Michel Aoun államfő jóváhagyta a harmincfős kabinet összetételét, de a parlamentnek még szavaznia kell róla - tájékoztatott vasárnap este a miniszterelnök hivatal.
A bejelentés után Haríri közölte újságírókkal: legfontosabb feladatának tartja, hogy megvédje az országot a szomszédos Szíriában dúló polgárháború kedvezőtlen hatásaitól. A kormány nemzetközi segítséget fog kérni a Libanonba menekült - az ország lakosságának mintegy negyedét kitevő - 1,2 millió szíriai ellátásához - tette hozzá Haríri.
A kulcsfontosságú minisztériumok közül a külügyi és a belügyi tárcát ugyanazok fogják vezetni - Gibran Bászil és Nuhad Masnuk -, akik eddig is. A védelmi minisztérium élén viszont változást történt, Jakub Szarraf fogja irányítani.
A nemzeti egységkormány megalakulás fontos lépés a szíriai háborúval összefüggésbe hozható, két éve tartó belpolitikai válság rendezésében. A keresztények és a muzulmánok közötti nézeteltérések miatt az országnak két éven át nem volt elnöke, és ez idő alatt ügyvivő kabinet irányította az országot Tammam Szalám vezetésével.
Október 31-én választotta államfővé a parlament a maronita keresztény Michel Aount, aki három napra rá a szunnita Szaad Haríri volt miniszterelnököt bízta a kormány megalakításával. Aoun megválasztása nem sikerült volna Haríri támogatása nélkül. Ők régi politikai riválisok: míg a 81 éves Aoun a Hezbollah közeli szövetségese, a 46 éves Haríri a radikális síita szervezet nyílt bírálója. Míg az új miniszterelnök Bassár el-Aszad szíriai elnök kérlelhetetlen bírálója, a Hezbollah több ezer harcost küldött Szíriában, hogy harcoljon az Aszadhoz hű hadsereg oldalán.
Szaad Haríri a 2005-ben meggyilkolt volt miniszterelnök, Rafík Haríri fia, és 2009 végétől 2011 elejéig volt kormányfő. Kormánya azután bukott meg, hogy a Hezbollah és az Amal síita mozgalmak által delegált miniszterek lemondtak a Rafík Haríri meggyilkolásának ügyében egy hágai különbíróságon indult per miatt. A vád szerint ugyanis a Hezbollah több tagjának is köze lehetett a bűntényhez. A lemondott síita miniszterek viszont úgy vélték, hogy az ügyben eljáró hágai bíróság tagjai "Izrael és az Egyesült Államok zsoldosai".
A felekezetek szerinti hatalommegosztás szerint Libanonban az elnök mindig maronita keresztény, a kormányfő szunnita, a parlament elnöke pedig síita.