Gorbacsov háborúval riogatja Európát

A berlini fal leomlásának 25. évfordulója
Mihail Gorbacsov
Vágólapra másolva!
Egész Európa háborúba sodródhat az ukrajnai válság miatt Mihail Gorbacsov szerint.
Vágólapra másolva!

A volt szovjet pártfőtitkár a Der Spiegel című német hírmagazin szombati számában megjelent interjúban ismét bírálta az Oroszország elleni szankciókat, és úgy vélekedett, hogy a Nyugat kizárja Oroszországot a globális gondok, köztük a nemzetközi terrorizmus és a klímaváltozás megoldását célzó munkából.

Buta politika?

A Nyugat, és különösen Németország Oroszország elszigetelése mellett arra is törekszik, hogy gazdasági szankciók révén megbuktassa Vlagyimir Putyin államfőt, ami nemcsak „hiba”, hanem „nagyon buta és rendkívül veszélyes” próbálkozás – mondta Gorbacsov.

Mihail Gorbacsov szerint új enyhülésre lenne szükség Forrás: MTI/EPA/Jens Kalaene

Szerinte a nyugati magatartás miatt az ukrán-orosz konfliktus egész Európát lángba borító háborúval folytatódhat. Ha valaki a jelenlegi „felizzott hangulatban elveszíti a hidegvérét, akkor nem éljük túl a következő éveket” – mondta.

Védte a krími annexiót

Sürgősen „új enyhülésre”, a Nyugat és Oroszország kapcsolatának „kiolvasztására” van szükség – tette hozzá Mihail Gorbacsov. „Mi, oroszok mindent meg fogunk tenni ezért” – hangsúlyozta. Ugyanakkor védelmébe vette a nyugati szankciók egyik fő kiváltó okát, az ukrajnai Krím félsziget Oroszország általi bekebelezését. Úgy vélte, a Krímben „az emberek világosan és egyértelműen megmondták, hogy Oroszországhoz akarnak tartozni”.

Vlagyimir Putyinról szólva Gorbacsov kiemelte, hogy a 2000-ben hatalomra került elnök nagyon nehéz helyzetben vette át a Kreml vezetését, és maradandó érdeme, hogy sikerült megakadályoznia az ország széthullását.

Vlagyimir Putyin még csak az út felénél jár? Forrás: AFP/Ria Novosti/Alexei Druzhinin

Az út fele

Ugyanakkor Oroszország „a demokráciához vezető útnak csak a felét tette meg”, és Putyin a 2012-ben kezdődött harmadik elnöki ciklusában „konzervatív” politikát követ és tekintélyelvű eszközöket alkalmaz, ami nem helyes, mert demokrácia nélkül nem tud továbbfejlődni Oroszország – fejtette ki a Szovjetunió utolsó pártfőtitkára, aki miután nem sikerült megakadályoznia a szovjet köztársaságok önállósulási törekvéseit, 1991. december 25-én lemondott a Szovjetunió elnöki tisztségéről.