Sorost két év börtönbüntetésre ítélték, mégsem történt semmi

2018.10.29. 11:57

1988-ban pattant ki Société Générale-ügy, aminek folyományaként az amerikai bevándorláspárti spekulánst bennfentes kereskedelem miatt két év börtönbüntetés letöltésére ítélték. Soros György négy bíróságot is megjárt az ügyével, mindenhol elvesztve a pert. Ennek ellenére semmi nem történt, minden jel arra mutat, hogy az amerikai milliárdos megúszta a büntetőjogi felelősségre vonást. Felidézzük a máig nagy hullámokat vető spekulációs ügyet, amelybe beletenyerelt az akkori francia politikai elit, és amely tökéletesen megmutatta, hogy a filantróp álca alatt hogyan működik igazából Soros György.

Jó pár évvel ezelőtt bűnszervezetben elkövetett pénzügyi csalás miatt jogerősen két év börtönbüntetésre ítélték Soros Györgyöt, ennek ellenére továbbra sem adnak ki ellene nemzetközi elfogatóparancsot – írja a Ripost. A lap érthetetlennek nevezte, hogy azok után, hogy négy bíróság is kimondta a bűnösségét, nem tartóztatták le az amerikai spekulánst. A portál feltette a kérdést:

Miért hallgat a hírről a média?

Nem másról van szó, mint az 1989-es Société Générale-ügyről, amely tökéletesen megmutatta, hogy a filantróp álca alatt hogyan működik igazából Soros György.

Sorost két év börtönbüntetésre ítélték bennfentes kereskedelem miatt

A máig hullámokat vető spekulációs ügy 1988-ban, a szocialista François Mitterrand második elnöki mandátumának elején kezdődött. Ebben az időben több francia nagyvállalatot is privatizáltak, és bevezettek a tőzsdére: ezek egyik volt a Société Générale bank is. 1988 tavaszán a Marceau Investissements befektetési céget vezető Georges Pébereau úgy döntött, hogy „ráhajt” a bank részvényeire, azaz megpróbálja megszerezni azok 35 százalékát. Ehhez szövetségesekre volt szüksége, így került kapcsolatba Sorossal is, akit közvetítőkön keresztül informált is a terveiről. Sorost különösebben nem győzték meg Pébereau érvei, de szeptemberben mégis elkezdte felvásárolni azon cégek papírjait, amelyeket a közelmúltban privatizáltak: többek között a Société Générale pénzintézetben is.

Soros György a párizsi fellebbviteli bíróság előtt 2005-benForrás: Reuters/Charles Platiau

1989 elején a francia tőzsdehatóság (COB) vizsgálatot indított, mert gyanús tranzakciókat tapasztalt a Société Générale nevű francia pénzügyi óriáscég részvényeivel. A COB a jelentését elküldte az ügyészségnek, amely megindította a bűnügyi eljárást. 1990 és 1993 között összesen tizenegy embert hallgattak ki, közöttük Sorost. Az amerikai milliárdosnak az időhúzás állt érdekében, a dolgok pedig ennek megfelelően alakultak. A svájci hatóságok ugyanis hat évig késleltették a válasz elküldését az ügyben tőlük érdeklődő francia bíróságnak.

Ez nem jelentett mást, hogy az első tárgyalásra a vizsgálat kezdetétől számított 13 (!) év múlva került sor, egész pontosan 2002 novemberében.

Ekkor meghallgatták Sorost is. Nem mellékes, hogy a kétes ügyletekben partnere volt a libanoni pénzügyi machinátor, Samir Traboulsi, akit korábban börtönbüntetésre ítéltek tőzsdei csalások miatt.

Az ügyben több mint 30 millió részvény cserélt gazdát csak a párizsi pénzpiacon, mintegy 2,07 milliárd eurót megmozgatva, amelyből Soros 2,4 millió eurót zsebelt be.

Az ügy a következőképpen alakult a különböző bíróságok előtt:

  • Elsőfokon csak Sorost ítélték el bennfentes kereskedelemért: két év börtönbüntetést, valamint 2,9 millió euró pénzbüntetést kapott.
  • Az amerikai spekuláns fellebbezett az ítélet ellen, azonban a párizsi fellebbviteli bíróság 2005 márciusában megerősítette az elsőfokú ítéletet.
  • Soros nem adta fel, és a semmítőszékhez fordult, amely 2006 júniusában szintén helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, azzal a kitétellel, hogy a pénzbüntetés kifizetésének egy része alól mentesítették, mert a tranzakciók Londonban mentek végbe, és az így kívül esett a francia bíróság joghatáskörén.
  • Ezután Strasbourghoz fordult, hiszen elbukott a fellebbezése a Franciaországban a legfelsőbb bíróság feladatait ellátó Cour de Cassation előtt. A strasbourgi bíráknak nincs joga felülbírálni a párizsi bíróság döntését, ők arról hozhattak döntést, hogy Soros emberi jogait tiszteletben tartották-e. Ha nemleges lett volna a válasz, akkor a milliárdos pénzügyi ember új eljárást kérvényezhetett volna Franciaországban.
  • Erre azonban nem került sor, hiszen Soros elvesztette a pert. A strasbourgi bíróság héttagú tanácsa 4-3 arányban úgy döntött: a tőzsdei befektetők ettől függetlenül kötelesek átlátható módon intézni ügyeiket. A bíróság szerint Soros a kérdéses időszakban már elég tapasztalt befektető volt ahhoz, hogy tudja, amit tett, kimerítheti a bennfentes kereskedelem fogalmát.

Soros annak ellenére vesztette el a pert, hogy a szakmában elismert, francia és brit jogi szaktekintélyek védték. A Société Générale-ügynek Soros elítélése mellett volt még egy nagyon kellemetlen mozzanata.

Öngyilkosság a Société Générale-ügyben

Amikor az ügy még a nyomozati szakaszban tartott, a hatóságok munkájának köszönhetően kiderült, hogy Francois Mitterand francia szocialistapárti elnök közvetlen környezete segítette Soros tranzakcióit. A szocialista párt több prominense is belekeveredett az ügybe, többek között Pierre Bérégovoy pénzügyminiszter. A politikus négy évvel a botrány kirobbanása után, 1993-ban tisztázatlan körülmények között halt meg, a rendőrség álláspontja szerint öngyilkosságot követett el. A halállal kapcsolatban természetesen teóriák keltek szárnyra, sokan gyilkosságot véltek felfedezni a háttérben. Így volt ezzel Eric Raynaud újságíró, aki azt állította 2008-ban megjelent könyvében, hogy Bérégovoyt meggyilkolták. Raynaud-nak nincs igaza, hiszen ma már bizonyított, hogy Bérégovoy öngyilkosságot követett el, aminek okai között ott lehetett Soros György ügye is.

François Mitterrand és Pierre BérégovoyForrás: Roger-Viollet/© Jacques Cuiničres / Roger-Viollet/Jacques Cuiničres

Sorosra nem vonatkoznak a bírósági ítéletek?

A Société Générale-ügy egyik legfontosabb kérdése, hogy miért nem léptek semmit a bűnüldöző hatóságok. Pedig 2011-ben nemzetközi fórumon is kimondták az amerikai spekuláns bűnösségét, aminek következtében nemzetközi elfogatóparancsot kellett volna kiadni ellene. Ez a mai napig nem történt meg, úgy látszik, Soros György megúszta ezt a pénzügyi machinációt.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK