Brüsszel már le is tagadja a migránsválságot

Migránsok érkeznek a spanyol tengeri mentőszolgálat hajóján a dél-spanyolországi Algeciras kikötőjébe 2019. január 2-án. A hatóságok 49, a spanyol partok felé igyekvő illegális bevándorlót vettek fedélzetre a Gibraltári-szorosban.
Vágólapra másolva!
„Nincs migrációs vagy menekültválság az Európai Unióban, az illegális határátlépések száma messze elmarad a korábban regisztráltakhoz képest, a politikai ellenállás e tekintetben ugyanakkor erősödött” –mondta Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs politikáért és uniós belügyekért, valamint az uniós polgárságért felelős tagja. A görög EU-biztos csupán azt „felejtette el” hozzátenni, hogy azon tagállamokban csökkent a migránsok száma, ahol erőteljesen fellépnek az illegális bevándorlással szemben (például Olaszország), máshol kifejezetten nőtt (például Spanyolország és Görögország). A legsúlyosabb migrációs krízis Cipruson alakult ki. Gál Kinga fideszes EP-képviselő szerint, ha Brüsszel valóban segíteni akarna, akkor nyilvánvalóvá tenné, hogy illegálisan nem lehet belépni Európába. Nem kötelező betelepítési kvótákkal és vízumokkal, hanem határvédelemmel, illetve az embercsempész-hálózatok felszámolásával lehetne csökkenteni az érkező migránsok számát.
Vágólapra másolva!

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésének uniós migrációs politikájáról tartott vitáján Avramopulosz azt mondta, hogy az illegális bevándorlók száma lényegesen csökkent, ugyanakkor egyes tagállamok politikai reakciója továbbra sem változik.

Dimitrisz Avramopulosz Forrás: AFP/Thierry Charlier

A görög biztos arról beszélt, hogy az uniós erőfeszítések ellenére mindig lesznek olyanok, akik megpróbálják illegális módon átlépni Európa határait. Szerinte ez azonban nem jelenti azt, hogy az Európai Unió a jelenséget ne tudná kezelni.

Avramopulosz köszönetet mondott azoknak a tagállamoknak, amelyek

migránsokat fogadnak be a nemrégiben Máltán kikötött, Soros György által finanszírozott német álcivil szervezet által bérelt hajóról.

Közölte, hogy egy közös uniós migrációs megközelítés elfogadásáig

az Európai Bizottság ideiglenes megoldások kidolgozásáról tárgyal az egyes tagállamokkal,

amelyek lehetővé teszik, hogy az unió „még szolidárisabban” lépjen fel a bevándorlásnak legjobban kitett tagországokkal.

Részletekre ugyanakkor továbbra sem tért ki, csupán hangzatos közhelyeket ismételt,

mint például: „Itt az idő az unió menekültügyi szabályainak frissítésére. Itt az idő, hogy a kormányok vállalják a felelősségüket, és ne az Európai Bizottságot hibáztassák a fenntartható megoldások meghozatalának elmaradásáért.” Ez utóbbi különösen érdekes, ugyanis

Avramopulosz és a bizottság éppen azokat a kormányokat támadja a legerősebben, akik válallják a felelősséget és cselekednek.

Úgy tűnik, Junckerék úgy gondolják, hogy a kormányoknak a bizottság helyett, a bizottság döntéseiért kellene felelősséget vállalni.

Dimitrisz Avramopulosz szavait éppen

az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezetének (IOM) a legfrissebb statisztikái cáfolják.

Magyarán arról van szó, hogy a májusi európai parlamenti választások előtt a bevándorláspárti brüsszeli elit ismét megpróbálja tagadni a valóságot a migrációs helyzetről, szavazatmaximalizálás céljából.

Egyre több migráns érkezik a bevándorláspárti kormányok vezette országokba

Az IOM adatai alapján a Spanyolországba érkező migránsok száma tavaly kifejezetten megnőtt. Ez azzal magyarázható, hogy június 1-től egy bizalmatlansági indítvány – tehát nem választások – által

átvették a hatalmat a bevándorláspárti szocialisták, Pedro Sánchez vezetésével.

Sáncheznek, miután kinevezték kormányfőnek, az első dolga az volt, hogy

titokban találkozzon Soros Györggyel.

Ezt követően a migránsok száma hirtelen megugrott.

Migránsok érkeznek a spanyol parti őrség hajóján a dél-spanyolországi Algeciras kikötőjébe 2019. január 2-án Forrás: MTI/EPA/EFE/A. Carrasco Ragel

Míg 2017-ben csak 28 707 migráns érkezett a mediterrán országba, addig 2018-ban ez a szám 65 301 lett.

Ez 162%-os növekedést jelent egy év leforgása alatt.

A szélsőbaloldali athéni kormány bevándorláspárti politikája miatt a Görögországba érkezett illegális bevándorlók száma is megnőtt. Tavalyelőtt 35 052 migráns érkezett az országba, tavaly pedig már 49 158.

Ez nagyjából 43%-os emelkedést jelent.

A szocialista vezetésű Málta szigetére jött illegális bevándorlók száma is látványosan emelkedett. 2017-ben alig 20-an jöttek, 2018-ban viszont 1445-en.

Ez több mint 70-szeres növekedésnek felel meg.

Az érkező migránsok száma

csupán azon tagállamokban csökkent, amelyek felléptek az illegális bevándorlás ellen, mint például Olaszország.

Tavalyelőtt 119 369 migráns jött a dél-európai országba, míg 2018-ban csupán 23 370.

A valóban jelentős, 80% körüli csökkenés Matteo Salvini belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes bevándorlásellenes politikájának köszönhető.

A legsúlyosabb a helyzet a migránsok miatt Cipruson tapasztalható.

Hatalmas migránsáradatra panaszkodik a ciprusi bevándorlási hivatal

Havonta több mint ezer migráns érkezik Ciprusra Szíriából, Libanonból és Törökországból – közölte a ciprusi bevándorlási hivatal vezetője a helyi Alfa televíziónak nyilatkozva.

Andreasz Hrisztofi rámutatott arra, hogy

Szír migránsok a főváros, Nicosia melletti Kokkinotrimithia nevű migránstáborban Forrás: AFP/Iakovos Hatzistavrou

2018-ban 7760-an jöttek Ciprusra, ami

az előző évhez képest 70 százalékos emelkedés.

Ciprus a libanoni és szíriai partoktól 170, Törökországtól mintegy 70 kilométeres távolságra fekszik.

A nagyjából egymillió lakosú szigetországban mintegy

10 ezer illegális bevándorló él, és rajtuk kívül még mintegy 10 ezren várakoznak

a fővárostól nyugatra fekvő Kokkinotrimita befogadó központban menedékkérelmük elbírálására.

A tábor a ciprusi sajtó szerint túlzsúfolt.

Gál Kinga a határvédelem és az embercsempész-hálózatok elleni küzdelmet hangsúlyozta

Gál Kinga fideszes EP-képviselő Dimitrisz Avramopulosz nyilatkozatára reagálva leszögezte: ha az Európai Unió valóban segíteni szeretne, akkor meg kell tudnia akadályozni, hogy migránsok ezrei kockáztassák az életüket a Földközi-tengeren, nyilvánvalóvá kell tennie, hogy

Gál Kinga Fotó: Marton Szilvia - Origo

Rámutatott arra, hogy

a probléma demográfiai okokból a következő évtizedekben sem fog megszűnni,

és a kötelező betelepítési kvóták vagy a humanitáriusnak nevezett vízumok nem jelentenek megoldást, az ezekhez hasonló félreérthető jelzések pusztán ösztönzést jelentenek.

– közölte álláspontját.