Meghalt Ronald Dworkin

Csütörtökön Londonban meghalt Ronald Dworkin amerikai jogfilozófus. Dworkin leukémiás volt, 81 évet élt.

Meghalt csütörtökön Ronald Dworkin amerikai jogfilozófus, korának és területének egyik legnagyobb gondolkodója, a modern jogtudomány és etika nagy hatású elméleteinek atyja. Nyolcvanegy évet élt. Dworkint Londonban érte a halál, leukémiában szenvedett - tudatta közleményben családja.

1931-ben született Massachusetts államban, a Harvardon és az Oxfordi Egyetemen tanult. Mielőtt a tudománynak szentelte magát, egy ideig egy New York-i jogi irodában dolgozott. Tanári pályáját - nemcsak jogtudományt, hanem filozófiát is oktatott - a Yale Egyetemen kezdte, később tanított Oxfordban is.

A tudós, akit kritikusai és barátai egyaránt tiszteltek éles esze, illetve termékeny munkássága miatt, hosszú karrierje során megváltoztatta a jogfilozófiát azzal, hogy az egyenlőséget és az emberi méltóságot állította a jogelmélet alapjává. A jog mint integritás - ez volt Dworkin legismertebb tudományos elgondolása, amelyben azt állította, a jogi tételek csak akkor igazak, ha méltányosságból és az igazságból fakadnak, hatékonyan sarkallva arra a bírákat, hogy erkölcsi megfontolásokra támaszkodjanak a döntéshozatal során. Kiváló vitázóként tartották számon, szinte mindig felülkerekedett vitapartnerein, ha álláspontja megvédéséről volt szó. A demokrácia elkötelezett híve volt, erősen hitt a liberalizmusban, az egyenlőségben és az emberi jogokban.

A világhírű jogtudós az utóbbi években a University College London nyugalmazott professzora és a New York-i Egyetem professzora volt. Több könyve jelent meg, rendszeresen publikált, többek közt a New York Review of Books hasábjain. Munkássága óriási hatást gyakorolt a jogelméletre, gyakran folyt bele érzékeny ügyekbe, egyebek közt az abortusszal vagy a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos vitákba. Utóbbival kapcsolatban Magyarországon, a Közép-európai Egyetemen (CEU) is tartott előadást. Úgy vélte, habár a gyűlöletbeszéd sérti a társadalom egyes csoportjainak jogait, nem a cenzúra a legjobb eszköz visszaszorítására. Véleménye szerint csak akkor szükséges megfelelő korlátok beépítése, amikor a szélsőségesek konkrétan bűncselekményre, erőszakra szólítanak fel. A cenzúra, az egyes vélemények elhallgattatása ugyanakkor sérti a demokrácia legitimitását. A szélsőséges kijelentéseket ezért el kell szenvednie a társadalomnak, ugyanakkor - morális jogosultságából adódóan - fel kell lépnie ezek ellen az eszmék ellen, és el kell határolódnia tőlük. 2011-ben szintén a CEU vendége volt, akkor Mi a demokrácia? címmel tartott előadást.