Elvesztette az utolsó partiumi nagyvárost az RMDSZ

Ötven százalék fölötti eredményt ért el a román kormányzó szövetség a vasárnapi önkormányzati választáson, 35 százalékkal megelőzve a második helyezett erőt. A magyarok közül az RMDSZ 7,2, a másik két párt 0,75, illetve 0,55 százalékot kapott az első eredmények alapján.

Nagyon lassan halad a vasárnapi romániai önkormányzati választáson leadott szavazatok összeszámlálása.  A Mediafax szerint a vasárnap esti urnazárás után a csaknem 17 ezer szavazóhely közül hétfő reggel tízkor mindössze kétezer eredményeit tették közzé. Ezek alapján Románia legerősebb politikai ereje a kormányzó Szociálliberális Unió (USL), amely az első nem hivatalos adatok szerint a megyei listákra leadott voksok 53,27 százalékát szerezte meg. Az kormányzást május elején átadó Demokrata-Liberális Párt lett a második, 15,8 százalékkal.  A populista Dan Diaconescu Néppártja (PPDD) a szavazatok 8 százalékát,  a Romániai Magyar Demokrata Szövetség 7,2 százalékát kapta meg.  A Magyar Polgári Párt (MPP) az első országos összesítésben 0,75 százalékon, az Erdélyi Magyar Néppárt pedig 0,55 százalékon áll.

A lassú számlás oka egyébként a rendszerben van. Az esti urnabontást követő adatfeldolgozás ugyanis továbbra is jórészt papíralapú, amit azzal indokolnak, hogy ez a legbiztosabb módja a csalás megelőzésének. Az elv az, hogy a versengő pártok képviselői a szavazóhelyiségekben még tudnak vigyázni egymásra, és az általuk nagy körültekintéssel megírt jegyzőkönyvek olyan forrásértékű dokumentumoknak számítanak, amelyeket fegyveresen kell kísérni egészen a megyei hatóságig.

Minden egyes választóhelyiségben négy jegyzőkönyv készül, ezeket beszállítják a települési bizottsághoz, onnan pedig - előzetes ellenőrzés után - a dokumentumok a megyei választási irodához kerülnek. Így az adatok hétfő hajnalban kerülnek számítógépbe: a statisztikai hivatal emberei előbb beszkennelik a jegyzőkönyveket, és csak azután kezdik az adatokat összesíteni.

Ami a magyar politikai erők szereplését illeti, hétfő reggelre kiderült, hogy nemcsak Marosvásárhelyen bukott el a magyar polgármesterjelölt (nyert az eddigi városvezető), hanem Szatmárnémetiben is, noha ott két cikluson át az RMDSZ politikusa győzött. A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek amúgy több mint kétszáz polgámestere lesz országos szinten, Háromszéken minden jelentősebb városban győztek, visszaszereztek polgármesteri posztokat.

A másik két magyar politikai szervezet, a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt azonban eltérően értékeli az eredményeket: mindegyikben úgy vélik, az övék a második legerősebb. Utóbbi vezetője, Toró T. Tibor szerint több száz képviselőt juttattak be az önkormányzati testületekbe, és ezzel a második legfontosabb romániai magyar politikai erővé léptek elő. "Tegnap még egy képviselőnk sem volt, most már több százzal büszkélkedhetünk" - jelentette ki az EMNP elnöke, ami mindenképpen igaz, a párt ugyanis először indult választáson. Toró azt hangsúlyozta, hogy most a magyar pártoknak össze kell fogniuk.

Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke viszont a maga részéről  úgy fogalmazott, hogy az EMNP megosztotta az erdélyi magyar jobboldalt. Azt állította, hogy csak összefogással állíthattak volna sikeres nemzeti alternatívát az RMDSZ-szel szemben. Szász Jenő szerint az EMNP "gyakorlatilag kullog az erdélyi szervezetek sorában". Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor már vasárnap éjszaka bírálta az EMNP-t az indulásért, mivel szerinte ez, illetve a pártok közötti vita megosztotta, illetve elbizonytalanította a romániai magyarokat.

A magyar pártok kemény kampányt folytattak, elsősorban egymás ellen. Román lapok a csatát a rendszerváltás utáni korszak legmocskosabb korteskedésének nevezték.