I. Mihály, a botrányos román király

2017.12.07. 17:28

2017. december 5-én halt meg I. Mihály (Mihai) román király, aki a második világháború utolsó, még élő politikai vezetője volt. Emlékére a posztkommunista szociálliberális bukaresti kormánykoalíció háromnapos nemzeti gyászt hirdetett, annak ellenére, hogy a 90-es években még be sem akarták őt engedni Romániába.

Mihály 1921. november 25-én született Károly (Carol) román királyi trónörökös és Ilona (Elena) görög, majd román hercegnő gyerekeként a Sinaia városában lévő Foișor-kastélyban. Apja családja német származású volt és a Von Hohenzollern-Sigmaringen nevet viselte. II. Vitéz Mihály havasalföldi fejedelem tiszteletére kapta a nevét, aki a román hagyomány szerint először egyesítette Havasalföldet, Moldvát és Erdélyt, utalva ezzel az 1918. december 1-én bekövetkezett „nagy egyesülésre", ami ma Románia nemzeti ünnepe. A három állam első egyesítője valójában Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem volt.

I. Mihály román királyForrás: Origo

Már 1925-ben trónörökös lett, miután a külföldre távozott apját lemondatták erről a címről, mert botrányos viszonyt folytatott a zsidó származású és elvált Magda Lupescuval. 1927-ben meghalt nagyapja, I. Ferdinánd király, így az alig 6 éves Mihályt koronázták királlyá. Helyette valójában a nagybátyja vezette régenstanács uralkodott. Apja azonban 1930-ban névleg szakított Lupescuval, visszatért Romániába, és királlyá koronáztatta magát, Mihályt pedig kinevezte Gyulafehérvár nagyvajdájává.

1940 nyarán Románia elvesztette a Szovjetunió részévé váló Besszarábiát (ma Moldovai Köztársaság) és Észak-Erdélyt, emiatt II. Károly nagyon népszerűtlen lett. Ezt kihasználva, a Hitler-szimpatizáns Ion Antonescu marsall megbuktatta őt, majd Mihályt nevezte ki királynak a díszletté vált parlament beleegyezése nélkül. Károly Rio de Janieróba távozott szeretője társaságában. Antonescu diktatúrát vezetett be, majd 1941. június 22-én Németországgal együtt megtámadta a Szovjetuniót Besszarábia visszaszerzésének a céljával.

Miután a szovjet csapatok elérték Románia határait, 1944. augusztus 23-án Mihály letartóztatta Antonescut, és átállította országát a szövetségesek oldalára. A román történészek szerint ennek köszönhetően nagyjából 8 hónappal rövidítették le a második világháborút. A király 1946. március 6-án teljesítette Észak-Erdély „visszaszerzésének" a feltételét, szovjet nyomásra kommunista vezetésű kormányt nevezett ki.

A kiugrás miatt több amerikai és szovjet kitüntetést is kapott, azonban miután többször vitába keveredett a kommunistákkal, 1947. december 30-án lemondatták, megfosztották román állampolgárságától, és az ország elhagyására kényszerítették. Mihály Svájcba menekült, ott vette feleségül Anna (Ana) Bourbon pármai hercegnőt, akitől öt lánya született.

Mihály király tavaly meghalt felesége, Anna hercegnő társaságábanForrás: Origo

Az 1989-es decemberi forradalom után haza szeretett volna térni, azonban a Ion Iliescu vezette új, posztkommunista hatalom ezt mindenáron meg akarta akadályozni. Először 1990 húsvétján próbált beutazni Romániába, de a hatóságok ezt nem engedték meg, mert féltették tőle a hatalmat.

1990 karácsonyán mégis engedélyezték, hogy a repülőgépe leszálljon a Bukarest melletti Otopenben, onnan azonban nem hagyták, hogy továbbmenjen Curtea de Argeșba, ahol a román királyi család tagjai nyugszanak. 

Ismét kiutasították az országból, ironikus módon egy orosz repülőgépre tették fel és kényszerítették távozásra.

Miután 1991-ben elfogadták francia mintára az új román alkotmányt, engedélyezték számára a beutazást, amire 1992 húsvétján került sor. Bukarestben egymilliós tömeg fogadta éljenezve, ennek hatására Iliescuék öt évre kitiltották őt Romániából, 1994-ben azt sem engedélyezték, hogy gépe landoljon a román fővárosban.

Ion Iliescu volt román államfőForrás: AFP

A volt király a posztkommunista rezsim ellen fellépő Demokratikus Konvenció szimbóluma lett. Iliescu autoriter rendszere 1996-ban bukott meg, az új román elnök, a Konvencióból jövő Emil Constantinescu 1997-ben engedélyezte Mihály hazalátogatását, és az exuralkodó a román állampolgárságát is visszakaphatta. A vagyona részleges visszaszerzésére 2000-ben került sor. Arad megyében és Bukarestben visszaigényelt egy-egy palotát is, így az utóbbi 15 évben sokat volt Romániában. Az ország parlamentjében 2011-ben szólalhatott fel először, de semmilyen politikai szerepet nem vállalt már. Ennek ellenére a Von Hohenzollern-Sigmaringen család ugyanabban az évben felvette a Román Királyi Ház nevet, az elemzők szerint belpolitikai célzattal.

A családot számos botrány övezte az elmúlt években. Mihály egyik Amerikában élő lánya - Ilona hercegné - halálra menő kakasviadalt szervezett, azonban ez az Egyesült Államokban illegálisnak minősül, így 2014-ben őt és férjét három év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. 2015-ben a volt király egyik unokáját, Miklóst (Nicolae) kitagadta a családból, és megfosztotta hercegi rangjától, mert nem tudta elfogadni a királyi életformát, és nem élt ehhez méltóan, bármit is jelentsen ez. 

Margit román királyi hercegnőForrás: Getty Images/Christian Aschman

Mihály és a királyi család megítélése a román társadalomban tehát eléggé ellentmondásosan alakult az elmúlt 70 évben. Jelenleg a román sajtó igyekszik keblére ölelni őt, ahogy tette azt a tavaly meghalt feleségével. Mihályt a 90-es években többször is kitiltó Iliescu „mély megrendüléssel" értesült a haláláról, és honlapján sokat méltatta őt, a bulvársajtó pedig legnagyobb lányát, Margit (Margareta) hercegnőt már az ország királynőjeként említi...