Orbán Viktor is nyert az osztrák választásokon

2017.10.16. 13:03

Egész Európa politikai térképét is átrendezheti az osztrák választás után megalakuló kormány, mivel egy néppárti-szabadságpárti kabinet egyáltalán nem lenne feltétlen híve egy föderális Európának. A bevándorlás kérdéskörében a visegrádi négyekhez közeledhet az osztrák álláspont, így a magyar kormány mozgástere tovább bővülhet az európai színtéren. Ausztriai vélemények szerint nem lesz egyszerű menet a kormányalakítás.

Már csak a levélszavazatok megszámlálása van hátra, de szinte biztosan ki lehet jelenteni, hogy az október 15-i ausztriai előrehozott választás a bevándorláspárti erők súlyos vereségével zárult. A voksolás legnagyobb bukását az Ulrike Lunacek vezette Zöldek könyvelhették el, akik úgy estek ki a parlamentből, hogy 2013-ban még történelmük legjobb eredményét érték el, 2016-ban pedig egy zöldpárti politikust választottak Ausztria élére. Lunacek volt a legnagyobb élharcosa az Orbán Viktor vezette magyar kormány elleni fellépéseknek 2010 óta, és a legélesebb bírálója a magyar bevándorlási politikának. A választás bebizonyította, hogy ez már Ausztriában sem népszerű álláspont. 

Ulrike Lunacek, a Zöldek vezetője óriásit bukott

Forrás: AFP/Marie-Theres Fischer

Jobboldali tájkép

A vasárnapi voksolás alapjaiban rajzolta át az osztrák politikai térképet 2013 óta. Négy évvel ezelőtt az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) négy tartományban nyert (Bécs, Burgenland, Karinthia és Felső-Ausztria), míg az Osztrák Néppárt szintén négyben (Alsó-Ausztria, Salzburg, Tirol és Voralberg). A szabadságpárt akkor Stájerországban tudott győzni. Idén az ÖVP hat tartományban győzött, ami azt jelenti, hogy elhódította az FPÖ-től Stájerországot, míg az SPÖ-től Felső-Ausztriát. Az SPÖ meg tudta tartani Bécset és Burgenlandot, míg az FPÖ megszerezte Karinthiát.

A baloldali erők térvesztését érdekes módon a bécsi eredményeken lehet a legjobban látni. 2013-ban az SPÖ, a Zöldek és a liberális NEOS közösen 55,6 százalékot értek el, míg idén már csupán 46,3 százalékot. Ezzel szemben az ÖVP-FPÖ páros a 2013-as 34,9 százalékról 43,7 százalékra erősödött. Burgenlandban is ehhez hasonló folyamat játszódott le. A keleti tartományban négy éve az SPÖ és a Zöldek közösen 44,1 százalékot kaptak, míg most csupán 34,7 százalékot. A Magyarországgal határos tartományban 2013-ban az ÖVP-FPÖ kettős 44,2, míg most 58 százalékot kapott.

Heinz-Christian Strache és az Osztrák Szabadságpárt sokat erősödött 2013 óta

Forrás: AFP/Hans Punz

Nem kérnek a nyitott határokból

Az előbb bemutatott jelentős átrendeződések mögött nemzetközi lapvélemények szerint egyértelműen az áll, hogy az osztrák szavazóknak, főleg a vidéken élőknek teljes mértékben elege van a nyitott határok politikájából. A 2015-2016-ban az országra zúduló migránsáradat miatt nagyon sokan rájöttek arra, hogy van mit félteniük a megszerzett életszínvonalukból. Éppen emiatt nem a gazdasági témák uralták a kampányt, hanem a bevándorlás. A választók túlnyomó része azokat a pártokat részesítette előnyben, akik a szigorítás mellett törtek lándzsát, és gátat akarnak szabni Ausztria iszlamizációjának.

A Russia Today értékelése szerint az osztrák változások tovább erősíthetik azt a megosztottságot az EU-n belül, amit a migráció váltott ki 2015-ben. Az Európai Bizottság, Párizs és Berlin pozíciója tovább gyengülhet a szabadabb bevándorlás ügyében, ha Sebastian Kurz kerül Ausztria élére, aki a visegrádi országokkal együtt ellenzi a nyitott határok politikáját. Mindezek a történések pedig gyengíthetik a föderalista brüsszeli elképzelések valóra váltását.

Az osztrákok nagy része nem kér a nyitott határok politikájából

Forrás: Anadolu Agency/2017 Anadolu Agency/Omar Marques

Nézőpont: Orbán Viktor is nyert

Az Osztrák Néppárt vezetőjeként Sebastian Kurz győzött az osztrák választásokon, ami a közép-európai gondolat megerősödését jelzi - erről már a Nézőpont Csoport vezetője beszélt. Mráz Ágoston Sámuel úgy vélekedett: Kurz korábbi nyilatkozatai azt mutatják, hogy Ausztria vezetőjeként nem a német-francia tengelyre csatlakozna, hanem partnerségre törekedne a visegrádi négyekkel. Ez nem a csatlakozást jelenti a V4-ekhez, de megerősödik az a közép-európai gondolat, amelynek az a lényege, hogy az erős nemzetállamokra lehet felépíteni egy sikeres Európát - tette hozzá. Mráz Ágoston erre utalva úgy fogalmazott, hogy Sebastian Kurz győzött az osztrák választásokon, ám Orbán Viktor magyar miniszterelnök nyert.

A legvalószínűbb az ÖVP és az FPÖ alkotta koalíció, ám Kurz nem zárta ki az együttműködést a szociáldemokratákkal (SPÖ) sem, sőt úgy nyilatkozott, hogy kisebbségi kormányzásra is kész. Mráz szerint arról is szólt a voksolás, hogy szerte Európában azt üzenik az emberek a választásokon a pártoknak, hogy jobboldali fordulatra van szükség. Ez nem csupán a baloldali pártoknak szól, de például Németországban a CDU/CSU-nak is.

Sebastian Kurz, az Osztrák Néppárt vezetője partnerségre törekedne a V4-ekkel is

Forrás: Sputnik/Alexey Vitvitsky

Szorosabb osztrák-magyar-viszony

A Századvég elemzése szerint az osztrák választási eredmény a különböző koalíciós alternatíváktól függetlenül jó hírt jelent a magyar kormánynak, hiszen nyugati szomszédunknál mintegy 60 százalékos választói felhatalmazást kapott a szigorú bevándorláspolitikára, az iszlamizáció megállítására, a biztonságra és az erős nemzetállamokra építő politikai tábor. A köztudottan jó személyes dinamika mellett tehát az Európa-politikában is szorosabbra fűzhető az osztrák-magyar-viszony. A magyar V4-elnökség idején pedig ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a választási eredménnyel további lendületet nyerhet a visegrádi országok és Ausztria együttműködése, mellyel fontos európai ügyekben egyre nagyobb befolyást nyernek a térség országai – véli az intézet.

Szinte hibátlan Kurz

A győztes ÖVP-t vezető Sebastian Kurz sikerét emelték ki kommentárjaikban az osztrák lapok, de arra is kitértek, hogy nem lesz könnyű az FPÖ-vel várható koalícióalakítás. A Der Standard című liberális lap megjegyezte, hogy az ország jobbra tolódott, de úgy vélte, ez nem meglepetés, mint ahogy az sem, hogy Kurz megnyerte a választást. Kurz precíz felkészüléssel és terveinek pontos kivitelezésével rajt-cél győzelmet aratott, alig vétett hibát a kampány során, és az ÖVP-FPÖ koalíció azért is valószínű, mert a szociáldemokraták és a szabadságpártiak túlságosan gyűlölködő kampányt folytattak egymás ellen. A lap azt is írta, hogy Kurz és az FPÖ is rokonszenvez Orbán Viktor miniszterelnökkel, illetve politikájával.

A kampányban nem sok hibát vétett Kurz

Forrás: Sputnik/Alexey Vitvitsky

A Die Presse szintén azt írta, hogy Ausztria tett egy lépést jobb felé. A politikai tájkép mindazonáltal most igazodott 2015-höz, amikor a kormánynak hosszú időn át a „csendes parlamenti többséggel” szemben kellett cselekednie az országot sújtó migrációs válságban. Az SPÖ-nek a jobboldali liberális lap szerint meg kell újulnia, és készülnie kell az ellenzéki szerepre, hiszen a néptől nem kapott bizalmat a további kormányzásra. A Die Presse úgy véli, hogy az FPÖ kemény tárgyalópartner lesz, sok személyi és tartalmi követeléssel, amelyeket Kurz nem teljesíthet maradéktalanul.

Nehéz tárgyalások

A középtől balra álló Kurier című lap leszögezte, hogy Kurz elérte célját, de ezzel a választási eredménnyel nem lesz könnyű megvalósítania azt a szándékát, hogy teljesen megújítsa a kormány tevékenységét. Az FPÖ saját szempontjából ideális eredményt ért el, amely javítja a párt vezetőjének helyzetét az ÖVP-vel folytatott kormányalakítási tárgyalásokon. Az SPÖ-nél a Kurier szerint az egyik nagy kérdés, hogy lesz-e vezetőváltás. A választás előtti napokban sok találgatás keringett Kern lemondásáról, de az a tény, hogy a párt megismételte a legutóbbi, 2013-as választáson elért eredményt, változtathat ezen a szándékon. Maga Kern a voksolás után azt mondta, hogy vállalja a felelősséget, de egyelőre nem tudni pontosan, hogy ez mit jelent.

A kérdés, a kormány tagja lesz-e Heinz-Christian Strache, az FPÖ vezetője

Forrás: Sputnik/Alexey Vitvitsky

Az Österreich című néplap szerint amennyiben a hivatalos végeredmény is igazolja, hogy az SPÖ végzett a második helyen, még nem zárható ki egy SPÖ-FPÖ koalíció sem. Sebastian Kurznak a győzelemmel nagy kő esett le a szívéről, hiszen az ÖVP a 2000-es évek eleje után ismét kormányfőt adhat - tette hozzá. Az Österreich is megemlítette, hogy az osztrák politikai tájkép megváltozott, a jobboldali pártok megerősödtek.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK