Pártjával együtt süllyed a véresszájú vajda

2012.03.11. 14:11

Miközben a végéhez közeledik a hágai priccset mindenkinél hosszabb ideig koptató, a jugoszláv háborúban elkövetett háborús bűnökkel vádolt Vojislav ©eąelj pere, egykor szebb napokat látott radikális pártja is a süllyesztő felé csúszik. A délszláv konfliktus habzó szájú szónokát közel harminc év börtön fenyegeti, egykor kormányon is lévő pártja pedig örül, ha bejut a parlamentbe a májusi szerbiai választáson.

"Azért megyek (Hágába), hogy lássák, milyen egy igazi csetnik vajda. Az Úr nem vette el az életemet a fronton a hősökkel együtt, de épp ezért fogok győzni Hágában." - Majdnem pontosan kilenc évvel ezelőtt ezekkel a szavakkal adta föl magát Vojislav ©eąelj szerb politikus a Hágai Nemzetközi Törvényszéknek, amely háborús bűncselekmények miatt adott ki ellene körözést.

Az azóta is őrizetben lévő ©eąelj azonban hiába volt meggyőződve sikeréről. A héten 28 év börtönt kértek rá perbeszédükben a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűncselekményeket vizsgáló bíróság ügyészei. A vádak között szerepel többek között, hogy személy szerint felelős az 1991 és 1994 között Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és a Vajdaságban elkövetett szerb háborús bűncselekményekért.

A vádak szerint felelősnek tekintik horvátok, muszlimok, magyarok és más nem szerb nemzetiségűek ellen a horvátországi Vukovárban, a boszniai Samacban és Zvornikban vagy a Vajdaságban elkövetett atrocitásokért, de gyilkosság, erőszakos kitelepítés, jogtalan bebörtönzés, kínzás, rongálás miatt is felelnie kell.

Mosolyog a vádakon

Az idén 58 éves, szélsőségesen nacionalista politikus mosolyogva hallgatta az ügyészek indoklását, a jövő héten az utolsó szó jogán várhatóan saját ártatlanságát hangoztatja majd, ahogyan az eljárás alatt mindvégig. Az ítélethirdetés időpontját egyelőre nem tették közzé.

©eąelj kitartóan hisz ártatlanságában. Védőügyvédet sem kért, sőt azért, hogy ezt lehetővé tegyék, 28 napig éhségsztrájkolt pere kezdetén, 2006 őszén. Éhségsztrájkját - amelynek során közel életveszélyes állapotba került - egy mellette szervezett több tízezer fős belgrádi tüntetés is nyomatékosította. Végül a hatóságok beleegyeztek abba, hogy saját magát képviselje.

Ártatlanságába vetett hitét és eltökéltségét jelzi, hogy míg vádlói 72 tanút vonultatnak fel, ő egyetlenegyet sem idéztetett be, hogy alátámassza védekezését. A vád tanúit rendre hamisnak, az ellene felhozott vádakat alaptalanak nevezte több mint öt éve húzódó pere során. Az eljárás többször is megszakadt, a folyamatos halasztások miatt a hágai törvényszék 1993-as felállása óta ©eąelj a leghosszabb ideje őrizetben lévő vádlott. Volt, hogy az ügyészek kértek halasztást tanúk megfélemlítésére hivatkozva, és volt, amikor a tanúk vagy ©eąelj egészségi állapota (a szívével műtötték), valamint a bíróság megsértése miatt ellene indult eljárások miatt szakadt félbe a per.

Forrás: MTI/EPA/EPA/Sasa Stankovic
A Belgrádtól búcsúzó vajda 2003-ban

Könyveiben - amelyeket szinte ontott magából hágai őrizetében - ugyanis több alkalommal is megnevezte azokat a tanúkat, akik adatainak nyilvánosságra hozását kifejezetten megtiltotta a bíróság. Emiatt kétszer is elmarasztalták, és több hónap külön börtönbüntetést kapott.

Könyveinek címe minden esetben árulkodó: Engleski pederski isprdak Toni Bler (Angol buzi fingadék Tony Blair); U eeljustima kurve Del Ponto (A kurva Del Ponte állkapcsai között); Kriminalac i ratni zloeinac Havijer Solana (Bűnöző és háborús bűnös Xavier Solana); Vaąingtonski seksualni manijak Bil Klinton (Bill Clinton, a szexmániás washingtoni).

Ezekben a könyvekben az egykor joghallgatóként éltanuló politikus fröcsögve szidja ellenségeit, a Szerbia elleni katonai lépéseket, a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök feltárását és a bűnösök felelősségre vonását szorgalmazó politikusokat.

Ígéretes indulás

©eąelj 25 évesen, 1979-ben disszertációja megvédésekor egész Jugoszlávia legfiatalabb akadémiai doktora lett. Fiatalon tanított a michigani egyetemen az USA-ban, aztán politikai tudományt oktatott Szarajevóban, de gyakran hangoztatott radikális nézetei miatt az 1980-as évek második felére már a börtönt is megjárta, és kihullott a tudományos életből. Beindult viszont politikai karrierje.

Forrás: AFP/Valerie Kuypers

Jugoszlávia összeomlásakor a másodig világháborús csetnik harcosok örököseként lépett fel többször is átszervezett radikális pártjával. A Srpska Radikalna Stranka (Szerb Radikális Párt - SRS) hívei alapították a délszláv háborúban több vérengzésben is aktív szerepet játszó hírhedt Beli Orlovi (Fehér Sasok) és ©eąeljovci (©eąelj Emberei) nevű félkatonai csoportokat. A gyűlöletkeltő és gyújtó hangú beszédeivel kitűnt politikus azt is elérte, hogy az USA-ban élő egykori világháborús csetnik veterán, Momcsilo Dujics csetnik vajdává nevezze ki. Gyűlöletbeszédét több tanulmányban és doktori dolgozatban is feldolgozták, például itt.

Dujics később nyilvánosan is megbánta ©eąelj vajdává kinevezését, és követőinek a jugoszláv háborúban elkövetett tetteit a legrosszabb csetnik hagyományok követésének nevezte.

©eąelj a jugoszláv háború elején egy szlovéniai atomerőmű felrobbantásával, olaszországi, horvátországi és ausztriai célpontok elleni rakétatámadással fenyegetőzött, a pártjához köthető csoportok pedig végigharcolták a boszniai és a horvát háborút. Már 1992-ben háborús bűnökkel vádolták. Ellentmondásos viszonyban állt Szlobodan Milosevics egykori szerb elnökkel, akit 1993-ig támogatott, ám amikor az beleegyezett a nyugati hatalmakkal a béketárgyalásokba, szakított vele, hogy aztán a koszovói konfliktus idején ismét mellé álljon. "Az ő országuk Albánia, és ott kellene élniük. Csak azoknak az albánoknak kellene maradniuk, akik úgy vélik, Szerbia az ő anyaföldjük" - mondta egykor Koszovóról.

Forrás: AFP/Dimitar Dilkoff

A 2006-ban hágai fogságában meghalt Milosevics 2002-ben már őrizetben volt, és cellájából szólította fel a szerbeket, hogy az elnökválasztáson szavazzanak ©eąeljre. A vajda az első fordulóban a harmadik helyet szerezte meg, aztán az elégtelen második fordulós részétel miatt előről megismételt szavazáson már a második helyen végzett. Pártja 2003-ban, ©eąelj Hágába kerülése idején aratott a választásokon, 28 százalékot szerzett, és 82 képviselői helyével a legnagyobb frakciót tudhatta magáénak, csak éppen senki nem volt hajlandó vele koalícióra lépni és kormányt alakítani. A Milosevics uralmát követő gazdasági nehézségek miatt csalódott szavazóknak köszönhetően a populista SRS még 2008-ban is a második helyen zárt a választáson.

Szétszakadt párt

Az idén májusi parlamenti választáson azonban már nem sok esélyt jósolnak a közvélemény-kutatások. Az SRS ugyanis a 2008-as voksolás után kettészakadt, miután Seselj pártelnök és hívei ellentétbe kerültek Tomislav Nikolic alelnökkel azon, hogy ratifikálják-e az európai uniós csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló egyezményt.

Ekkor a csatlakozáspárti Nikolic kilépett az SRS-ből, és új pártot alapított Srpska Napredna Stranka (Szerb Progresszív Párt, SNS) néven. Az SNS a május hatodikai választások legesélyesebb indulója, a hivatalosan még mindig Vojiszlav ©eąelj vezette SRS egykor szebb napokat látott radikális pártja meg örülhet, ha bekerül a parlamentbe.

KAPCSOLÓDÓ CIKK