Bejelentette lemondását a koszovói háborús bűnöket vizsgáló különleges ügyész

2018.02.15. 16:56

Bejelentette lemondását David Schwendiman, a koszovói háborús bűnöket vizsgáló különleges ügyész - közölte a szerb és a koszovói sajtó csütörtökön.

Schwendiman közleményben adott hírt távozásáról. Közölte, hogy hároméves megbízatása március 31-én lejár, így távozik a különleges ügyészi székből. Leszögezte: nem mondott fel, és nem is bocsátották el, távozásának oka az, hogy mandátuma nem hosszabbítható meg.Tájékoztatása szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy a felelősök megmenekülhetnek az igazságszolgáltatás elől, utódja minden bizonnyal hozzá hasonló szigorral lép majd fel.

A különleges bíróság feladata az 1998-1999-es koszovói konfliktus idején a gerillaakcióiról elhíresült Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) által elkövetett - feltételezett - háborús bűnök vizsgálata. Az UCK tettei máig vitatottak. Még azzal is vádolták, hogy szervkereskedelmi hálózatot szervezett, amelynek keretében fogságba ejtett vagy elrabolt szerb és albán nemzetiségű személyeket csonkítottak, illetve gyilkoltak meg. A szervkereskedelmi üggyel kapcsolatban Hashim Thaci jelenlegi koszovói köztársasági elnök neve is felmerült.A bíróság felállításáról szóló törvényt 2014-ben fogadta el a koszovói parlament, ám a testület mindmáig nem kezdte meg munkáját. A korábban elhangzottak szerint az első vádemeléseknek 2017 végéig meg kellett volna történniük, de eddig egyetlen vádirat sem született. A bíróság - főként a tanúk védelme érdekében - Hágában fog működni, az elítéltek egy része azonban Koszovóban töltheti le börtönbüntetését.

A koszovói politikusok egy része a tavalyi esztendő végén a különleges bíróság felállításáról szóló törvény visszavonását követelte, mert szerintük a testület diszkriminatív a koszovói albánokkal szemben, ugyanis csak az általuk elkövetett bűnöket vizsgálná, a szerbek által elkövetetteket nem. A törvény visszavonása érdekében felszólalt Ramush Haradinaj miniszterelnök és Hashim Thaci köztársasági elnök is. A közelmúltban azonban a pristinai vezetés - főként az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok nyomására - kijelentette: noha igazságtalannak tartja a bíróság felállítását, nem vonja vissza az erről szóló törvényt.