A kolumbiai gerillák átadják fegyvereiket

Megkezdődött a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) leszerelése, miután a gerillaszervezett kis híján hétezer harcosa megérkezett az erre a célra kialakított övezetekbe - közölte hétfőn Juan Manuel Santos kolumbiai államfő.

A FARC "utolsó menetének" nevezik azt a folyamatot, amelynek során a gerillákat átszállították azokba az övezetekbe, ahol - 50 évi fegyveres felkelés után - fél éven belül le kell tenniük a fegyvert.

Az ország legkülönbözőbb pontjairól a szélsőbaloldali gerillák a folyókon hajókkal, csónakokkal, illetve viharok által megrongált utakon gyalog vagy teherautóval érkeztek a 26 kijelölt övezet felé, hogy átadják az ENSZ-nek a fegyvereket, és felkészülnek a polgári életbe való visszatérésre. Csaknem

hétezren közülük már megérkeztek a kijelölt övezetekbe, és megkezdték a harci eszközök beszolgáltatását

az ENSZ felügyelete alatt.

Az ENSZ felügyeli a leszerelést

Santos elnök hangsúlyozta, hogy mostantól az állam és szervezet között kötött békemegállapodással összhangban fokozatosan végbemegy a leszerelés. A FARC fegyvereseinek megérkezése ezekbe az övezetbe "rendkívül fontos lépés" - tette hozzá. "Történelmi esemény Kolumbia" számára, mert ennek nyomán elindul a leszereltek visszatérése a társadalomba.

A folyamat befejezésével

minden, a tűzszünetre, a fegyveresek leszerelésére vonatkozó egyezség hatályba lép

- hangsúlyozta az államfő, aki felkérte az ENSZ kolumbiai missziónak tagjait, hogy nagy gondosan ügyeljenek a békemegállapodás teljesítésére, hogy elkerüljék a benne foglaltak helytelen értelmezését.

Fél évszázadig tartott

Az 1964-ben egy parasztfelkelés során létrejött FARC fegyvereseinek "utolsó menete" a konfliktus lezárásának egyik újabb lépése.

A konfliktusban a hivatalos becslések szerint több mint 260 ezren haltak meg,

60 ezren sebesültek meg és 6,9 millióan menekültek el otthonukból.

Ennek a félévszázados kilátástalan küzdelemnek vetett véget a kormány és a FARC között kétszeri "nekifutásra" született békemegállapodás. A Norvégia és Kuba védnökségével létrejött egyezség első változatát a felek tavaly szeptember 26-án írták alá, s azt nem kötelező erejű népszavazásra bocsátották azzal a céllal, hogy megerősítsék törvényességét. Csakhogy az október 2-án rendezett referendumon a voksolók szűk többsége (52 százaléka) nagy meglepetésre elutasította. A békeszerződés ellenzői szerint az eredeti egyezmény túlságosan is elnéző volt a fegyveresekkel szemben, ezért annak újratárgyalását követelték.

A kormány és a FARC november 12-én fogadta el az új békemegállapodást a kubai fővárosban,

Havannában, de az nem tér el jelentősen az első változattól, sőt annak vitatott pontjai közül több továbbra is szerepel benne. Ezek egyike, hogy 2026-ig tíz mandátumot biztosítanak a FARC-nak a kolumbiai parlamentben, vagyis a szervezet indulhat a választásokon. A kolumbiai parlament szenátusa és alsóháza november utolsó napjaiban hagyta jóvá az immár végleges megállapodást.