A szárazság győzheti le Észak-Korea harciasságát

Észak-Korea, éhinség, aszály, Kim Ir SZen portréja egy faluban a Jalu folyó mentén
Vágólapra másolva!
Az elmúlt ötven év legnagyobb szárazsága pusztít Észak-Koreában, miközben az egyébként is éhínség sújtotta ország külföldről sem számíthat sok segítségre. A Dél-Koreába menekültek arról beszélnek, az elmúlt évben legalább három embert végeztek ki kannibalizmus miatt, amire szerintük az éhség vitte rá a tetteseket. 
Vágólapra másolva!

Kannibalizmusért végeztek ki az elmúlt időszakban három embert Észak-Koreában - állítja a déli Nemzeti Újraegyesítési Intézet, amely az információt 230 északi menekült beszámolójára alapozza, és az értesülést kicsempészett rendőrségi jegyzőkönyvek is megerősítik. Sőt az északi helyzetet bemutató videóival ismertté vált kis déli egyház, a Caleb Mission további esetekről is hallott.

A dokumentált kivégzések közül a legutóbbi tavaly volt, és részletek nem derültek ki róla, előtte két évvel azonban egy férfi egy kislányt ölt meg, majd evett belőle - írta a Telegraph. A Yonhap hírügynökség jelentése szerint egy kannibalizmusért kivégzett férfi nemcsak evett áldozata holttestéből, de annak darabjait piacon is árulta.

A Telegraph cikke szerint mindez alapvetően az országot sújtó drámai éhínséggel magyarázható. A Hálózat az Észak-Koreai Demokráciáért és az Emberi Jogokért elnevezésű szervezet által egy éve elvégzett kutatás szerint ötszáz megkérdezett menekültből 391 sosem kapott élelmiszersegélyt, a fennmaradó 109-ből pedig 29-et arra kényszerítettek, hogy az adományozók távozása után a csomagokat adják át a hatóságoknak. A segélyszervezetek szerint Phenjan eszközként használja az élelmiszert a lakosság féken tartására.

A kannibalizmus egyébként nem teljesen példa nélküli Észak-Koreában, több esetről is érkezett jelentés a kilencvenes években, amikor az országban állítólag kétmillióan haltak éhen. A kilátások pedig most sokak szerint - beleértve az északi hatóságokat is - még rosszabbak. A phenjani meteorológiai központ ugyanis arról számolt be, hogy az országban az elmúlt ötven év legsúlyosabb szárazsága pusztít, egyes részeken április 27-e óta egy csepp eső sem esett, miközben most lenne rá a legnagyobb szüksége a gabonának. Az AP tudósítói a fővárostól délre található tartományba utazhattak el, ahol csak kiszáradt, töredezett, porzó földeket láttak, kétségbeesett munkásokkal, akik a már kiültetett növényekre igyekeztek vizet önteni. A környékről a munkásokat és az irodai alkalmazottakat is kirendelték dolgozni a mezőkre, kutakat kell karban tartaniuk, öntözésekbe bekapcsolódniuk.

Forrás: AFP/Frederic J. Brown

Az észak-koreai hatóságok maguk sem tagadják, hogy a szárazság gondot okoz az országban, egyelőre azonban nem fordultak segélyért a nemzetközi szervezetekhez. Amúgy sem lesz könnyű ezt megtenniük. Phenjan kéréseit ugyanis eleve fenntartásokkal fogadja a nemzetközi közösség. Azt gyanítják ugyanis, hogy a lakosságnak juttatott élelem valójában a hadsereghez, illetve az ország vezetőihez jut el, míg az emberek tovább éheznek.

Az Egyesült Államok, miután 2009-ben felfüggesztette az élelmiszer-szállításokat, az idén februárban mégis beleegyezett a segítség felújításába, azzal a feltétellel, hogy Phenjan befagyasztja nukleáris, illetve rakétákkal végrehajtott kísérleteit. A megállapodás azonban összeomlott, amikor Észak-Korea a múlt hónapban saját állítása szerint meteorológiai célú rakétát próbált meg fellőni, mert az Egyesült Államok szerint valójában hadászati fegyvert teszteltek. Ez pedig egyrészt azt jelentette, hogy Észak-Korea felrúgta a Washingtonnal kötött alkut, másfelől azt, hogy semmibe vette az ENSZ ezt tiltó határozatát.

Forrás: AFP/Jung Yeon-Je
Dél-koreai munkások figyelnek egy északi hajót, ami segélyért érkezik Ulsan kikötőjébe

Ezek után nehezen elképzelhető, hogy egy esetleges koreai segélykérésre akár az Egyesült Államokból, akár Dél-Koreából pozitív válasz érkezzen. Márpedig az előrejelzések szerint a szárazság még tart egy ideig, és az Élelmezési és Mezőgazdasági Világszervezet munkatársai szerint ha még két hétig nem lesz eső, minimális termésre lehet számítani.

A térséggel foglalkozó elemzők szerint Phenjan szeretne segítséget kérni. Hiába háborgott például az északi vezetés a G8-csúcs májusi chicagói találkozója, illetve Phenjant elítélő határozata után, a szakértők úgy vélik, nem volt olyan harcias a kirohanásuk, mint máskor. A nyilatkozat arról szólt, hogy tényleg nem akartak mást, mint kísérleti rakétát fellőni, a világnak pedig meg kellene ezt értenie, és nem bedőlni az amerikai propagandának. "Nincs semmiféle fenyegetés, inkább a tárgyalások újrakezdését sugallja a hangnem" - állította például John McCreary, az amerikai katonai hírszerzés volt elemzője.

Forrás: AFP/Koreai Központi Hírügynökség
Az ország korábbi vezetője, Kim Dzsong Il gyakran fényképezkedett élelmiszerrel

Phenjan véleményezett békülékenységét jelentősen befolyásolhatják egy amerikai tábornok minapi, kissé elhamarkodottnak tűnő szavai. Neil Tolley, a Dél-Koreában állomásozó amerikai különleges egységek parancsnoka ugyanis a Diplomat című lap szerint egy előadásában megjegyezte, több mint ötven éve, az koreai háború óta nem tudják, milyen titkos alagútrendszert építettek ki az északiak a két országot elválasztó zóna közelében, sőt alighanem az alatt is. Ezért - tette hozzá a lap szerint - dél-koreai és amerikai katonákat dobtak le ejtőernyővel az északi oldalra, hogy ezeket az építményeket felfedezzék.

Forrás: AFP/Jung Yeon-Je
Amerikai katona egy dél-koreai hadgyakorlaton

A hírre Phenjan nem reagált hivatalosan, de alig jelent meg az értesülés, az amerikai hadsereg már jelezte a Diplomatnak: bizonyára félreértett valamit a tudósító, mert nem voltak amerikai különleges egységek Észak-Koreában. Mások annyit megengedtek, hogy esetleg egyszer majd lehet egy ilyen akció. Hogy akkor a tábornok miként tudott pontosan leírni négy olyan alagutat, amelyet szerinte fentről nem látni, és hogyan tudta megnevezni a helyeket, ahol a demilitarizált övezet alatt elterül, arra nem adtak magyarázatot, ahogy arra sem, hogy ha nem a Tolley által Tampában, egy hadászati konferencián leírt, és ezek szerint a könnyű mozgás érdekében kevés felszereléssel akcióba induló fegyveresek szerezték az információt, honnan tudja, hogy húsz kifutópálya és 180 lőszergyár is van részben vagy teljesen a föld alatt.