7,6 milliárdan vagyunk a Földön

2017.07.11. 17:31

Az Egyesült Nemzetek Világszervezete (ENSZ) 2017. június 21-én tette közzé a világ népességszámára vonatkozó legfrissebb becslését. Eszerint ma közel 7,6 milliárd ember él a Földön. Az adat azért is döbbenetes, mert az 1950-ben mért - ekkor készült az első népesség-előrejelzés - 2,5 milliárd főhöz képest a bolygó lakossága megháromszorozódott. A gyarapodásban nincs megállás, továbbra is növekedő trenddel kell számolni.

Az ENSZ ugyanakkor azt is megállapítja, hogy a bővülés üteme csökkeni fog, mégpedig a termékenység visszaesése miatt. Csakhogy a lassulás ellenére a világ népessége a közepes szintű termékenységgel számolt prognózis szerint is

2050-re eléri majd a 9,8 milliárdot, 2100-ban már a mostani érték másfélszerese, 11,2 milliárd fő lakhatja a Földet.

Ennél is durvább a helyzet, ha az ENSZ magas termékenységgel számolt becslését vizsgáljuk. E szerint 2050-re 10,8, az évszázad végére 16,5 milliárd fős népességet mondhat magáénak a bolygó.
Ha viszont az alacsony termékenységű előrejelzést vesszük figyelembe, akkor a Föld lakosainak száma 2053-ban 8,8 milliárd fővel elérheti a maximumát, ezt követően visszaesés következhet, hogy 2100-ra 7,3 milliárd alá zuhanjon a népesség.

Újszülöttek egy túlzsúfolt világbanForrás: AFP/CTK/Frantisek Iván

Az elmúlt évszázadokra visszatekintve az derül ki, hogy a népesség egyre gyorsuló ütemben emelkedett, ennek mértéke az 1960-as évek második felében volt a legjelentősebb, ekkor évente több mint 2 százalékkal növekedett a népességszám. Az 1980-as évtized második felétől kezdődően viszont folyamatosan mérséklődött a növekedési ütem.

Jelenleg ott tartunk, hogy napjainkban évente 1,1 százalékkal gyarapodik a világ népessége. Ez 83 millió embert jelent.

A népességnövekedés üteme 2050-re 0,5, a század végére mindössze 0,1 százalék körüli alakulhat.

A jelentés rámutat, hogy a legjelentősebb népességrobbanás az afrikai kontinensen zajlik, ahol 1950-2017 között 5,5-szeresére nőtt a népességszám, de Latin-Amerika, Ázsia és Óceánia népessége is több mint háromszorosára emelkedett ugyanezen időszak alatt. A legkisebb növekedés természetesen Európában volt, mindössze 1,4-szeres szorzót sikerült összehozni. Észak-Amerika lakossága mindeközben duplájára nőtt.

Nyüzsgő város Dél-AfrikábanForrás: AFP/Citizenside/Benjamin Pugh-Jones

Az ENSZ előreszámítása szerint az egyes földrészek népességszámában további radikális változások mennek majd végbe a századforduló végéig.

  • Ázsia továbbra is a legnépesebb földrész marad 4,8 milliárd fővel, de ez már csökkenő létszámot jelent a 2050-es évtized közepén tetőző mintegy 5,3 milliárdhoz képest.
  • Mindeközben Afrika súlya jelentősen megnő, 2050-re jelenlegi lakosainak száma megduplázódik, a század végére pedig további 77 százalékos növekedéssel megközelíti a 4,5 milliárd főt. 2100-ra az Afrikában élőknek a világ népességében előrebecsült aránya 40 százalékos lesz, amely alig marad el Ázsia 43 százalékos részesedésétől.
  • Észak-Amerika lakossága ugyancsak folyamatos emelkedéssel a jelenleginek 1,4-szeresére növekszik századunk végéig, és meghaladja a 499 millió főt.
  • Európa az egyetlen földrész, amely esetében a mostaninál alacsonyabb népességszámot, mintegy 653 millió főt prognosztizál az előrejelzés a vizsgált időszak végére. Az öreg kontinensnek nemcsak a népességszáma csökken közel 9 százalékkal, hanem a Föld népességéhez viszonyított részaránya is 10-ről 6 százalékra zsugorodik.

Az előrejelzés az egyes országok szintjén is figyelemreméltó változásokat vetít előre. 2017–2050 között a globális növekedés fele mindössze kilenc ország „eredménye” lesz, közülük is India és Nigéria a népességgyarapodás legfontosabb mozgatórugói. A két ország adja majd a világ növekményének több mint ötödét. India lakossága várhatóan 2023-ban eléri Kínáét, ekkor mindkét ország népessége 1,43 milliárd fő körül lesz. Ezt követően az Indiában élők száma meghaladja a jelenlegi legnépesebb országét. A 2030-as évek elejétől Kína lakossága kismértékben csökkenni kezd, míg India a 2060-as évek elejére éri el maximumát, az 1,68 milliárd főt. Nigéria napjaink hetedik legnagyobb népességű országa, de miután itt a leggyorsabb a növekedés üteme,

2047-re az Egyesült Államokat is megelőzve a Föld harmadik legnépesebb államává lép elő.

Minél szegényebb, annál több

Az előrejelzések szerint a népességnövekedés a világ kevésbé fejlett térségeiben fog a leginkább bekövetkezni, 2050-re a jelenlegi 6,3 milliárdról 8,5 milliárdra emelkedik itt a lakosok száma.

A legdinamikusabban az ún. legkevésbé fejlett országok népessége nő: a jelenlegi 1 milliárdról a század közepére közel duplájára, 2100-ra pedig meghaladja majd a 3 milliárdot.

Ugyanebben az időszakban a fejlettebb régiókban alig 2 százalék körüli növekedés prognosztizálható.

Az időseké a jövő

A Földön élők létszámának növekedésével párhuzamosan zajlik a népesség elöregedése is. A termékenység csökkenésének és az életkilátások jelentős javulásának köszönhetően egyre idősebb korösszetételű a lakosság.

Túl a 60-onForrás: Thinkstock

A változások jól nyomon követhetők a három főbb korcsoport népességen belüli arányával: 

1950-től a század végéig a 15 év alattiak aránya közel felére apad (34-ről 18 százalékra), míg a 65 éves és idősebbeké 4,5-szeresére nő (5-ről 23 százalékra).  

Érdemes külön megvizsgálni a 80 év feletti, ún. legidősebb időseket. 1950-ben még az 1 százalékot sem érte el a népességen belüli arányuk, alig voltak többen 14 milliónál. Ma 137 milliós ez a réteg, amely 2050-re ehhez képest is megháromszorozódik, a század végére pedig meghétszereződik, meghaladva ezzel a 909 millió főt.