Mit árthatnak nekünk az örmények?

Az örmények kétharmada a világban szétszóródva él, és nagyon egységes, politikailag elkötelezett közösségként ismerik őket. Legendás az érdekérvényesítő képességük is: Washingtonban, Franciaországban és Moszkvában is el tudják érni, amit akarnak. Az azeri baltás gyilkos ügye miatt is azonnal mozgósították magukat. Keresztbe tehet-e az örmény lobbi Magyarországnak?

Az izraeli és a kubai után az örményt nevezte meg a legeredményesebb etnikai lobbinak az Egyesült Államokban az amerikai külpolitika legendás alakja, Zbigniew Brzezinski, Jimmy Carter nemzetbiztonsági tanácsadója. Az örmények közéleti hatékonyságát jól jelzi, hogy az azeri baltás gyilkos kiadatása és szabadon bocsátása után az örmény diaszpóra a világ minden táján azonnal megmozdult.

Nemcsak Jerevánban vonultak tüntetők a magyar képviselet elé, hanem Németországban és Norvégiában is tiltakoztak a magyar nagykövetségek előtt. Tüntetésre készülnek Los Angelesben is, amely Moszkva után a legnagyobb örmény lakossággal rendelkező város Örményországon kívül.

A külföldön aktív örmények hibáztatása szerves része az azeri kül- és belpolitikának. Az örmény lobbi erejével Ilham Alijev azeri elnök is tisztában van, és előszeretettel mutogat rá, ha Azerbajdzsánt külföldi bírálatok érik. Idén márciusban az egyik kormányülésen egyértelművé tette, hogy "a világ örményei" Azerbajdzsán első számú ellenségei, és az örmény lobbit okolta az országról kialakult negatív képért. "Információs háborút indítottak ellenünk. Az örmény lobbi pedig különösen aktív ebben a háborúban. Elsősorban a mocskos akcióik eredményeként bírálják Azerbajdzsánt, tagadják az azeri valóságot, úgy állítják be Azerbajdzsánt a külvilágnak, mint elmaradott és demokráciaellenes országot" - idézte az elnököt a hivatalos Azertag hírügynökség. (A két ország konfliktusáról ebben a cikkünkben olvashat bővebben.)

Forrás: AFP/Yuri Kadobnov

Örmény tüntetők mozgósítanak a népirtás ellen Moszkvában

Az azeri elnök lényegében az országot érő minden bírálat mögött örményeket lát: "Nagyon komoly a befolyásuk. A képviselőik ott ülnek a vezető sajtóorgánumoknál a legkülönbözőbb országokban. Néha más nevet vesznek fel, és megpróbálják eltitkolni a származásukat" - fejtette ki meggyőződését Alijev, hozzátéve, hogy Bakunak készen kell állnia rá, hogy felvegye a harcot az örmény befolyással.

Az azeri elnök alighanem az örmény diaszpóra akcióját látja abban is, hogy Barack Obama amerikai elnök szinte azonnal komoly aggodalmának adott hangot a baltás gyilkos kiadatása miatt elmérgesedő konfliktus miatt, amely a magyar-örmény diplomáciai kapcsolatok megszakításához vezetett. Az azeri hatóságokat is tájékoztatták Washingtonból, hogy mennyire csalódottak, amiért Ramil Safarov kegyelmet kapott. Az azeri külügyminiszter ezek után megdöbbentőnek nevezte, hogy az amerikai kormányzat beavatkozik két független ország, Azerbajdzsán és Magyarország kapcsolatába.

Lendületben a lobbi

Az amerikai örmény lobbi egyik legfontosabb célja Azerbajdzsán elszigetelése, és a Hegyi-Karabah régió amerikai támogatásának biztosítása. A céljaik elérése érdekében pedig rendkívüli hatékonysággal tudják rávenni a választópolgárokat, hogy levelekkel, e-mailekkel, telefonokkal bombázzák a képviselőiket. Befolyásos PR-cégeket alkalmaznak Washingtonban, hogy állandóan napirenden tartsák az örmény népirtás és az örmények szenvedésének ügyét.

Az örmény lobbi erőfeszítéseinek köszönhető, hogy Jereván évi 90 millió dollár segélyt kap arra, hogy enyhítse a határok török-azeri blokádjának hatását - eddig összesen mintegy kétmilliárd dollárt kaptak erre a célra. Egy főre átszámítva Örményországnál csak Izrael kap nagyobb amerikai anyagi támogatást.

Forrás: AFP/Philippe Wojazer

Nicolas Sarkozy volt francia államfő és Szerzs Szargszján örmény elnök

Az örmény lobbi erejét jól jelzi, hogy Párizsban kis híján elérték: törvény tegye büntetendővé a Franciaországban elismert népirtások, köztük az örmények elleni 1915-ös genocídium tagadását. A törvényt az év elején a francia parlament mindkét háza megszavazta, és szinte azonnal súlyos diplomáciai botrány bontakozott ki a két NATO-ország, Törökország és Franciaország között. Törökország a diplomáciai és a katonai kapcsolatok befagyasztásával is fenyegetőzött. Később a francia alkotmánytanács nyilvánította alkotmányellenesnek a törvényt, amely így nem léphetett életbe.

Hatalmas diplomáciai felfordulás lett abból is, hogy az amerikai képviselőház külügyi bizottsága 2007-ben elfogadta azt a határozatot, amelynek értelmében népirtásnak lehet nevezni az örmények 1915-ös tömeges lemészárlását. Az Egyesült Államokban csaknem 1,2 millió örmény él, a nagyon erős, összetartó kisebbségi közösségnek pedig nem titkoltan éppen ez a legfontosabb célja. Amikor 2007-ben a képviselőház külügyi bizottsága elfogadta a határozatot, Törökország ideiglenesen visszahívta washingtoni nagykövetét, és a diplomata csak azután tért vissza állomáshelyére, hogy világossá vált: a képviselőházban a dokumentum nem jut el a szavazásig.

Forrás: AFP

Életkép Karabahból a nyolcvanas évek végéről. Azeri katona őrzi az örményeket

Már évtizedekkel ezelőtt megindult az intenzív lobbizás annak érdekében, hogy a népirtás kimondásáról kongresszusi határozat szülessen, és az örmény közösség mindent elkövet, hogy napirenden tartsa a kérdést. Bár az örmények élvezik a Fehér Ház és az amerikai külügyminisztérium támogatását is a kérdésben, a határozat egyelőre abból az egyszerű okból kifolyólag nem születhetett meg, hogy egy ilyen, a NATO-tag Törökországgal szemben ellenségesnek tekintett lépés sértené az amerikai érdekeket.

Az amerikai kampányban is előkerül a baltás gyilkos

Az örmény érdekvédők a választások előtt rendszerint részletes iránymutatásokat közölnek arról, hogy kik azok a képviselők és szenátorok, akik lelkiismeretesen képviselték az örmény ügyet, és akik ezért megérdemlik az örmény származású választók szavazatait. Ezeket az információkat minden bizonnyal az idei novemberi választások előtt is megosztják majd a választópolgárokkal, így az örmény szavazatokra vágyó politikusok biztosan nem kerülhetik meg a baltás gyilkos ügyét. Az örmények szívéhez például különösen közel áll Joe Biden alelnök, aki a népirtás kérdésében többször is a kiállt az örmény álláspont kérdésében.

Az örmény lobbinak mindenképpen megvan az ereje ahhoz, hogy politikai lépéseket ösztönözzön, és az elnökválasztás közeledtével az amerikai politikusok különösen odafigyelnek az erős lobbicsoportokra - mondta az [origo]-nak a konfliktus lehetséges következményeiről Balázs Péter. A volt külügyminiszter szerint az aktuális amerikai kormányzatnak sem közömbös, hogy az örmények tetszésére tesz-e, vagy nem, nem véletlen, hogy Safarov kiadása után azonnal elhangzott a kérdés Washingtonból, hogy Magyarország miért szítja a regionális feszültséget a Kaukázusban.

Forrás: AFP/Getty Images/Kevork Djansezian

Az örmények bármikor mozgósítani tudják a közösségeiket

A most megfogalmazott aggodalmak nem szoktak azonnali, konkrét intézkedésekhez vezetni, tehát szankciókra vagy hasonló büntető lépésekre nem kell gondolni Magyarországgal szemben - mondta Balázs Péter. A volt külügyminiszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezek az ügyek "ott munkálnak a háttérben", és hozzáadódnak a Magyarországról kialakult összképhez. A baltás gyilkos ügye - ahogy Balázs Péter fogalmazott - odakerül a Szíriában "nyaraló" névtelen rendőrök ügye, a médiatörvény körüli vita vagy éppen Hillary Clinton amerikai külügyminiszter budapesti tapasztalatai mellé, és a magyar dosszié egyre vastagabb lesz Washingtonban.

Megbízható orosz garancia

Az örmény lobbi azonban nem csak az Egyesült Államokban aktív. Az örmény diaszpóra jelentős része él Oroszországban, és Jereván ezernyi szállal kötődik Moszkvához. Éles helyzetben Oroszország általában a közvetítői szerepet vállalja magára, ez történt a karabahi konfliktus idején is a kilencvenes évek elején - magyarázta az [origo] kérdésére Deák András Oroszország-szakértő, a Magyar Külügyi Intézet munkatársa. Karabahban orosz közvetítéssel kötöttek tűzszünetet 1994-ben, és az orosz félnek azóta is a status quo fenntartása az elsődleges érdeke. Oroszország ugyanakkor az azeri-örmény konfliktusokban azért is áll általában az örmény fél oldalára, mert a két ország közül Örményország a gyengébbik fél, és Moszkva mindig is erőegyensúlyra törekedett a térségben - tette hozzá Deák András. Oroszország egyébként rendszeresen jelzi, hogy ha háborúra kerülne sor, az örmények számíthatnak a támogatására, így Azerbajdzsán - bár óriási összegeket költ katonai kiadásokra - kétszer is meggondolja, hogy belemenjen-e egy éles konfliktusba Örményországgal, már csak azért is, mert Oroszország többezres haderőt állomásoztat Örményországban.

Az örmény lobbi Oroszországban is nagyon egységes és politikailag elkötelezett, az Egyesült Államokkal ellentétben azonban az orosz politikának nincs olyan hangsúlyosan szüksége az örmény szavazatokra, így az Örményországgal szembeni politikáját a saját érdekei határozzák meg. Az elmélyült gazdasági és kulturális kapcsolatok mellett Örményország tagja az Oroszország által vezetett Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének is, és így kimondott garanciát élvez a biztonságára nézve. Az oroszországi örmény diaszpóra szeretné ugyan elérni, hogy Moszkva elfogultabb legyen az örményekkel és szigorúbb az azeriekkel szemben, de nem hagyhatják figyelmen kívül azt sem, hogy Oroszországnak elemi érdeke, hogy ne rontsa meg a kapcsolatot egyik féllel sem.

Annál többet, mint hogy Moszkva nemtetszését fejezze ki az azeri gyilkos kiadatása és szabadon bocsátása miatt, aligha fog elérni az oroszországi örmény lobbi - véli Deák András. A szakértő szerint bár Moszkva nem örült annak, hogy a baltás gyilkos kiadatása miatt ismét feszült lett a helyzet a térségben, az érintett országok magánügyének tekinti a történteket. A kötelező megnyilvánulásokon túl - mint amilyen az orosz külügyminisztérium hétfői közleménye volt - az örmény lobbi sokkal többre nem számíthat Moszkvától. Az orosz külügyminisztérium hétfőn azt közölte, hogy az azeri és a magyar hatóságok a régióbeli feszültségek csökkentését célzó nemzetközi erőfeszítésekkel szemben álló döntést hoztak az örmény katonatársát meggyilkoló Ramil Safarov ügyében. Az ügy Deák András szerint sok gondot fog még okozni például a keleti partnerségi csúcsokon, és jó ideig mérgezi majd még a kapcsolatokat, de a helyzet várhatóan már nem fog súlyosbodni.