Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Szijjártó Péter felhívta a figyelmet arra, hogy a közép-európaiaknak a történelem során világosan meg kellett tanulniuk, meg kellett érteniük a történelem leckéit. A magyarok számára világossá vált, hogy a közép-európaiaknak az az érdekük, hogy a Kelet és a Nyugat között egy pragmatikus, a józan észen és a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködés jöjjön létre. Ahogy fogalmazott,
mi, magyarok nem azért szorgalmazzuk a Kelet és a Nyugat együttműködését, mert bármely, nálunk nagyobb hatalomnak az lenne az érdeke, hogy ezt tegyük, hanem mert ez a mi érdekünk. Ez Magyarország politikai, gazdasági és mindenekelőtt biztonsági érdeke is.
Szijjártó Péter szerint a magyarok világosan megtanulták azt, hogy ha a Kelet és Nyugat között konfliktus van, akkor azon Közép-Európa országai általában veszítenek.
Mi ezt az időszakot végre szeretnénk átadni a múltnak. Ezért minden egyes olyan országgal szoros együttműködésre törekszünk, amely a Kelet és a Nyugat közötti együttműködést a zászlajára tűzi.
Magyarország az Európai Unió, Fehéroroszország pedig az Eurázsiai Gazdasági Unió (EaEU) tagja, ami még inkább fontossá teszi az együttműködésüket, mert a világgazdaság és a világkereskedelem folyamatosan átalakuló viszonyainak közepette Európának egyértelműen az az érdeke, hogy a keleti szomszédságával pragmatikus együttműködést tudjon fenntartani. Budapest ezért az EU és az EaEU szorosabb gazdasági együttműködését szorgalmazza, aminek jó alapját jelenti a két ország közötti együttműködés.
Újságírói kérdésre válaszolva a tárcavezető azt mondta, hogy az EU egy kicsit "bezárkózik", és Budapest egy sokkal nyitottabb brüsszeli politikát szeretne látni a jövőben.
Azt gondoljuk, hogy az EU akkor tud erős lenni, ha képes együttműködést, szoros barátságokat, szövetséget építeni az unió határain kívül is
- mondta Szijjártó Péter, és hozzátette, hogy Magyarország bővítéspárti országnak számít az EU-n belül, és ez általában igaz a közép-európai, a visegrádi országokra is.
A miniszter szerint a Keleti Partnerség létrejöttének tízéves évfordulójának közeledtével Budapest szeretné világossá tenni, hogy ezt a programot meg kell erősíteni, és be kell látni, hogy partnerséget szankciókkal nehéz építeni. Úgy érvelt, hogy
mi egy sokkal pragmatikusabb, sokkal inkább a kölcsönös tiszteletre alapuló együttműködést szeretnénk építeni
és megemlítette, hogy Budapest mindig is a Fehéroroszországgal szembeni szankciók leépítésének pártján állt.
A külügyminiszter beszámolt arról is, hogy a minszki tárgyalásai alkalmával aláírt beruházásvédelmi megállapodás nyomán a két ország vállalatai közötti együttműködés új lendületet fog kapni. Ezt kiegészíti az, hogy a magyar kormány az Eximbanknál nyitott egy 64 millió dolláros hitelkeretet a vállalati együttműködés finanszírozására, és emellett
az Eximbank a Fehérorosz Fejlesztési Bankkal közösen tízmillió dolláros fejlesztési hitelkeretet hozott létre.
Szijjártó három gazdasági együttműködési projektről számolt be a kollégájával közösen tartott minszki sajtótájékoztatóján:
Az említett gazdasági tevékenységnek is köszönhetően a tavalyi esztendő első tíz hónapjában a két ország kereskedelmi forgalma elérte a 200 millió dollárt, ami időarányosan 20 százalékos növekedést jelent, és magasabb mint a tavalyelőtti év egészében volt.
Szijjártó Péter beszélt arról is, hogy a két ország az emberek közötti kapcsolatokra is komoly hangsúlyt fektet. Megköszönte a minszki kormánynak a magyar állampolgároknak adott vízummentességet.
A magyar kormány is döntést hozott arról, hogy a schengeni szabályok adta kereteken belül a legnagyobb kedvezményeket biztosítja a fehérorosz vízumigénylőknek,
és emellett 50 ösztöndíjas helyett ajánlott fel fehérorosz diákoknak magyar egyetemeken minden évben. A miniszter úgy fogalmazott, hogy Budapest örömmel vette, hogy a Minszki Egyetemen magyar lektorátus jött létre. Ez mind-mind segíteni fogja egymás jobb megértését, egymás kultúráinak közeledését.
Szijjártó Pétert Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő is fogadta.
