Véget ért a hidegháború Kuba és az USA közt

Az Egyesült Államok kubai nagykövetségén fél évszázad után ismét felvonták az amerikai zászlót.

Az Egyesült Államoknak és Kubának véget kell vetnie egymás "kölcsönös elszigetelésének", a normalizált kapcsolatok megkönnyítik a párbeszédet, amely elősegíti egymás kölcsönös jobb megértését - hangsúlyozta John Kerry amerikai külügyminiszter pénteken Havannában, amikor az Egyesült Államok nagykövetségének épületénél ünnepélyesen felvonták az amerikai zászlót. Az amerikai diplomácia vezetőjének szavai szerint

az Egyesült Államok és Kuba immár nem ellensége vagy riválisa, hanem szomszédja egymásnak.

Valódi demokrácia

Kerry a nagykövetséget több mint 54 év után hivatalosan megnyitó szertartáson kétszer is spanyolra váltott a kubai televízió által is élőben közvetített beszédében. "Nincs mitől félni" - mondta spanyolul a külügyminiszter, rámutatva, hogy a diplomáciai nyitás mindkét ország számára hasznos. John Kerry - az Egyesült Államok első külügyminisztere, aki 1945 óta a karibi szigetországba látogatott - hangsúlyozta, hogy Kuba jövőjét maguknak a kubaiaknak kell alakítaniuk, de rámutatott, hogy az Egyesült Államok határozottan fel fog lépni az emberi jogok védelmében.

Havanna részéről politikai nyitást sürgetve rámutatott: az amerikai kormánynak továbbra is az a meggyőződése, hogy

Kuba érdekeit a valódi demokrácia szolgálja, amelyben az emberek szabadon választhatják meg vezetőiket, fejezhetik ki gondolataikat és gyakorolhatják vallásukat".

Kerry szerint Kubának valódi demokráciára van szüksége Forrás: AFP/Getty Images/Chip Somodevilla

Akik leeresztették

Az amerikai zászlónak felvonásán, amely egyben a két ország hidegháborús szembenállásának lezárását is jelképezte, részt vett ugyanaz a három volt amerikai tengerészgyalogos, aki több mint fél évszázaddal ezelőtt leeresztette azt.

A ceremóniát a nagykövetség területén kívülről több száz kubai követte üdvrivalgással. John Kerry a nap folyamán később találkozik Jaime Lucas Ortega Alamino havannai érsekkel, illetve kubai ellenzéki aktivisták egy csoportjával, és közös sajtóértekezletet tart majd kubai kollégájával. Jeb Bush republikánus elnökjelölt-aspiráns a havannai nagykövetség felavatását Fidel Castro volt kubai elnöknek adott születésnapi ajándéknak nevezte. (Castro csütörtökön töltötte be a 89-et). Bush kubai származású riválisa,

Marco Rubio azt kifogásolta, hogy a nyitás nemzetközileg legitimálja a Castro-rendszert és lökést ad a gazdaságának.

Megpróbálják máshogy

Barack Obama amerikai és Raúl Castro kubai elnök december 17-én jelentette be, hogy a két ország a kétoldalú viszony normalizálására fog törekedni. Az amerikai kormány az év eleje óta enyhített a John F. Kennedy elnök által 1962-ben bevezetett és 1996-ban a Helms-Burton-törvényben megerősített gazdasági embargón - ennek teljes feloldása a kongresszus kompetenciája - és levette Kubát a terrorizmust támogató országok listájáról. Obama és Castro áprilisban az amerikai államok panamai csúcstalálkozóján megbeszélést folytatott egymással.

Az Obama-kormány álláspontja szerint a több mint fél évszázados elzárkózás nem ingatta meg a kommunisták uralmát a karibi szigetországban,

ezzel szemben a közvetlen kapcsolattartás, egyebek között az emberi jogok kérdésének napirenden tartása hosszú távon nagyobb valószínűséggel vezethet el a demokratikus és piaci reformokhoz.

Washingtonban már megvolt

A havannai amerikai érdekképviselet, amely 1977 óta a svájci nagykövetség részeként működött, július 20-án nyerte vissza a nagykövetségi rangját. Ugyanazon a napon, mint a Kuba washingtoni diplomáciai missziója, amelynél már akkor felvonták a kubai lobogót, Bruno Rodriguez külügyminiszter jelenlétében.