NATO-csúcs: Nem kérnek az illegális migrációból

2018.07.12. 11:08

Az illegális bevándorlás is központi téma volt a Brüsszelben zajló NATO-csúcson, ahol több ország is úgy nyilatkozott, a határokat meg kell védeni. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a csúcsról azt mondta, Magyarország folyamatosan növeli hozzájárulását ahhoz is, hogy a NATO ereje növekedhessen. Kis-Benedek József szerint a NATO vezetésének katonai céljai teljesültek a brüsszeli csúcstalálkozón, s minden felvetett ponttal egyetértettek a tagállamok. 

A várakozásokkal szemben az illegális bevándorlás is központi szerepet kapott a kétnapos brüsszeli NATO-csúcson. Mindezt jól mutatja Kolinda-Grabar Kitarovic horvát elnök csütörtök reggeli nyilatkozata, aki kijelentette, hogy az illegális migráció továbbra is teljes mértékben elfogadhatatlan, és azok az országok, akik esetleg szeretnének a NATO-tagjai lenni, nem engedhetik meg, hogy teret adjanak ennek. Mindez élesen szembemegy a közös értékeinkkel – tette hozzá. 

Szintén éles összecsapás volt a migráció ügyében Emmanuel Macron francia elnök és Giuseppe Ponte olasz kormányfő között. Donald Trump amerikai elnök azt kérdezte az olasz miniszterelnöktől, hogyan halad az ország határainak megvédése. Minderre Conte azt felelte, hogy jól, majd a közelben álló Macronra mutatva közölte, hogy azonban „ő nem segít”. Conte egyébként megbeszélést folytatott az illegális migrációról Andrzej Duda lengyel elnökkel is. 

Az illegális bevándorlás is téma volt a NATO-csúcsonForrás: AFP/John Thys

Szijjártó: Elkezdtük a modernizálást

Egyébként a teljes csúcsot példátlan bizalmatlanság, barátságtalan hangulat és az érdekkülönbségek nyílt összeütközése árnyékolta be. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben elmondta: a nemzetközi biztonsági rendszert keleti és déli irányból érő folyamatos kihívások miatt Magyarország növeli hozzájárulását a NATO erőfeszítéseihez. Kifejtette: hazánk annak érdekében is megtesz mindent, hogy a szövetség ereje növekedhessen. Ennek érdekében az ország átfogó haderőreformba kezdett, aminek nyomán regionális szinten versenyképes hadsereg jön létre.

A kapacitások modernizálását Magyarország elkezdte, a Magyar Honvédség új helikoptereket szerez be mintegy 100 milliárd forint értékben – tudatta a miniszter. Hozzátette: Budapest úgy döntött, hogy a katonai szövetség afganisztáni misszióját erősítő 117 fős magyar kontingens állományát további 12 fővel növeli, valamint az eredetileg 2020-ig vállalt pénzügyi hozzájárulás időszakát 2024-ig kiterjeszti, ami azt jelenti, hogy évi félmillió dollárral járul hozzá az afgán biztonsági erők kapacitásainak és képességeinek fejlesztéséhez.

Szijjártó Péter: Hazánk annak érdekében is megtesz mindent, hogy a szövetség ereje növekedhessenForrás: MTI/Kkm

2026-ra fejeződhet be a haderőreform

A NATO vezetésének katonai céljai teljesültek a brüsszeli csúcstalálkozón, s minden felvetett ponttal egyetértettek a tagállamok  – minderről Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő beszélt. Szerinte ugyanakkor a csúcs nem nevezhető szokványosnak, mert az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump kritikusan lépett fel néhány tagállammal szemben. Az amerikai elnök elsősorban gazdasági kérdéseket feszegetett, miközben védelmi témákat nem hozott fel – fűzte hozzá.

„Gazdasági témában, a hozzájárulás kérdésében lehet vitatkozni, de az minden országnak a belső ügye, hogy ezt miként oldja meg” – hangsúlyozta a szakértő. Emlékeztetett, a magyar célkitűzés szerint 2024-re érné el a védelmi költségvetés a GDP 2 százalékát, és 2026-ra fejeződne be a haderő-fejlesztési program.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK