Ki hibázott?
Tarjányi szerint, írja a Mandiner, egy nagyon komoly biztonsági fiaskót láttunk. Mint mondta: a sajtóban az elmúlt órákban rengeteg információ és találgatás látott napvilágot arról, hogy a testőrök hibáztak. „Igen, ezt megerősítem, hogy hibáztak. A felvételeken is látszik, hogy nem volt rendben sem a védett vezető közvetlen személyi biztosítása, sem a menekítés, sem az, ahogyan a gépjármű a helyszínen tartózkodott hosszú másodpercekig, és nem vitte azonnal a kórházba a védett vezetőt. Ez mind igaz.
Ennek ellenére azt kell látnunk, hogy a testőrök csupán az utolsó védvonalat képezik
– magyarázta.
Mint kifejtette: egy ilyen biztosításnál a testőrök felelőssége az, hogy egy ilyen támadást közvetlenül valahogyan meg tudjanak akadályozni. De az, hogy egy fegyveres elkövető egy biztosított helyszínen meg tud jelenni, vagy az, hogy a titkosszolgálatok és a felderítő szolgálatok – amely szervezetekkel a személybiztosításért felelős egységeknek nagyon komolyan együtt kell működni – nem tudták feltérképezni, hogy a társadalomban ennyire komoly feszültségek vannak, nem a testőrök felelőssége.
Harag és politikai meggyőződés
Tarjányi hangsúlyozta: fontos felderítő munka, hogy ki lehessen szűrni azokat a potenciális merénylőket, akik nem egyik pillanatról a másikra cselekszenek. Hiszen itt nem az volt a helyzet, mint egy kóros elmeállapotú személynél, akiről egyértelmű, hogy kockázatot jelenthet.
„Itt azonban nem erről volt szó, hanem egy olyan személyről, akiben gyűlt a harag valamiféle politikai meggyőződésből, amely kapcsán úgy döntött, végrehajtja ezt a támadást. Azzal, hogy ő meg tudott jelenni a helyszínen egy elrejtett fegyverrel, és ezt nem vették észre,
majdhogynem egy kivédhetetlen helyzettel találta magát szemben a testőrök csoportja
– jegyezte meg a szakértő. Hozzátette: a merénylő csupán 40-50 centiméterre, azaz egy kézfogásnyi távolságra volt a védett személytől, így nagyon nehéz volt azt a védelmi technikát alkalmaznia a személyi védelemnek, amivel legalább egy lövést meg lehetett volna akadályozni.
Hogy került ilyen közel Fico?
A Mandiner közölte, a szakértő szerint van egyfajta biztonsági tudatosság, amit a védett vezetőknek tudomásul kell venni és meg kell tanulni, amikor munkába állnak. Mint fogalmazott: a védelmi személyzetnek egy adott ponton szólnia kell a védett vezetőnek, hogy „igen, ön mostantól olyan pozícióban van, hogy kóros elmeállapotú vagy szélsőséges gondolkodású emberek akár megtámadhatják”. Számtalan ilyen példát láthattunk már – mondta Tarjányi – hozzátéve, hogy ilyenkor nem a politikus vagy más védett vezető dönti el, mi az a mozgástér, amit megengedhet magának egy tömegben.
Ez egy alap biztosítási elv, amiben együtt kell működnie a szervezetnek és a védett személynek”
– szögezte le. Azonban – mint rávilágít – a valóságban sajnos ez sokszor nem így működik. Vannak olyan vezetők, akik nagyon fegyelmezetten együttműködnek a védelemmel, de akadnak, akik másképp gondolkodnak. Példaként említette Gorbacsovot, aki egyszer csak kiugrott a kocsiból, és elkezdett kezet fogni az emberekkel, vagy a Dalai Lámát, aki egyszer csak leengedte az autó ablakát, hogy integethessen és beszélgethessen a tömegnek.
„A védett vezetőknek van egy furcsa szokásuk: szeretnek odamenni olyan emberekhez, akik hívják őket. Ebben az esetben is ez történt.
Információk szerint maga a merénylő hívta oda a szlovák miniszterelnököt
– árulta el. Hozzátette: a személyes védelemnek viszont tisztában kell lenniük azzal, hogy a védett vezető, akire vigyáznak, hajlamos-e ilyen gesztusokat tenni.
Golyóálló mellény
A műsorban szóba került az is, hogy Orbán Viktort sokszor froclizzák, amiért golyóálló mellényt hord, amikor tömegbe megy, azonban a szakértő elárulja, „sajnos nem minden esetben hordják a golyóálló mellényt a védett vezetők. Többnyire azért, mert cikinek tartják, vagy adott esetben olyan szintű beismerésnek vélik, hogy a szavazóktól nekik valamiért félniük kell” – magyarázta Tarjányi.