Pénz és politika motiválja a hamis videók készítőit

This view taken on March 22, 2016 shows the broken glasses at Brussels Airport in Zaventem after a two explosions targeted the main hall. A string of explosions rocked Brussels airport and a city metro station today, killing at least 13 people, according to media reports, as Belgium raised its terror threat to the maximum level. / AFP / BELGA / JONAS ROOSENS

Hamisított videók jelentek meg az interneten a keddi brüsszeli terrortámadás után. A videókat úgy feliratozták, hogy a néző azt gondolja, Belgiumban készültek, a merényletek helyszínén. Mire kiderült az igazság, már sok ezren látták a képsorokat. A hamisítók valószínűleg nem unatkozó netezők.

Szenzációs felvétel jelent meg a Twitteren órákkal a brüsszeli Zaventem repülőteret ért terrortámadás után. A fekete-fehér videón nagy betűkkel virít a terrortámadás napjának dátuma, majd egy robbanást lehet látni. A detonáció után földön fekvő embereket mutat a kamera.

A készítője azt állította erről a videóról, hogy a brüsszeli reptér egyik biztonsági kamerájának felvétele a terrortámadásról.

A baj csak az, hogy hazudott.

Ez a felvétel nem a brüsszeli repülőtéren készült 2016-ban, hanem Moszkvában, 2011-ben. Az orosz főváros egyik repülőterén, Domogyedovón is merénylet történt: 35-en haltak meg.

A videó meghamisítója annyit csinált, hogy az eredetileg színes felvételt fekete-fehérré alakította, rárakta a keddi merénylet dátumát, és kicsit vágott is a felvételen.

A meghamisított videó gyorsan elterjedt a Twitteren és a Facebookon, nagy hírportálok is átvették. Mi is beletettük percről percre tudósításunkba, majd amikor rájöttünk, hogy tévedtünk, gyorsan le is vettük a posztot.

Hamisítók nem csak a domogyedovói merénylet képeit "hasznosították újra". Egy minszki robbantásról készült videó is elterjedt a neten, meghamisítva.

Így nézett ki a Zaventem repülőtér a robbantás után Forrás: AFP/Jonas Roosens/Jonas Roosens

"A hamis videók készülhetnek politikai indíttatásból: az álhírekkel a közvéleményt akarják befolyásolni a készítőik. Egy másik lehetséges oka a klikkvadászat" – mondta a The Guardiannek Alastair Reid, a neten terjedő álhírek leleplezésére szakosodott First Draft nevű szervezet egyik vezetője. Az ilyen hamis videók azért terjedhetnek el viszonylag gyorsan, mert

a közösségi szájtokon keresztül a készítők hatalmas közönséget tudnak elérni.

A nagy médiacégeknek ráadásul versenyezniük is kell a közösségi szájtokkal: nem mindegy, hogy egy hírt ki és mikor publikál először. Időnként felbukkannak olyan információk, olyan fotók és olyan videók, amik egyszerűen túl jók ahhoz, hogy az ellenőrzésükkel foglalkozzanak az újságírók" – mondta Alastair Reid.