Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Továbbra sem lehetünk biztosak benne, hogy a szombat esti londoni terrortámadás áldozatainak száma megáll hétnél, ugyanis a londoni kórházak jelentése szerint 21 ember állapota még mindig válságos. Köztük van az a rendőr is, aki ugyan szolgálaton kívül volt, de közelharcba bonyolódott a terroristák egyikével. Összesen 48-an részesültek kórházi kezelésben.
A 38 éves Giovanni Sagristani az El Pastor nevű étteremben szórakozott a barátaival, amikor az egyik támadó berontott, és megkéselt egy nőt.
A civil rendőr leteperte a gyilkost, a dulakodás közben viszont több késszúrást is kapott.
Rajta kívül még két másik rendőr is megsérült a támadással összefüggésben, az ő állapotuk súlyos, de nem életveszélyes. Ugyancsak a sebesültek között van az a szerencsétlenül járt férfi is, aki a terroristák brutális akcióját ugyan megúszta, a kiérkező rendőri erők golyózáporában viszont fejlövést kapott. A Royal London Hospitalban kezelt férfiról az orvosok azt mondták, biztos, hogy felépül. Vele kapcsolatban a rendőrség úgy nyilatkozott, hogy azért találhatták el, mert a kialakult káoszban nem volt biztos, hogy ő nem a támadókhoz tartozik. Összesen nyolc kommandós tüzelt a terroristákra, akik összesen ötven golyót lőttek ki, amely még a pánikszerű lövöldözéshez képest is kifejezetten soknak számít.
Attól féltek, hogy a merénylők bombát erősítettek magukra, ezért akartak biztosra menni.
Az M1-nek nyilatkozó szakértő, Gyarmati István szerint a rendőrök ennek ellenére jól reagáltak, hiszen egy váratlan eseményt nyolc perc alatt elhárítottak. A londoni kapitányságra egészen pontosan szombat este 10 óra 8 perckor futott be az első riasztás, ehhez képest 10 óra 16 perckor a rendőri erők már végeztek is az elkövetőkkel.
Az utólag rekonstruált eseménysor alapján a terrortámadás helyi idő szerint 21 óra 58 perckor kezdődött, amikor egy bérelt furgon ráfordult a London Bridge északi hídfőjére, ott pedig a járókelők közé hajtott. Arról nincsenek pontos számok, hogy itt mennyi embert gázolt el, mindenesetre a terroristák a járművet tovább vezették, hogy néhány pillanattal később nekivezessék a Barrowboy and Banker pubnak.
A három támadó kiszállt az összeroncsolódott gépkocsiból, nagyjából 20-30 centiméter pengehosszúságú késeket vett elő, majd rárontott a közeli Borough Market kocsmáinak és éttermeinek vendégseregére.
A mentőegységeket 10:07-kor értesítették, rá egy percre pedig a rendőröket is riasztották.
A megtámadott emberek közül néhányan megpróbáltak védekezni, székekkel és üvegekkel dobálták meg a terroristákat, ennek ellenére "sikerült" többeket agyonszúrniuk. Egyelőre az sem világos, hogy ezen a helyszínen hányan vesztették életüket. A szemtanúk arról számoltak be, hogy miközben gyilkoltak, azt üvöltözték, hogy
ezt Allahért tesszük!
A teljesen megvadult terroristákat végül a Wheatsheaf kocsma előtt lőtték le a fegyveres erők.
Bármennyire különös, egyelőre egyetlen halálos áldozat nevét sem hozták nyilvánosságra. Biztosan csak annyit lehet tudni, hogy egy kanadai állampolgár meghalt, közölte Justin Trudeau kanadai miniszterelnök. Kora este a francia belügyminiszter bejelentette, hogy egy francia áldozata is van a merényletnek. Jean-Yves le Drian hozzátette, hogy másik hét francia állampolgár megsérült, négyen súlyosan. A BBC arról írt, hogy értesülései szerint egy új-zélandi állampolgár is az áldozatok között van, őt több órán át operálták, hiába.
Megsérült még két ausztrál turista is, rajtuk kívül tudunk még német és spanyol sebesültekről.
Úgy tűnik, egy nap nem volt elég idő ahhoz, hogy a terroristák neveit nyilvánosságra hozzák. Valószínűleg biztonsági megfontolások állnak a döntés mögött, hiszen az teljesen egyértelmű, hogy az angol hatóságok pontosan tudják, hogy kik követték el a merényletet. Nincs megerősítve, de néhányan a fényképek alapján felismerték az egyik elkövetőt, elmondásuk szerint
ez a férfi pakisztáni származású volt, feleségével jellegzetes muszlim viseletben járt, illetve rendszeresen tanított másokat is a Koránból.
Alapvetően békés embernek írták le, ugyanakkor megjegyezték, hogy meglehetősen furcsán viselkedett. Egyikük arról beszélt, hogy a napokban arról érdeklődött nála, hogy hol lehet furgont kölcsönözni, egy másik ismerős pedig azt mondta, hogy a közelmúltban arra szólította fel a férfi, hogy lázadjon fel a rendszer ellen.
A hatóságok azt közölték, hogy több támadót nem keresnek, a megölt három férfin kívül más nem vett részt közvetlenül az akcióban.
Nevek tehát nincsenek, a hatóságok viszont keményen dolgozhatnak a háttérben, legalábbis erre utal, hogy ma délelőttől több helyszínen is rajtaütések voltak London-szerte. A razzia első körben a kelet-londoni Barking negyedet célozta, a Scotland Yard vasárnap délután arról adott tájékoztatást, hogy itt összesen 12 embert vettek őrizetbe. Az akció nem ért véget, Barking városrészben, illetve a környék több lakóingatlanban is házkutatások zajlottak.
Az esti órákban aztán újabb fejlemények történtek, hírügynökségi beszámolók szerint fegyveres rendőrök csaptak le az ugyancsak kelet-londoni East Hamben, ahol szintén egy lakást kutattak át.
A szomszédok beszámolói szerint tucatnyi egység érkezett ki, két embert elfogtak.
A Scotland Yard nem kívánta megerősíteni az értesülést, így nem biztos, hogy ez az elfogás összefüggésben van a szombati terrorral.
Még mindig nem nevezték meg a terroristákat, és egy terrorszervezet sem akadt, amely magára vállalta volna az akciót. Jóllehet, az Iszlám Állam korábban minden hasonló merényletet örömmel vett a nevére. Mindenesetre megjelentek olyan felvetések, hogy a mostani támadás válasz lehet egy múlt heti Royal Air Force (RAF) csapásra, amely Szíriát bombázta. Erről az Iszlám Államhoz közeli médiumok felületein jelentek meg kommentek a szimpatizánsok részéről.
A RAF által ledobott bombákról ugyanis előkerült egy fotó, amelynek tanúsága szerint a bombatesteken az volt olvasható, hogy "Szeretettel Manchesterből", utalva a két hete Manchesterben elkövetett robbantásokra. Az Iszlám Állam híve szerint a londoni támadás erre a "pimaszságra" adott válasz.
Frissítés: az Iszlám Állam terroristái voltak
Cikkünk megjelenése után nem sokkal kiderült, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára a merényletet. "Az Iszlám Állam harcosainak egy alakulata hajtotta végre a tegnapi londoni támadást" - olvasható a dzsihadista terrorszervezet szócsöveként működő hírügynökség, az Aamák közleményében, írja az MTI.Június 8-án, azaz csütörtökön parlamenti választásokat tartanak Nagy-Britanniában, a merénylet nyomán a konzervatív és a munkáspárt rögtön be is jelentette, hogy a hétvégére felfüggesztik a kampányolást, hétfőtől azonban minden megy tovább. Az euroszkeptikus UKIP ezt nem tette meg, azzal érveltek, hogy a terrorizmus nem boríthatja fel az életet, nem győzhet a demokrácia felett, így ők változatlanul kampányolnak.
A világ vezetői kivétel nélkül elítélték a támadásokat, és segítségükről biztosították a briteket. Volt azonban olyan párt, amely besokallt az újabb terrortól, a német AFD egyik vezetője például meglehetősen agresszívan bírálta Angela Merkel kancellárt és a német kormányt.
Tartsátok meg magatoknak a bla-bla szövegeteket a részvétről, csináljatok végre valamit, beszéljetek a problémáról, ami az iszlám maga!
- írta ki Twitterre Beatrix von Storch, majd néhány perccel később azt vetette Angela Merkel szemére, hogy a politikájának köszönhetően feléledt a terror Európában.
Nemcsak von Storchnál szakadt el valami, hanem a mindig visszafogott Theresa May is szokatlanul élesen fogalmazott a terrortámadás kapcsán. A miniszterelnök vasárnap a kabinet válsághelyzeti tanácskozó testülete, a Cobra ülése után első körben közölte, hogy a történtek ellenére megtartják az előrehozott parlamenti választásokat, majd kijelentette, hogy
Nagy-Britanniában eddig túl nagy volt a tolerancia az iszlám szélsőséggel szemben,
ez az ideológia pedig csak akkor lesz legyőzhető, ha sikerül mindenkivel megértetni, hogy a brit értékek magasabb rendűek annál, amit a "gyűlölet szónokai és hívei kínálnak". May ez után nekiment az internetes szolgáltatóknak is, azt állította, hogy ezek a nagyvállalatok teret biztosítanak a dzsihádnak.
Nem szabad megengedni, hogy ez az ideológia bárhol biztonságban tenyészhessen, márpedig az internetalapú szolgáltatásokat nyújtó nagyvállalatok éppen ehhez járulnak hozzá.
Jelezte, hogy olyan nemzetközi megállapodásokat kell kötni, amelyek szabályozzák a virtuális teret a szélsőségesség és a merénylettervek terjesztésének megakadályozása érdekében. Hozzátette, hogy kész növelni a terrorcselekményekért kiróható börtönbüntetések időtartamát is.
