Miért retteg a világ Észak-Korea Ragyogó Csillagától?

Az egész világ haragját magára vonta Észak-Korea egy megfigyelő műhold űrbe juttatásának tervével. A renegát kommunista állam első elnökének 100. születésnapját ünnepelné a békésnek mondott rakétakilövéssel, az Egyesült Államok szerint azonban az egész felhajtás veszélyes fegyverkísérletet leplez. Ha sikerrel jár, a műhold fellövéséhez használt észak-koreai rakéta egyes becslések szerint akár Budapestig is elérhet.

"Észak-Korea hamarosan felbocsát a világűrbe egy műholdat, a Ragyogó Csillag 3-at (Kvangmjongszong-3), amelyet saját maga gyártott hazai technológiával, és amellyel megünnepli Kim Ir Szen elnök születésének 100. évfordulóját" - közölte március közepén a KCNA hivatalos észak-koreai hírügynökség. A fellengzős közlemény észak-koreai tudósok és mérnökök fáradhatatlan munkájáról, az űrkutatás területén elért "drasztikus fejlődésről", és az ország gazdasági fejlődését segítő, békés célú űreszközről szólt. A környező országok és a világ nagyhatalmai mégis pánikszerűen kapták fel a fejüket a büszkélkedésre, és azonnal katonai mozgósítással és válaszlépésekkel kezdtek fenyegetni.

Az észak-koreai bejelentés óta Japán és Dél-Korea mobilizálta PAC-3 Patriot rakétáit, és felkészült dollármilliárdokért kiépített rakétapajzsának bevetésére. Az USA, Kína és Oroszország rég nem látott egyetértésben szólalt fel, a műholdkilövés azonnali leállítását követelve. Barack Obama amerikai és Hu Csin-tao kínai elnök pedig - akik az utóbbi hónapokban inkább egymást kóstolgató riválisoknak tűntek a kelet-ázsiai stratégiai kérdésekben - arról is megállapodott, hogy amennyiben Észak-Korea fellövi a Ragyogó Csillagot, egymással egyeztetve, közösen tesznek válaszlépéseket.

Ez a hatalmas figyelem meglepőnek, eltúlzottnak tűnhet egy olyan megfigyelő műhold miatt, amely állítólag csupán az észak-koreai nyersanyagokról, az erdők és termőföldek állapotáról gyűjtene információkat a mezőgazdaság hatékonyabb tervezése érdekében. A külföldi nagyhatalmakat azonban nem is a műhold aggasztja, inkább a rakéta, amellyel a világűrbe küldenék: a rakéta ugyanis az amerikai és japán félelmek szerint pusztító fegyverek előhírnöke lehet.

Budapestig is elérne a rakéta

Miközben az észak-koreai kormány az űrkutatáshoz való jogát, jó szándékát és békés céljait hirdeti, a világ összes többi országa meg van róla győződve, hogy a beharangozott műholdkilövés gyengén leplezett ballisztikus rakétakísérlet. "A legtöbb ország érti, mire megy ki a játék" - mondta március végén Dennis Blair, az USA nemzeti hírszerzési igazgatója. "Meg akarják mutatni, hogy képesek interkontinentális katonai csapást mérni" - idézte szavait a Los Angeles Times. Az amerikai hírszerzés szerint a műhold hordozórakétája a Taepodong típusú ballisztikus rakéta alig átalakított változata, amelyet eddig csak sikertelen teszteken próbált ki Észak-Korea. Ha ez a rakéta beválik, az USA szerint Phenjan akár az Egyesült Államokig elérő interkontinentális rakétára tehet szert.

A kommunista ország évtizedek óta folyamatosan fejleszti kis, közepes és nagy hatótávolságú rakétáit, hogy sakkban tarthassa ellenségeit. A BBC szerint az 1980-as években kezdte gyártani 300-500 kilométeres hatótávolságú Hvaszong (Hwasong) rakétáit az egyiptomi Szkud rakéták mintájára, a 80-as évek közepén pedig 1000 kilométeres hatótávolságú Nodong rakétákat állított hadrendbe, amelyek már Japánt és az oda telepített amerikai bázisokat is elérnék. A később kifejlesztett Muszudan rakéta becslések szerint 2500-4000 kilométeres hatótávolságával már az USA csendes-óceáni bázisait is fenyegeti, igaz, nagy távolságban meglehetősen pontatlan.

A 2009-es rakéta állítólag szintén műholdat vitt volna az űrbe

Az észak-koreai rakétaprogram nagy reménységei azonban nem ezek, hanem a szovjet, iráni és észak-koreai elemeket ötvöző, többfokozatú Taepodong rakéták. Ezeket az interkontinentális rakétákat még egyszer sem tudták sikeresen tesztelni: a Taepodong-2-t 2006-ban és 2009-ben próbálták ki, de az első teszten 42 másodperccel a kilövés után felrobbant. 2009-ben a kilövés ugyan sikerült, és az észak-koreai rezsim szerint a rakéta műholdat juttatott a világűrbe, amerikai megfigyelők szerint azonban a rakéta harmadik fokozata nem lépett működésbe, ezért valójában a Csendes-óceánba zuhant.

A mostani műholdkilövés a Taepodong típus újabb tesztje lehet. Ez azért fenyegető, mert ha a közel 1 tonnás robbanófej szállítására képes rakétát sikeresen tesztelik, az eszköz a későbbiekben Ausztráliát és az Egyesült Államok egyes részeit is elérhetné Észak-Koreából. A nukleáris fegyverek terjedésével foglalkozó amerikai Center for Nonproliferation Studies becslése szerint a rakéta 6000 kilométeres hatótávolságával könnyedén eléri Alaszkát, a BBC által idézett más becslések szerint azonban a Taepodong-2 15 000 kilométerre is elvihet, így például a Phenjantól légvonalban 8000 kilométerre lévő Budapestre is elérhetné.

Akár háborút is kezdenének érte

Ha Észak-Korea valóban műholdkilövésekkel takargatja a rakétakísérletet, a sikeres teszt még nem jelentené, hogy automatikusan ütőképes interkontinentális atomrakéták kerültek a kommunista rezsim kezébe. A műholdak fellövésével ugyanis a célpontra való becsapódást még nem lehet tesztelni, és az USA ismeretei szerint az is valószínűtlen, hogy a rakéták már képesek lennének atomtöltetet hordozni. Robert Gates, az USA korábbi védelmi minisztere 2011-ben azt jósolta, hogy Észak-Korea öt éven belül építhet működőképes, Amerikáig elérő interkontinentális rakétát.

A mostani kilövés előtti felhajtás tulajdonképpen arról szól, hogy a világ országai ezt megakadályozzák. Erre a legfőbb eszközük az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2009-es határozata, amely a legutóbbi rakétateszt után megtiltotta Észak-Koreának a ballisztikus rakétatechnológia használatát. Phenjan azzal érvel, hogy az űrkutatáshoz használt hordozórakéta nem azonos az interkontinentális ballisztikus rakétatechnológiával, de ezt senki sem hiszi el, és a rakétakilövés ellen Oroszország, Kína, az EU, az USA és regionális szövetségesei összezárnak. Maga mögött tudva az ENSZ határozatát, Japán bejelentette, hogy le fogja lőni az észak-koreai rakétát, ha az a területét fenyegeti.

A rakétakilövő bázisról készült felvételeken már látszik, hogy töltik a rakétába az üzemanyagot

Észak-Korea a tőle megszokott agresszivitással válaszolt a fenyegetőzésre: Kim Dzsong Un, az ország új vezetője a phenjani média szerint azt mondta, háborút kezdene, ha "az ellenség" lelőné a rakétájukat. Nem tudni, hogy ezt a fenyegetést mennyire kell komolyan venni, hiszen a diktatúra korábban is rendszeresen fenyegetőzött háborúval kisebb diplomáciai konfliktusokban is. Március végén a KCNA állami hírügynökség például azt közölte, hogy már azt is hadüzenetnek tekintenék, ha a szöuli nukleáris csúcsértekezleten bármilyen provokatív lépés vagy az északi atomprogram ellen irányuló nyilatkozat születne.

A New York Times elemzése szerint azonban az USA-nak kapóra is jöhet a rakétakilövés, hiszen végre kiderülhet, hogy milyen fenyegetést jelent valójában Észak-Korea rakétaprogramja. Egy amerikai hadihajó különleges radarral fogja lekövetni a rakétát, hogy kielemezze, milyen fejlett a hajtómű, milyen töltetet képes hordozni a rakéta, és hogy mennyi külföldi alkatrész található benne. Az amerikai lap szerint a szakértők ránézésre is el fogják tudni dönteni, hogy csapásmérő vagy hordozórakétának lett-e tervezve a szerkezet, és a begyűjtött információkból kiderül, hogy mire kell készülnie az amerikai hadseregnek a következő években a katonai képességeit egyébként jól titkoló Észak-Korea részéről.

Ki mit mond?

USA: "Ha Észak-Korea nem tesz le a rakétakilövésről, annak következményei lesznek".
Oroszország: "Nagyon aggódunk a rakétakilövés terve miatt, amely ellentétes az ENSZ BT határozatával".
Kína: "A béke megőrzése a Koreai-félszigeten minden fél érdeke, (...) és konstruktív hozzáállást kíván".
EU: "Arra kérjük Észak-Koreát, hogy sürgősen erősítse meg, felhagy a rakéta kilövésének tervével".
Dél-Korea: "Kormányunk Észak-Korea úgynevezett műholdkilövési tervét durva provokációnak tartja".
Japán: "Utasítást adtunk a katonáinknak, hogy lőjék le a rakétát, ha az japán területet fenyeget".

Elcsapták Amerika kinyújtott kezét

A rakétakilövés tervének már most is van egy konkrét eredménye, bár nem egyértelmű, hogy az kinek az érdekét szolgálja: az egy hónapja még kapcsolatuk javításán fáradozó Washington és Phenjan viszonya a konfliktus miatt újra mélypontra került. Február végén a két ország még arról kötött megállapodást, hogy Észak-Korea visszaengedi az országba a Nemzetközi Atomenergia-Ügynökség (NAÜ) kiutasított megfigyelőit, nem végez több atomkísérletet és nagy hatótávolságú rakétatesztet, és abbahagyja a jongbjoni atomlétesítményben folytatott urándúsítást is. Cserébe az USA 220 000 tonna élelmiszersegélyt ígért, amit gyerekek és terhes nők között lehetett volna szétosztani. A műhold fellövésének bejelentése után azonban Amerika közölte, hogy Phenjan felrúgta a megállapodást, és ezzel az élelmiszerprogramnak is egy csapásra vége szakadt.

Hogy mért vállalta Észak-Korea a hatalmas élelmiszerszállítmányokkal kecsegtető alku bedőlését, azt amerikai elemzők különböző teóriákkal próbálják megmagyarázni: van, aki szerint ezzel is javítani akarták alkupozíciójukat az USA-val szemben, mások szerint egyszerűen csak több figyelmet akartak kapni a jelenleg inkább Afganisztánra fókuszáló Amerikától. Egy washingtoni stratégiai elemző szerint, aki a New York Timesnak nyilatkozott, ugyanakkor lehet, hogy Phenjan egyszerűen "elszámolta magát". "Lehet, hogy őszintén azt hitték, hogy különbség van egy műhold fellövése és egy ballisztikus rakétateszt között" - idézte a lap Victor Cha elemzőt.

Dél-Koreában tüntetnek az északi rakétaprogram ellen

A legvalószínűbb magyarázat szerint azonban ez a lépés is az új észak-koreai vezető, Kim Dzsong Un hatalmának megszilárdításáról szól. Az észak-koreai média a közelmúltban kezdte az új vezetőt a rakétaprogram irányítójaként méltatni, azt állítva, hogy már a 2009-es tesztet is ő felügyelte. A vezető számára hatalmas siker lenne, ha az irányításával Észak-Korea előbb juttatna műholdat az űrbe, mint a szomszédos Dél-Korea. Kim Dzsong Unt várhatóan a kilövés előtti napokban, április 11-én fogja megválasztani az állampárt kongresszusa a párt főtitkárává, ami fontos lépés hatalma megszilárdításában, és ideális lenne az előléptetést egy sikeres űrprogrammal megkoronázni.

Több külföldi elemző szerint is azért erőlteti Kim Dszong Un a rakétakilövést, mert gazdasági nehézségekkel küzdő országában nem tud nagyon mással előrukkolni a hatalmasnak ígért áprilisi nemzeti ünnepségre. Nagyapja, az Észak-Koreában szinte istenként tisztelt, 1994-ben elhunyt Kim Ir Szen születésének 100. évfordulójára ugyanis hatalmas ünnepléssel és parádékkal készül az ország, ahol sokaknak az éhezés a mindennapok része. A tervek szerint átadják Phenjanban az évtizedeken át befejezetlenül álló Rjugjong hotelt, és - a rendszer jellegéből adódóan - hatalmas katonai felvonulásra, erőfitogtatásra is készülnek. Az ország vezetőinek korábbi ígéretei szerint ettől az évtől kezdve válik Észak-Korea igazán erős és gazdag nemzetté: ahhoz, hogy a mindennapi nehézségekkel küzdő emberek figyelmét erről a megbukott ígéretről eltereljék, legalább egy területen látványos eredményt kell felmutatni.