Örményország is az atomenergiában látja a jövőt

Jelenleg az ellátásbiztonság, az olcsóbb villamos energia rendelkezésre állása, valamint a klímavédelmi célok elérése érdekében egyre több ország kíván új atomerőművi egységeket építeni, miközben a meglévő atomerőművek üzemidejét is meghosszabbítaná. Nincs ez másképpen Örményország esetében sem. Ez derült ki az örmény Közigazgatási és Infrastrukturális Minisztérium és a Paks II. Atomerőművet is építő orosz Roszatom által szervezett, Az atomenergia mint Örményország energiabiztonságának és függetlensége biztosításának egyik lehetősége című jereváni panelbeszélgetésen, ahol magyar szakértőként én is felszólalhattam.

Jereván, Köztársaság Tér Kép: Hárfás Zsolt

Hazánkban nemzetstratégiai jelentőségű az atomenergia

Nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy a jereváni panelbeszélgetésen beszámolhattam a magyarországi energetikai helyzetről, az előttünk álló kihívásokról és a hazai nukleáris kapacitás megtartásának és fejlesztésének nemzetstratégiai szerepéről. Elmondtam, hogy Magyarország és Paks fejlődését alapvetően határozta meg a Paksi Atomerőmű egységeinek 1982-1987 között történő üzembe helyezése, hiszen a mai napig a hazai ellátásbiztonság alapvető pillére az innen származó villamos energia. Ráadásul Magyarországon az atomerőműben termelt áram a legolcsóbb, ezért is maradhat fenn a rezsicsökkentés, amelynek eredményeképpen az Európai Unióban a magyar háztartási fogyasztók fizetik a legkevesebbet a villamos energiáért.

A magyar nukleáris kapacitás fontosságát bizonyítja az is, hogy a paksi atomerőmű meglévő erőművi blokkjainak üzemidejét az Országos Atomenergia Hivatal engedélyével 20 évvel meghosszabbították, ennek köszönhetően 2037-ig üzemelhet az erőmű. A jelenlegi súlyos európai energiakrízis, valamint a jövőbeli energetikai kihívásokra adott felelős válaszként tavaly a magyar országgyűlés elvi szinten hozzájárult ahhoz, hogy megvizsgálják a Paksi Atomerőmű további üzemidő-hosszabbításának lehetőségét.

A jereváni panelbeszélgetés résztvevői Forrás: Hárfás Zsolt

Jól látható, hogy a jövőben jelentősen megnő a magyarországi villamosenergia-igény, az az ország újraiparosítása, az elektromobilitás és a hőszivattyús rendszerek terjedése miatt, miközben számos erőművet le kell állítani, ráadásul a jövőben az európai villamosenergia-rendszer még nagyobb kapacitáshiányban fog szenvedni. Az importlehetőségek ugyanakkor jelentősen lecsökkennek vagy megszűnnek. Éppen ezért Magyarország számára létfontosságú a Paks II. Atomerőmű mihamarabbi megépítése, de további atomerőmű építése is indokolt lehet.

Ez nemzetgazdaságilag is előnyös lehet, hiszen Magyarország jelentős exportpozíciót szerezhet a környező országokkal szemben, elsősorban az atomenergia és a naperőművek nagyarányú fejlesztése miatt, hiszen a szomszédos országok hasonló problémákkal küzdenek. Az olcsó és nagy mennyiségben rendelkezésre álló villamos energiára pedig mindenhol szükség lehet.

Éppen ezért azok az országok, ahol nagy a nukleáris kapacitás, nagy egységteljesítményű egységek üzemelnek, vagy a jövőben üzemelni fognak ott nem csak a helyi lakosságot és ipart tudják ellátni árammal, hanem végső soron a szomszédos országoknak is adhatnak el villamos energiát. Örményország esetében ez azt jelenti, hogy ha a jövőben új, nagy egységteljesítményű atomerőművi egységeket építenek, akkor végső soron Grúziának vagy Iránnak is eladhatják a felesleges villamos energiát és az esetleg a dél-oroszországi régiók felé is vezethető egy kiépítendő észak-déli energiafolyosóval számolva.

Jereván, A Világosító Szent Gergely székesegyház Forrás: Hárfás Zsolt

A szakértői megbeszélés fő gondolata az volt, hogy az atomenergia alkalmazását illetően Örményországnak nincs más alternatívája, hiszen számos országhoz hasonlóan több kihívással szembesül a villamosenergia-ellátás szempontjából. A villamosenergia-igények évente áltagosan 2,5 százalékkal növekednek, miközben az országnak nincsenek olyan energiaforrásai, amelyek olcsóbb áramot állítanának elő. Éppen ezért a közelmúltban az orosz Roszatomhoz tartozó Rusatom Service cég közreműködésével az Örményországi Atomerőmű üzemidejét már 10 évvel meghosszabbították, így az 2026-ig üzemelhet.

Karen Szargszjan, az örmény közigazgatási és infrastrukturális miniszter tanácsadója kiemelte, hogy nemzetstratégiai célból idén márciusban a jereváni kormány úgy döntött, hogy további 10 évvel meg kívánja hosszabbítani az atomerőmű üzemidejét, ezért az 2036-ig is üzemelhetne. Természetesen ehhez további elemzésekre, fejlesztésekre és engedélyekre van szükség. Emellett Örményországban napirenden van új atomerőművi blokk építése is. A számítások azt mutatják, hogy a rendszer már most is képes lenne egy 1000-1200 MW új atomerőművi kapacitást befogadni. Megvizsgálták, hogy éves bontásban el lehetne-e helyezni a pluszáramot. A számításokat a tavasszal a hóolvadás után az Örményországban és Grúziában rendelkezésre álló bőséges vízenergia idején, illetve a csúcsidőszakokra is elvégezték, ebből az derült ki, hogy az 1000-1200 MW új kapacitásnak már ma lenne helye. Érdekes párhuzam, hogy Magyarország és a Paks II. vonatkozásában is ugyanez a helyzet.

Jereván, Cascade lépcsősor Forrás: Hárfás Zsolt

Az új kapacitás megépítésével kapcsolatban több technológia (orosz, francia, amerikai, dél-koreai) is felmerült, de számos érv szól a már bevált orosz technológia mellett, hiszen azzal kapcsolatban már nagyon sok fejlesztési és üzemeltetési tapasztalat áll rendelkezésre, valamint a VVER technológiát illetően Örményországban megvan a megfelelő oktatási rendszer és jól képzett szakemberek is rendelkezésre állnak. Kérdésre válaszolva a beszélgetésen én is kiemeltem, hogy a két új orosz VVER-1200 típusú blokk megépítésével kapcsolatos kormánydöntés meghozatala során az egyik fontos szempont az orosz technológiával kapcsolatos eddigi pozitív tapasztalatok voltak.

Karen Szargszjan azt is kiemelte, hogy nagyon kevés idő áll rendelkezése az új kapacitás megépítésére, ezért úgy gondolja, hogy már a közeljövőben megszülethet a döntés. Sőt, az a VVER-1200 típusú blokk építéséről szóló előzetes megvalósíthatósági tanulmány már készen van, más szállítók ugyanakkor még nem rendelkeznek ilyennel. Így az új örmény atomerőmű lehetséges technológiái közül jelenleg a nagy kapacitású (1200 MW) orosz projekt a legjobban kidolgozott.

Movszesz Vardanjan, az Örményországi Atomerőmű igazgatója kiemelte, hogy 2022-ben örmény-orosz államközi megállapodás született egy 1000-1200 MW teljesítményű atomerőmű lehetséges építéséről. Idén februárban a Roszatom már át is adta az 1200 MW-os blokk megépítésének előzetes megvalósíthatósági tanulmányát, amely természetesen figyelembe veszi a helyi sajátosságokat – többek között – az új atomerőmű telephelyének szeizmikus jellemzőit, az atomerőmű hűthetőségét és a logisztikai kérdéseket is.

Jereváni pillanatkép Forrás: Hárfás Zsolt

A területi közigazgatási és infrastrukturális miniszter tanácsadója a beszélgetés résztvevőinek elmondta, hogy a tavalyi év végén részletes energetikai számításokat végeztek és elkészítették az örmény villamosenergia-rendszer jövőképet 2037-ig. Az elemzések (gazdasági növekedés, észak-déli energiafolyosó megvalósítása, villamosenergia-fogyasztás növekedése) pedig egyértelműen rámutattak arra, hogy Örményországban a megújuló energiaforrások, döntően a naperőművek fejlesztése mellett is optimális lehetőség egy nagy, 1000-1200 MW teljesítményű új atomerőművi egység megépítése.

Természetesen az új örményországi atomerőmű megépítésével kapcsolatban a végső döntést – a szakértői elemzéseket követően – a politikának kell meghoznia. De ha reálisan vizsgáljuk a kérdést, akkor Örményország számára a legjobb megoldás az orosz 3+ generációs VVER-1200 típusú egység megépítése lenne, hiszen ez a technológia már kipróbált, biztonságos és legalább 60 éven keresztül képes lenne olcsó és klímabarát módon villamos energiát termelni. Arról nem is beszélve, hogy az orosz fél minden külföldi beruházás esetében maximálisan figyelembe veszi a helyi igényeket, lehetőségeket és az adottságokat is.

Hárfás Zsolt, atomenergetikai szakértő, az atombiztos.blogstar.hu oldal szerzőjének írása.