Miért utálják sokan az EU-t? Itt a válasz

EUROPE EUROPEAN EUROPEAN COMMISSION EUROPEAN FLAG EUROPEAN UNION European Union Flag gsm roam roaming ECONOMY economics TECHNOLOGY tech PHONE MOBILE PHONE FINANCE financial Financial markets people WALK pedestrians STREET street photography STREET SCENE s
People walk in front of Berlaymont building, headquarters of the European Commission, in Brussels, Belgium on Jun. 12, 2017. Roam Like at Home rules enter into force on 15 June 2017. People will pay domestic prices, irrespective of where they are travelling in the EU for phone-calls, SMS and mobile internet.
Vágólapra másolva!
Eddig nem látott kiadványt jelentet meg a Századvég Kiadó az euroszkepticizmus múltjáról és jelenéről. Dúró József nagyon komoly munkára vállalkozott, hogy bemutassa mind a 28 uniós tagállam euroszkeptikus erőit, és mind a szakma, mind az érdeklődők számára nagy haszonnal lehet majd forgatni az új kiadványt.
Vágólapra másolva!

EU-ellenes? Euroszkeptikus? Nem európai? Jóformán naponta halljuk ezeket a kifejezéseket a médiában anélkül, hogy pontosan tudnánk, mit is jelentenek. De vajon van különbség ellenző, kritikus és kétkedő között? Vagy ez csupán játék a szavakkal? Brexit, Le Pen, Ciprasz... Repkednek a nevek és fogalmak. De mi van mögöttük? Kik is pontosan Európa bírálói? És miért teszik?

Dúró József munkája ezekre a kérdésekre keres választ a politikatudomány eszköztárát hívva segítségül. A szerző nem csupán pontosan definiálja az euroszkepticizmust, de világos határt húz annak fokozatai között is. Teszi mindezt úgy, hogy valamennyi tagállamban áttekinti az Európai Uniót kritizáló pártokat, teljes képet nyújtva a jelenség okairól és típusairól.

A kötet azonban jóval több pillanatfelvételnél:

felvillantja a legfontosabb történelmi előzményeket és az euroszkepticizmus fejlődését az integráció indulásától napjainkig.

Ezért lett népszerű

A pártalapú euroszkepticizmus kutatása az utóbbi évek egyik legfelkapottabb témájává vált. Ez részben annak köszönhető, hogy megerősödtek az EU-t bíráló szervezetek. Ezek a pártok mind a nemzeti, mind az európai parlamenti választásokon, valamint a népszavazásokon egyre jobb eredményeket érnek el. Jó példa erre, hogy euroszkeptikus erő kormányozza Nagy-Britanniát és Görögországot, euroszkeptikus párt nyerte a 2014-es EP-választást Franciaországban és Dániában, és az euroszkeptikusok óriási sikere volt a brexit is.

Egyre több szavazó nem kér Brüsszelből az Európai Unióban Forrás: SOOC/Alexandros Michailidis / SOOC/Alexandros Michailidis

Ezzel párhuzamosan pedig

az európai szavazók számára egyre fontosabb maga az európai ügy is.

Ma már egyáltalán nem igaz, hogy az európai ügyeknek kicsi a szerepe a választói döntésekben. Az is jelentős változás a korábbi évtizedekhez képest, hogy az EU ügye már nemcsak ott osztja meg a szavazókat, ahol különféle népszavazásokat rendeznek európai ügyekről, hanem olyan országokban is (Spanyolország, Finnország), ahol nem tartanak uniós ügyekről referendumokat. Mindezek a folyamatok pedig együttesen vezettek el ahhoz, hogy a téma iránt kiemelkedő az érdeklődés.

Miért nem kért az EU-ból a baloldal?

A szerző nagyon világosan mutatja be a kötetben azokat a politikai folyamatokat, amik egy-egy uniós ügy vagy szerződés kapcsán az egyes tagállamokban éles vitákhoz, vagy éppen a kormányok felbomlásához vezetnek. Jó példaként hozza a 2011-es szlovákiai példát, ahol a négypárti koalíció a görögök megsegítése kapcsán esett szét, és nyílt így meg az út Robert Fico előtt, hogy visszaszerezze a 2010-ben elveszített miniszterelnöki székét.

A kiadvány legnagyobb értéke a 28 országtanulmány. Ezekben végigkövethetjük a legfontosabb pártok hozzáállását a különféle uniós kérdésekhez. Világosan kirajzolódik előttünk, hogy míg az EU létrejötte során inkább a baloldali pártok viszonyultak nagyobb kritikával az integráció irányába, addig

az 1990-es évektől kezdve a baloldal sokkal elfogadóbb lett az EU-val szemben,

míg a jobboldalon nőtt a kritikus pártok és szavazók száma.

Dúró József munkája nagyon logikusan felépített, így rendet tesz abban a fogalmi zűrzavarban is, ami az elmúlt évtizedekben az euroszkepticizmus tárgykörében kialakult. Aki veszi a fáradságot, és ezt a könyvet végigolvassa, az olyan átfogó képet kap a kontinens ezen erőinek gondolkodásvilágáról, amire eddig egyetlen magyarországi politika kiadvány sem volt képes és nem is vállalkozott. Hiánypótló munka született, és a szerzőnek várhatóan a következő években is lesz dolga, hogy a következő kiadásba mit szerkesszen majd bele.