A törpepártok nagy napja lehet Görögországban

Az elhúzódó adósságválság és a recesszió miatt dühös görögök a két nagy párt mellett több kisebb pártot is bejuttathatnak a parlamentbe a vasárnapi előrehozott választáson. Ez viszont azzal a veszéllyel fenyeget, hogy elbukik a takarékossági program, amely nélkül viszont a külföldi hitelezők nem nyújtanak segítséget az ország talpra állításához.

Előrehozott választásokat tartanak Görögországban. A görög törvények szerint kötelező a választáson való részvétel, elméletig egy év szabadságvesztéssel is sújthatók a távolmaradók, de a gyakorlatban nem alkalmaztak még ilyen szankciókat.

A vasárnapi voksoláson 32 párt, blokk és szövetség indult, előrejelzések szerint a két nagy mellett akár nyolc kisebb párt is átugorhatja a 3 százalékos szavazatküszöböt, és juthat be a törvényhozásba, mivel "büntetőszavazás" várható az elhúzódó adósságválság és recesszió sújtotta országban.

A szavazáson a jelenleg kényszerkoalícióban kormányzó szocialista PASZOK és konzervatív Új Demokrácia várhatóan jelentősen veszít mandátumai számából, de együtt éppen hogy képesek lesznek többségük megtartására. A győzelemre esélyes Új Demokrácia azonban elzárkózott a nagykoalíció gondolatától. A választáson a szélsőséges politikai erők erősödése várható: három jobboldali radikális párt - köztük az újfasiszta Arany Hajnal - együttesen akár 20 százalékot is szerezhet.

A PASZOK-nak tavaly novemberben kellett átadnia a kormányzást az átmeneti kabinetnek, a párt ugyanis már nem tudta kezelni azt a hatalmas társadalmi nyomást, amely a hitelcsomagokért cserében elvárt megszorítások miatt alakult ki.

A szavazás kimenetele roppant bizonytalan. A törpepártok növekvő népszerűsége azzal a veszéllyel fenyeget, hogy elbukik a takarékossági program, amely nélkül viszont a külföldi hitelezők nem nyújtanak segítséget az ország talpra állításához. Ha a két nagy párt nem tud többséget szerezni vagy nem lesz képes koalíciós megállapodást kötni, úgy 25 napon belül új szavazást írhatnak ki.

A politikai bizonytalanság ismét felvetheti a kérdést, hogy Görögországnak el kell-e hagynia az eurózónát - írta választási előzetesében a BBC. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter már figyelmeztette a leendő görög kormányt, hogy ha nem teljesíti a takarékossági program követelményeit, az országnak vállalnia kell a következményeket.

A görögök közül sokan ugyanakkor azt remélik, hogy enyhülni fog az országra nehezedő uniós nyomás, ha Franciaországban a megszorításokkal szemben szkeptikus Francois Hollande nyer az elnökválasztás vasárnapi, második fordulójában. A PASZOK kampányzáró rendezvényén Evangelosz Venizelosz pártelnök azonban igyekezett meggyőzni a görögöket, hogy választhatnak: vagy követik a takarékossági programot és maradnak az eurózónában, vagy együtt élnek a tömeges elszegényedéssel.