Feljelentették az ukrán külügyminisztert etnikai viszály szítása miatt

Feljelentették az ukrán főügyésznél Pavlo Klimkin külügyminisztert, mert szeparatizmussal gyanúsítja a kárpátaljai magyarokat – adta hírül az MTI. A kisebbségi magyarokat évek óta folyamatos fenyegetettségben tartják az ukrán politikusok, ennek része az utóbbi napok hangulatkeltése is.  

A KMKSZ hetilapjának portálján közzétett dokumentum szerint az utóbbi napok interjúiban, valamint közösségi oldalakon azzal vádolta meg a kárpátaljai magyar kisebbséget, hogy

rájátszik a szeparatista hangulatokra a megyében, utalva arra, hogy a kárpátaljai magyarok szeparatista veszély forrásai az Ukrajna elleni hibrid háborúban Oroszország állítólagos befolyása miatt.

Brenzovics László kiemelte, hogy ráadásul egy olyan minisztérium első emberének száját hagyják el ilyen ellenséges mondatok, akinek arra kellene fókuszálnia, hogy minél jobb és barátibb kapcsolatokat alakítson minden országgal, nemhogy a saját kisebbségeivel.

Brenzovics László meggyőződése szerint a külügyminiszter e kijelentései szándékosan irányulnak

etnikai ellenségeskedés szítására a Kárpátalja megye területén máig békésen egymás mellett élő nemzetiségek között.

A beadvány nem titkolt célja, hogy adott esetben indítson büntetőeljárást a főügyész, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a külügyminiszter megsértette az ukrán büntetőtörvénykönyv 161. cikkelyének egyes rendelkezéseit, különösképpen

a nemzetiségi, faji vagy vallási ellenségeskedés és gyűlölet szítására, a nemzeti méltóság és becsület lealacsonyítására irányuló cselekményeket.

Sajnos kevesen mondják ki, de a 27 éves ukrán állam gyakorlatilag minden szempontól teljes csődben van, ráadásul évek óta háború is gyötri. Az ukrán politikusok valószínűleg a gazdasági és társadalmi problémák elkendőzése céljából rúgnak bele a kárpátaljai magyarokba minden helyen, ahol csak tudnak.

Ha más nem is érdekli őket, jó lenne figyelembe venniük azt a tényt, hogy nem a kárpátaljai magyarok akartak ukrán fennhatóság alá kerülni, hanem a történelem sodorta őket ebbe a helyzetbe. Arról nem is beszélve, nem valószínű, hogy a most már kevesebb, mint 140 ezer fős magyar kisebbség szabotálná Ukrajna gazdasági felemelkedését, vagy támogatná az orosz geopolitikai törekvéseket.