A régi nagy párt lelkéért dúl az elmérgesedő amerikai harc

A kihalás fenyegeti az amerikai republikánus pártban a mérsékelt politikusokat, a keményvonalas konzervatívok pedig a virágkorukat élik. A novemberi elnökválasztásra felkészítő küzdelemben egyre erősebb pozícióba kerülnek, és jelen állás szerint Barack Obama kihívója egy olyan jelölt lehet, aki szerint közösülni csak utódnemzés céljából szabad.

Altatólövedékes puskákkal járják Washington környékét a Kezdeményezés a Politikai Közép Védelméért nevű szervezet aktivistái, akiknek az a céljuk, hogy megmentsenek a kihalástól egy veszélyeztetett fajt. Konkrétan a kompromisszumokra hajlandó, mérsékelt republikánus politikusokról van szó, akiket a szervezet szerint különböző radikális csoportok háttérbe szorítottak saját pártjukon belül. Az aktivisták úgy akarják megmenteni ezeket a politikusokat, hogy előbb altatólövedékkel elejtik, majd fogságba helyezik őket, ott pedig megkezdik a pároztatásukat. 

"Az új programunk azzal a céllal lett kialakítva, hogy elszigeteljük mérsékelt republikánusok néhány megmaradt példányát, pároztatjuk őket, majd biztonságban visszaeresztjük ezeket a ritka és nemes lényeket a választói közegbe" - nyilatkozta a Kezdeményezés a Politikai Közép Védelméért egyik munkatársa, Cynthia Rollins, hozzátéve, hogy a politikusok a fogság alatt nyugodtan képviselhetik mérsékelt nézeteiket, és nem kell tartaniuk fenyegetésektől.

Rick Santorum előretört, mérsékelt párttársait viszont a kihalás fenyegeti

Cynthia Rollins persze valójában nem létezik, ahogy kitaláció a Kezdeményezés a Politikai Közép Védelméért nevű szervezet is, és az sem igaz, hogy bármilyen, politikusok megmentését és pároztatását célzó program indult volna. Ez egész az Onion nevű amerikai vicclap szerkesztői fantáziájának a szüleménye, de persze a legtöbb poénhoz hasonlóan ennek is van köze a valósághoz. Az amerikai politikában "nagy régi párt"-ként (GOP - Grand Old Party) emlegetett republikánusoknál a korábban erős mérsékelt szárny valóban nincs túl jó formában. Ide tartoztak azok a politikusok, akik nem ragaszkodtak minden körülmények között mereven a pártra mindig is jellemző konzervatív elvekhez, és hajlandók voltak kompromisszumos megállapodásokat kötni a rivális demokratákkal.

Egy keményvonalas az élen

Ez az irányzat sokat veszített befolyásából az utóbbi években, és ezt jól mutatja a most zajló előválasztási küzdelem is, amelynek az a tétje, hogy ki lesz a párt jelöltje a novemberi elnökválasztáson. Több felmérés szerint is a legerősebb versenyző Rick Santorum korábbi szenátor, aki a keményvonalas konzervatívok egyik meghatározó figurája. Hevesen ellenzi például az abortuszt minden esetben, beleértve azt is, ha az anya élete veszélyben van, illetve ha nemi erőszak vagy vérfertőzés során történt a fogantatás. Tiltakozik nemcsak a melegházasságok, hanem általában a homoszexualitás megnyilvánulásai ellen, amelyeket egyszer párhuzamba állított az állat és ember közötti szexszel. Egy tavalyi interjúban pedig arról beszélt, hogy közösülni nem szabad pusztán élvezetből, hanem kizárólag akkor, ha az utódnemzés is cél.

Santorum hasonlóan konzervatív elveket vall gazdasági kérdésekben. Drasztikusan visszafogná az állam szabályozói szerepét, visszavonatná a Barack Obama jelenlegi elnök által elfogadtatott egészségügyi reformot, és nemcsak hogy ellenez bármiféle adóemelést, hanem jelentős adócsökkentéseket ígér. Mindez abszolút ellentmond annak, amit Obama és a demokraták képviselnek, Santorum pedig már számos alkalommal jelét adta annak, hogy nem lenne hajlandó semmilyen kompromisszumra ezekben a kérdésekben. Legutóbbi előválasztási győzelmei után elmondott beszédében például arról beszélt, hogy az elnök szerinte lenézi az embereket, és azt hiszi, jobban tudja náluk, hogy mire van szükségük. A választókhoz szólva pedig azt mondta: "Ez a választás alapvetően arról szól, hogy milyen országot adtok át a gyerekeiteknek és unokáitoknak, hogy vajon ők is megkapják azt a szabadságot és lehetőséget, ami nektek is megvolt."

Aki elszámította magát

Évekkel korábban Santorum a párt partvonalán foglalt volna helyet ezekkel a keményvonalas nézetekkel, most azonban láthatóan komoly támogatottsága van. Az is azt mutatja, hogy uralkodó irányvonalról van szó, hogy legkomolyabb riválisa, Mitt Romney is hasonló üzenetekkel kampányol. Számára épp az okozza a nehézséget, hogy a republikánus választók szerint nem elég hitelesen képviseli a konzervatív értékeket. Korábban a liberális államok közé sorolt Massachusetts kormányzójaként még a mostaninál jóval mérsékeltebb nézeteket képviselt például az abortusz, a melegjogok és a klímaváltozás ügyében, ezért sokan vádolják azzal, hogy pillanatnyi politikai érdekeinek megfelelően váltogatja a nézeteit.

Mitt Romney küzd a konzervatívok kegyeiért

Persze nyilván Romney is tisztában volt azzal, hogy ezek az ellentmondások gyengíthetik az esélyeit, ezért kampányát elsősorban arra az üzenetre építette, hogy üzletemberi tapasztalatainak köszönhetően ő az a jelölt, aki képes lesz az amerikai gazdaság talpra állítására. Ezzel azonban vagy félreismerte saját pártját, vagy pedig elszámította magát. Ahogy arra a Daily Beast munkatársa, Peter Beinart rámutatott, a republikánus választói bázis nem a gazdaság állapotát tartja az elnökválasztás legfőbb tétjének, hanem a kormánytól való függetlenség kérdését. Ez a kettő persze az ő gondolkodásukban összefügg, hiszen a republikánusok szerint épp hogy az állam szerepének a csökkenése vezet el a gazdaság megerősödéséhez, Beinart szerint a hangsúly mégis a szabadságon van. "A lényegi kérdés nem az, hogyan használjuk a kormányzatot a gazdasági növekedés beindításához, hanem az, hogyan tudjuk megakadályozni azt, hogy a kormányzat megsemmisítse a szabadságjogokat" - magyarázza az újságíró.

Elhúzódhat a küzdelem

Romney reményei ugyanakkor még nem úsztak el teljesen, mert egyrészt már több előválasztási győzelmet tudhat maga mögött, másrészt a küzdelem több fontos fordulója még hátra van. Február 28-án Arizona és Michigan állam lesz soron, és ugyan előbbiben Romney fölényét mutatják a felmérések, a másikban annak ellenére áll vesztésre, hogy ott született, és apja a kormányzója is volt az államnak. Ennél a fordulónál is fontosabb lesz ugyanakkor a március 6-i úgynevezett szuperkedd, amikor egyszerre 11 államban tartanak szavazásokat.

Ez sem jelenti ugyanakkor majd feltétlenül a küzdelem végét, az előválasztási folyamat ugyanis végigvonul mind az ötven államon, és hivatalosan csak nyár elején ér végét. Persze ha valamelyik jelölt egyértelmű fölényre tesz szert, akkor már hamarabb is bebiztosíthatja a jelölti pozíciót, de a mostani küzdelem egyelőre túlságosan kiszámíthatatlannak tűnik ahhoz, hogy gyors lezárása legyen. Ráadásul Romneyn és Santorumon kívül két másik politikus is versenyben van: a kormányzat szerepének drasztikus leépítését ígérő Ron Paul kongresszusi képviselő és Newt Gingrich egykori képviselőházi elnök, aki most ugyan gyengén szerepel a felmérésekben, de korábban volt egy felívelő szakasza, és a dél-karolinai előválasztást meg is nyerte.

Szemben Obamával

Bárhogy is alakul az előválasztási harc kimenetele, nagy kérdés, hogy a republikánusok mennyire tartják magukat a mostani irányhoz. Mivel az előválasztásokon - demokrata és republikánus oldalon egyaránt - általában a pártok elkötelezett hívei vesznek részt, ezért a korábbi elnökválasztási kampányokra is jellemző volt egyfajta kettősség. Ez abban merült ki, hogy míg az előválasztásokon a saját pártjukhoz közeli embereknek szóló harcias üzenetekkel kampányoltak a politikusok, addig a jelöltség megszerzése után már a teljes választói kör részvételével zajló elnökválasztáson már sokkal visszafogottabbak és mérsékeltebbek voltak. Úgy számoltak ugyanis, hogy a keményvonalas párthívek mellett a független szavazókat csak így tudják megnyerni maguknak.

Négyen vannak versenyben

Ha a republikánusok ezúttal nem lesznek hajlandók egy ilyen manőverre, akkor az a párt üzeneteivel homlokegyenest szembenálló ígéretekkel kampányoló Barack Obama jelenlegi elnöknek kedvezhet. A Real Clear Politics által összesített felmérések szerint Obama magabiztosan vezet mind a négy jelenlegi lehetséges republikánus jelölttel szemben, az utóbbi hetekben ráadásul az egyre jobb gazdasági adatok eredményeként javult tevékenységének megítélése is. Ami pedig még fontosabb felmérési adat lehet számára, az az, hogy a kutatások szerint a választók többsége egyetért azzal a republikánusok által sokat támadott érvelésével, hogy a leggazdagabb rétegeket terhelő adókat meg kell emelni ahhoz, hogy a középosztály pozícióját meg lehessen erősíteni.