Nagyon kell a Facebooknak a tinik játszótere

Bár mindennap találkozunk a közösségi médiával, még mindig képes folyton meglepni minket

Ön mit küldene ismerőseinek, ha tudná, hogy pár másodpercen belül semmi nyoma nem lesz az üzenetének? A Snapchat épp ezt a felhasználói élményt nyújtja, megy is rajta minden, főleg az amerikai tinédzserek kaptak rá az ízére. Annyira, hogy a Facebook 3 milliárd dollárt is hajlandó lenne fizetni a cégért. A szülők azonban egyre jobban aggódnak, mert az alkalmazás tökéletesen alkalmas a szexképek következmények nélküli küldözgetésre. 

A Facebookra naponta átlagosan 350 millió fotót töltenek fel az oldal felhasználói. Ez óriási szám, ha a képeket A4-es méretben kinyomtatnánk, beteríthetnénk velük az egész Velencei-tavat. Míg azonban a Facebookra feltöltött fotók számának növekedése az utóbbi hónapokban lassulni látszik, egy itthon szinte még teljesen ismeretlen, mindössze két éve létező mobilalkalmazás a fotómegosztások számában a nyáron utolérte a Facebookot, és azóta is folyamatosan növeli forgalmát.

Hogy ezt a rengeteg képet hányan állítják elő, arra csak tippek vannak, a főleg Amerikában népszerű Snapchatnek a becslések szerint világszerte több mint 30 millió felhasználója lehet. Többségük tinédzser vagy huszonéves, így nem csoda, hogy az épp a fiatal felhasználók elvesztése miatt siránkozó Facebook nemrég 3 milliárd dollárt (660 milliárd forintot – ez a pénz bőven meghaladja a négyes metró teljes árát is) ajánlott a cégért. A szekér tehát nagyon jól fut, de már gondok is bőven akadnak, főleg azért, mert a felhasználók rájöttek, hogy az alkalmazás tökéletes a szexchatre.

Mi a fene az a Snapchat?

A Snapchat egy közösségi mobilalkalmazás, aminek lényege, hogy a felhasználók képeket, rajzokat, szöveget és rövid videókat küldhetnek egymásnak, amelyek – miután a címzett megnézte őket – pár másodpercen belül törlődnek. A címzett persze azt is megteheti, hogy megtartja az üzenetet, átszerkeszti, belerajzol és továbbküldi, de végül ebben az esetben is törlődik a kép a küldő és a fogadó telefonról is. A feladó állíthatja be, hogy pontosan mennyi ideig láthatja az üzenetet a címzett: jelenleg 1 és 10 másodperc közötti skálán választhatunk. Az üzeneteket a fejlesztők eredeti szlogenje szerint lehetetlen visszakeresni, azoknak még a Snapchat szerverein sem marad nyoma.

A cég tipikus Szilícium-völgyi startup, stanfordos diákok fejlesztették ki az alkalmazást, azóta egyiküket ki is rúgták az egyetemről, és ahogy az ilyen történetekben lenni szokott, egy korábbi iskolatársuk be is perelte a Snapchat vezetőit, mondván, az ő ötletét lopták el. Ugyan az alkalmazás felhasználóinak tábora elképesztő gyorsasággal bővül, a cégnek állítólag még mindig nincsenek bevételei, eddig startupok finanszírozására szakosodott befektetési alapok tartották el őket.

A Snapchat pénzelése azonban egyelőre határozottan jó üzletnek tűnik: a cég értékét év elején még csak 60-70 millió dollárra becsülték, nyáron 860 millióra, november elején pedig a Wall Street Journal szerint a Facebook már 3 milliárd dollárt adott volna az alkalmazásért, de a tulajdonosok nemet mondtak az ajánlatra. Ezzel elérték, hogy pár nap múlva már 3,5 milliárd dollárra taksálják a cég értékét.

Miért jó?

A Snapchat tulajdonképpen egy nagyon jó ötletre épített, egyszerű filozófia szerint működő és egyszerűen kezelhető mobilalkalmazás, két legnagyobb előnye talán a gyorsaság és az üzenetek automatikus törlése. Előbbi elsősorban a fiatalok számára vonzó, a felhasználók 95 százaléka 29 év alatti, sokan még kiskorúak is. Az amerikai gimnazisták és felsőtagozatosok körében hatalmas népszerűségre tett szert az alkalmazás, ők már többnyire ezzel szórakoztatják magukat a tanórákon, a néhány éve még menő Facebookra pedig egyre kevesebbszer jelentkeznek be.

Nem az örökkévalóságnak készül Forrás: AFP

A második nagy előnyt, az üzenetek törlését kezdetben az alkalmazás legnagyobb gyengéjének tartották a befektetők, most viszont már jól látszik, hogy inkább vonzóvá teszi a Snapchatet. Ez teszi ugyanis lehetővé, hogy mindenféle felelősség nélkül, tulajdonképpen akármiről képeket és videókat küldhessenek egymásnak a felhasználók. Később úgysem érheti őket büntetés, hiszen senki nem tudja meg, miről üzengettek egymásnak.

Miért rossz?

A Snapchatnek azonban számos ellensége is akad. Középiskolai tanárok panaszkodnak arra, hogy a diákjaik ezzel vannak elfoglalva a tanórákon, a szülők pedig sokszor igyekeznek távol tartani kiskorú gyermekeiket az alkalmazástól, mivel attól félnek, hogy a törlés miatti felelőtlenségből durva, gusztustalan vagy bántó üzeneteket küldenek és fogadnak majd rajta keresztül.

A legsúlyosabb vád a Snapchat ellen azonban az, hogy akár kiskorúak is minden nehézség nélkül küldhetnek rajta egymásnak szexképeket. És ez nemcsak a vaskalapos szülők rémképe, hanem felkapott divat, amire az Egyesült Államokban már külön szó is van: a szöveges üzenetek váltását jelölő textingből képzett kifejezéssel sextingnek mondják, amikor az internethasználók másról vagy saját magukról készült meztelen fotókat osztanak meg egymással. Uyan Evan Spiegel, a Snapchat mindössze 23 éves vezérigazgatója többször kijelentette, hogy a felület nem támogatja az ilyen témájú üzeneteket, az ezzel kapcsolatos rendőrségi ügyek szaporodása azonban másról árulkodik.

Ghostface Chillah, a Snapchat emblémája és kabalafigurája Forrás: AFP/Getty Images/Kevork Djansezian

Idén nyáron Oregon államban ítéltek 10 év börtönre egy középiskolai tanárt, miután beismerte, hogy Snapchaten keresztül szexuális képüzeneteket váltott egyik diákjával, a kanadai Lavalban pedig novemberben kezdődött a pere annak a 10 fiúnak, akik a vád szerint egymás barátnőiről készítettek meztelen képeket, és azokat köröztették egymás között. A fiúk mindegyike 13 és 15 év közötti.

Felmerül azonban a kérdés: hogyan lehetne ilyesmit a vádlottakra bizonyítani, ha örökre törli a rendszer az üzeneteket. Így jutunk el a Snapchat másik nagyobb botrányához. Idén tavasszal ugyanis több újság is megírta, hogy – egy hosszadalmas és bonyolult eljárással ugyan, de – visszanyerhetőek az üzenetek a Snapchat szervereiről. A képek visszaállítása többórás művelet, rendőrségi nyomozások során például képenként 300-500 dollár (70-110 ezer forint) közötti összeget kérnek érte a megbízótól a Snapchat programozói.

De akkor miért kell a Facebooknak?

Ezek után különösen érdekes, hogy miért ajánlhatott mégis 3 milliárd dollárt a cégért a Facebook. Zuckerbergék vállalatához képest a Snapchat szinte semmi: a Facebooknak majdnem 37-szer több felhasználója van, ráadásul a Snapchat az Egyesült Államokon kívül egyelőre szinte teljesen ismeretlen, és eddig egyetlen árva cent bevételt sem hozott.

Evan Spiegel, a Snapchat vezérigazgatója. Őt rúgták ki az egyetemről. Forrás: AFP/Getty Images/Steve Jennings

A Snapchat megvásárlásával azonban a Facebook növelni tudná a piaci bizalmat magával szemben. Komoly gondokat okozott ugyanis, hogy a cég a legutóbbi üzleti jelentésében beismerte, hogy a tinédzserek körében egyre veszítenek népszerűségükből. A Facebook-részvények árfolyama 55 dollárról 46-ra süllyedt, ami azért is különösen súlyos, mert a cég jelenlegi üzleti modellje a folyamatos növekedésre alapoz. A Snapchat felvásárlásával Zuckerberg elhitette volna a befektetőkkel, hogy cége továbbra is számít a fiatal felhasználókra, és van is stratégiája a megtartásukra. Ráadásul a mobilon facebookozók is új élménnyel gazdagodhattak volna.

Spiegelék azonban szinte gondolkodás nélkül utasították vissza a nagyvonalú ajánlatot, és – számításaiknak megfelelően – ezzel is csak tovább növelték a Snapchat értékét, hiszen alig pár nap alatt félmilliárddal nőtt a cég becsült értéke, és ma már 3,5 milliárdra taksálják. Lassacskán pedig a bevételek is megindulhatnak, több amerikai vállalat, köztük a hatalmas Taco Bell gyorsétteremlánc is snapchates reklámkampányokat indított.