagja támogatta az arabok előterjesztését az azonnali fegyverszünetről, amely előírta volna, hogy a szíriai kormánycsapatok vonuljanak ki a városokból, térjenek vissza a laktanyáikba. A határozattervezet az összes korábban őrizetbe vett ember szabadon bocsátását írta elő, és demokratikus politikai átalakulást, többpártrendszert és békés átmenetet követelt a szíriai kormánytól. A tervet azonban szombaton Oroszország és Kína megvétózta, hatalmas felháborodást váltva ki a többi országból.

Amikor a nemzetközi nyomás a vétóval kipukkadt, Szíriában újabb nagyszabású hadműveletek indultak a lázadók ellen, ellenzéki források szerint már az első napon kétszáz ember halt meg. A kormányerők lőni kezdték a felkelés fellegvárának számító Homsz városát, és kiújultak a harcok több másik településen is. Az USA és a ENSZ BT-határozatot támogató többi ország azzal vádolta Oroszországot, hogy a vétóval megölte a békés átmenetre esélyt adó arab béketervet, és szabad kezet adott a damaszkuszi kormánynak a vérontás folytatására.

Erőviszonyok

A szíriai polgárháború erőviszonyai egyelőre meglehetősen egyenlőtlenek: a hivatásos szíriai hadseregnek a globalfirepower.com katonai honlap szerint mintegy 300 ezer katonája van, igaz, közülük az utóbbi hónapokban tömegesen dezertáltak katonák. A hadseregnek tankja, tüzérsége, légiereje is van, ezzel nehezen veszik fel a versenyt a lázadók. A Time magazin összeállítása szerint a Szabad Szíriai Hadsereg (FSA) vezetői jelenleg 40 ezer főre becsülik saját létszámukat, de ezt az adatot nem lehet ellenőrizni. A helyszíni beszámolók szerint a lázadó katonák főleg könnyű fegyverekkel, Kalasnyikovokkal próbálják felvenni a harcot a kormányerők tankjai ellen, és a szomszédos országokból próbálnak fegyvereket csempészni maguknak. (Az FSA megalakulásáról és erejéről itt olvashat részletesen.)



Amerika a lázadók oldalán

Hillary Clinton amerikai külügyminiszter ez után tette egyértelművé, hogy az Egyesült Államok a lázadók oldalán áll: "Az USA a demokratikus Szíria barátaival fog együtt dolgozni, hogy a szíriai elnök ellenfeleit támogassa" - mondta. A héten visszahívták Szíriából az amerikai nagykövetet, és bezárták a damaszkuszi nagykövetséget: Amerika példáját azóta több európai és arab állam is követte.

A BBC által megszólaltatott elemzők szerint Clinton arra utalhatott, hogy mostantól ugyanúgy keresik a kapcsolatot a szíriai kormányellenes erőkkel, mint tavaly a líbiai ellenzékkel. Az amerikai külügyminiszter figyelmeztetett, hogy egyre nagyobb az esélye egy "brutális polgárháborúnak", és közölte, hogy keményebb nemzetközi szankciókat akar elérni a szíriai rezsim ellen. "Le fogjuk leplezni azokat, akik tovább pénzelik és fegyverzik a szíriai kormányt, hogy aztán a rezsim a fegyvereket védtelen szíriaiak, köztük nők és gyerekek ellen vesse be" - mondta.

Forrás: AFP
Szergej Lavrov és Hillary Clinton - nincs összhang

Clinton az általa pártfogolt lázadókat továbbra is ártatlan, békés tüntetőknek igyekezett bemutatni, meglovagolva az ENSZ gyermekvédelmi szervezetének, az UNICEF-nek a jelentését, amely szerint már közel négyszáz gyerek halt meg a szíriai vérontásban. Nem beszélt ugyanakkor arról, hogy helyszíni tudósítások szerint a békés tüntetések helyét egyre inkább átveszik a fegyveres akciók, és az arab liga megfigyelőinek januári jelentése is utalt arra, hogy néha a felkelők kezdeményezik a harcot, amikor kormányerőkre vagy kormányzati épületekre támadnak.

A lázadókat nyíltan támogató amerikai külpolitikát figyelve több iráni és orosz politikai elemző is arról kezdett spekulálni, hogy az USA a líbiaihoz hasonló katonai beavatkozást készít elő Szíriában. Barack Obama amerikai elnök az NBC amerikai televízióban elhárította ezt a lehetőséget, és azt mondta, "nagyon fontos lenne külső katonai beavatkozás nélkül" megoldani a helyzetet. John McCain republikánus szenátor ugyanakkor már azt sürgette, hogy az USA minden lehetséges forgatókönyvre készüljön fel, így arra is, hogy felfegyverzi a szíriai lázadó csapatokat.

Oroszország a rezsim oldalán

Oroszország épp a másik oldalon ment el a végsőkig, amikor a legutolsó eszközt, a vétójogot is kijátszotta a szíriai rezsim érdekében. Állítása szerint nem azért, mert egyetért a szíriai vérengzéssel: az orosz ENSZ-nagykövet azt hajtogatta, békés megoldást szeretnének Szíriában. Az orosz érvelés szerint az ENSZ BT tervezete elsietett volt, az csak a szíriai kormánytól követelt volna önmegtartóztatást, a szintén erőszakos fegyveres lázadóktól viszont nem. Ez az érvelés nem volt teljesen igaz, a BT-tervezet ugyanis a "fegyveres csoportokat" is felszólította volna, hogy szüntessék be az erőszakot, és ne támadják a kormányerőket. Oroszország alternatív megoldást is előkészített Szíriának: Moszkvában akarja egy asztalhoz ültetni a szíriai kormány és a szíriai felkelők képviselőit, hogy tárgyaljanak a békéről.

Az időhúzás nem véletlen: Szíria Oroszország utolsó szövetségese a Közel-Keleten, a két ország közötti kapcsolatok a Szovjetunió összeomlása után is tovább erősödtek. Ráadásul 1971 óta Szíriában található az orosz haditengerészet egyetlen földközi-tengeri bázisa, a közel-keleti orosz befolyás jelképe is. A két ország az elmúlt években közel négymilliárd dollár értékű fegyverüzleteket kötött, idén januárban Oroszország több tonna lőszert szállított Szíriának, és nemrég újabb üzletet kötöttek, Moszkva 550 millió dollárért 36 Yak-130 típusú orosz vadászgépet ad el Damaszkusznak. Amikor az USA januárban kérdőre vonta Oroszországot a Szíriának szállított fegyverek miatt, Szergej Lavrov külügyminiszter közölte, hogy "nem érzi szükségesnek megmagyarázni azt", mivel nem sértett vele nemzetközi törvényeket.

Forrás: AFP
Clinton békés tüntetőket védene, de a felkelőknek ma már fegyverük van

A kényes helyzetben az orosz diplomáciának óvatosan kell manővereznie. Miközben az orosz flotta a szíriai partokhoz irányította zászlóshajóját, az Admiral Kuznyecov repülőgéphordozót, az orosz külügyminisztérium közleményben jelentette ki, hogy a gyors és demokratikus reformokban látja a szíriai helyzet stabilizálásának kulcsát. Ilyen reformokat a szíriai rezsim már sokszor ígért, de a helyzet nem oldódott meg - a kritikusok szerint mindez csak arra jó, hogy Moszkva továbbra is hatalomban tartsa a jelenlegi vezetést.

A Foreign Policy amerikai lap elemzése szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök számára a közelgő márciusi elnökválasztások miatt fontos, hogy megmutassa, kemény politikus, aki képes az orosz érdekek szerint megoldani egy fontos külpolitikai konfliktust. Ezt segíti, hogy a Kremlhez közel álló orosz média folyamatosan megkérdőjelezi a Szíria elleni nemzetközi fellépést, és az Aszad-rezsim érvelését szajkózza, amely szerint külföldről felbujtott fegyveres terroristák forgatják fel Szíriát Amerika és Izrael érdekében.

Kevés az esély a békére

A kedden Damaszkuszba látogató Szergej Lavrov orosz külügyminisztert az orosz vétó miatt Szíria megmentőjeként ünnepelték a kormányhű tömegek, arról azonban nem sokat tudni, hogy pontosan miről tárgyalt a miniszter Bassár el-Aszad szíriai elnökkel. A találkozó után azt mondta, "nagyon hasznos" megbeszélést folytattak, és ígéretet kapott Aszad elnöktől az erőszak azonnali megszüntetésére (ezt Aszad már eddig is sokszor megígérte, de a harcok akkor is, most is folytatódtak). Lavrov meglepő módon az Arab Liga béketervét emlegette, amely szerinte gyors megoldást hozhat, noha épp ennek a tervnek a támogatását vétózta meg néhány napja.

Forrás: AFP
Bassár el-Aszad és Lavrov

Lavrov békeígéretei azért is hiteltelennek tűnhetnek, mivel két gyakorlatilag harcban álló fél együttműködését felételezik, pedig ezek immár nem az emberi jogokért vagy a demokráciáért, hanem a hatalomért harcolnak. Ráadásul a vallásilag és etnikailag tagolt Szíriában egyik fél sem engedheti meg magának, hogy visszalépjen. A rezsimet alkotó alavita vallású kisebbség véres bosszútól tart, ha elveszíti a hatalmát, a szunnita többség pedig jelenleg is a bőrén tapasztalja a rezsim bosszúját. A tárgyalások és a megbékélés azért is tűnik lehetetlennek, mert nem egyértelmű, kik képviselik hitelesen a lazán szervezett lázadó csoportokat. A Szabad Szíriai Hadsereg Törökországban található parancsnokságának láthatóan nincs minden lázadó csapat az irányítása alatt, ráadásul pár napja újabb dezertált tábornok jelentette be egy lázadó katonai szövetség megalakulását, tovább bonyolítva az amúgy is zavaros helyzetet.

Iránig vezetnek a szálak

Mivel Szíria az USA és Izrael egyik legnagyobb ellenségének, Iránnak a stratégiai szövetségese, egyre több összeesküvés-elmélet jelenik meg arról is, hogy a Szíria elleni fellépés egy Irán elleni támadás előjátéka. "Szíria a Teherán-Bagdad-Damaszkusz-Bejrút tengely sarokköve, ezért a szíriai rezsim bukása alapvető változásokhoz vezetne az egész regionális politikában és a szövetségi rendszerekben" - írta a brit Guardian véleménycikkében Wadah Khanfar, az al-Dzsazíra hírtelevízió igazgatója. "Egy ilyen esetben Irán elvesztené fontos szövetségesét, és gyengülne a befolyása Irakban és Libanonban is, ezért Iránnak erős érdeke védeni Szíriát a végsőkig" - írta.

Mivel a konfliktusnak regionális jelentősége van, az USA és Oroszország mellett sok más ország is aktivizálta magát az ügyben.

Irán - Az iráni média hangos propaganda-hadjáratot indított arról, hogy az USA katonai beavatkozást készít elő Szíria ellen. Közben kedden az iráni kormány Damaszkuszba küldte külügyminiszter-helyettesét, hogy "kétoldalú kapcsolatokról és regionális kérdésekről tárgyaljanak". A Haaretz izraeli napilap szerint az iráni Forradalmi Gárda elit alakulatának főparancsnoka is Damaszkuszba ment, hogy részt vegyen a szíriai rezsim hadműveleteinek irányításában.

Izrael - Az izraeli hadsereg elkezdte pedzegetni a katonai beavatkozás lehetőségét Szíriában, mivel attól tart, hogy a felfordulásban biológiai és vegyi fegyverek kerülhetnek a szélsőséges libanoni Hezbollah birtokába. Egy izraeli tábornok azt nyilatkozta, már nem az a kérdés, elbukik-e a szíriai rezsim, hanem az, hogy mikor, és mi lesz azután.

Törökország - Az ENSZ BT határozattervének bukása után a török miniszterelnök bejelentette, hogy új megoldáson dolgozik "azokkal az országokkal, amelyek a szíriai néppel és nem a szíriai rezsimmel tartanak". Törökország viszonya a konfliktus kitörése óta nagyon megromlott a szomszédos Szíriával, mivel a rezsim ellen szervezkedő lázadó csapatok vezetői innen irányítják a harcokat.

Európai Unió - Nagy-Britannia egyértelműen kizárta a katonai beavatkozás lehetőségét Szíriában, de másfajta lépéseket elképzelhetőnek tart a rezsim ellen. A francia külügyminiszter hétfőn személyesen találkozott az emigrációban szervezkedő szíriai ellenzéki vezetőkkel. A briteken és a franciákon kívül Spanyolország, Belgium és Olaszország is visszahívta nagykövetét Damaszkuszból, az Európai Unió delegációvezetője azonban továbbra is Szíriában marad.

Arab országok - A héten Szaúd-Arábia, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Kuvait, Omán és Tunézia is hazahívta nagykövetét Szíriából.

Kína - Miután Oroszországgal együtt megvétózta a Szíria elleni ENSZ-határozatot, Peking közölte, megbízottat küld Szíriába, hogy tárgyaljon az erőszak beszüntetésének lehetőségéről.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK