A bevándorláspártiak történelmi összeomlása Bajorországban

2018.10.15. 09:27

Az előzetes várakozásokkal szemben lényegesen jobban szerepelt a kormányzó Keresztényszociális Unió a bajorországi tartományi választáson. Ennek eredményeképpen a jobbközép erőnek csak egyetlen koalíciós társra lesz szüksége a stabil többség megszerzéséhez. A tartományi választáson a legnagyobbat a bevándorláspárti szocdemek bukták, akik gyakorlatilag kispárttá váltak. A legnagyobb nyertesek pedig a bevándorlásellenes erők lettek.

A Keresztényszociális Unió (CSU) megkapta a felhatalmazást a bajor választóktól a kormányzás folytatására - jelentette ki Horst Seehofer pártelnök Münchenben a bajorországi tartományi törvényhozási választás után. A párt a várakozásokhoz képest jobban szerepelt, mint amit a felmérések mutattak, míg a bevándorláspárti szocdemek megsemmisítő vereséget szenvedtek.  A választás másik nagy tanulsága, hogy a bajorok jelentős többsége szavazott olyan pártokra, amelyek nagyon, vagy egyre erősebben ellenzik a bevándorlást. Bajorország változást akart, a bajor választók pedig felmondták a nagykoalíciót. 

Horst Seehofer, a CSU elnöke arról beszélt, hogy pártja továbbra is megkapta a kormányzáshoz szükséges felhatalmazástForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Peter Kneffel

Vidéken domináns maradt a CSU

A CSU a várakozásokhoz képest jobban szerepelt, mivel a szavazatok több mint 37 százalékát szerezte meg, pedig volt olyan felmérés, ami csak 33 százalékot jósolt a pártnak. A kormánypárt csak Münchenben és Würzburgban nem tudta az összes egyéni kerületet megnyerni,  a vidéki körzetekben, Augsburgban és Nürnbergben taroltak. A párt szavazatvesztesége mögött egyértelműen az áll, hogy a bajorok jelentős része elégedetlen a merkeli nagykoalícióval, és mivel annak része a CSU, így a koalíciós pártok népszerűtlensége visszahullt rájuk is. A másik ok, ami a kormánypártok gyengülésében szerepet játszott, hogy az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltozott Bajorország lakosságának összetétele, és az újonnan érkezők számára már nem fontosak a CSU által vallott értékek.

Mély gödörben a baloldal

Ahogy Európában egyre több országban hanyatlik a baloldal, úgy most Bajorországban is súlyos válságba került az SPD, amely a legutóbbi, 20,6 százalékos eredményt követően most csupán a szavazatok 9,7 százalékát nyerte el, ezzel az ötödik helyen végeztek. A pártban minden bizonnyal tovább súlyosbíthatja a válságot a Bajorországban megszerzett ötödik hely, ráadásul mivel szavazóik jelentős része a bevándorláspárti Zöldekhez távozott, így a migránsbarát propagandát fel kell turbózniuk a következő időszakban, ha vissza akarják szerezni korábbi szavazóikat. Azt sem lehet kizárni, hogy bajorországi vezetőjüknek távoznia kell majd, de Andrea Nahles országos vezetőjük sem lehet nyugodt. 

Andrea Nahles, az SPD elnöke egyre nehezebb helyzetben vanForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Carsten Koall

A párt válságának a másik oka az úgynevezett Maassen-ügy. Hans-Georg Maassen leváltását az SPD követelte, mert egy lapinterjúban kétségbe vonta a külföldinek tűnő embereket üldöző németeket ábrázoló videofelvétel eredetiségét. A felvétel Chemnitzben készült augusztus végén, egy német megölése után, a bűncselekménnyel bevándorlókat gyanúsítanak.  Maassen végül nem távozott a politikából, hanem belügyminiszteri tanácsadóként folytatta. 

Jobboldali koalíció jöhet

A harmadik helyen egy tartományi párt, a CSU-tól jobbra álló Szabad Választók (Freie Wähler) végzett a szavazatok 11,6 százalékával. A választás utáni első nyilatkozatok alapján a CSU leginkább velük alakítana kormányt, és a párt nyitott a kormányzati felelősségvállalására.  A negyedik az AfD 10,2 százalékkal. Az AfD már a tizenhat tartományi parlament közül a tizenötödikbe is bekerült, de a két hét múlva esedékes hesseni választáson a tizenhatodik parlamentjét is beveheti, ahol a CDU szintén a népszerűségvesztés következményeibe futhat bele. A jelenlegi felmérések szerint az öt évvel ezelőtti 37 százalékhoz képest most csupán a szavazatok 28-29 százalékát szerezheti meg Merkel pártja, míg az AfD a voksok 13 százalékában reménykedhet. Az utóbbi voksolás tovább erősítheti a Merkel távozását sürgető hangokat.

Hubert Aiwanger, a Szabad Választók elnöke kormányra kerülésben reménykedhetForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Lino Mirgeler

Merkel egyébként a napokban bejelentette, hogy ismét indul a CDU elnöki tisztségéért, és továbbra is az a meggyőződése, hogy a pártelnöki és a kancellári tisztség összetartozik. Eddig három kihívója van a CDU elnöki tisztségére, de egyikük sem ismert a német szövetségi politikában. Ha azonban október végére a CDU megrendül, új indulók is jöhetnek majd.

Évi 20 milliárd euró a migránsokra

Mint arról korábban beszámoltunk, bár a bukás szélén tántorgó német nagykoalíció egy friss megállapodás alapján arról beszél, hogy a jövőben már csak magasan képzett migránsok érkezhetnek, valójában a merkeli program évente 300 ezer bevándorlóval számol Németországban. Három évvel az Angela Merkel kancellár által meghirdetett Wilkommenskultur után világosan látszik, hogy a beérkezett illegális bevándorlók 75 százalékának nincsen munkája, miközben évente több mint 20 milliárd euróba (nagyjából 6500 milliárd forint) kerülnek.

Migránsok százezreit engedné be MerkelForrás: NurPhoto/Gail Orenstein/NurPhoto/Gail Orenstein

Egyre több elemző és publicista látja úgy, hogy a 2005 óta tartó Merkel-korszak a végéhez közeledik, bár azt senki nem tudja megjósolni, mi lesz azután. A kormánypártok bajorországi és hesseni kudarca felgyorsítaná a kancellár bukását. Egy friss felmérés szerint már csak 26 százalék a CDU támogatottsága, miközben az AfD 18,5 százalékon áll.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK